152151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szalámifélék bélbetöltés utáni előkezelésére

3 A szárítási folyamat helyi szétválasztása hátrányos azért is, mert az anyagmozgatás megkétszereződik, s a különböző sűrűségű akasztás folytán az anyagmozgatás gépesítése nehézségekbe ütközik. A kezdeti energetikai csúcskövetelmények nehézséget okoznak a fejlettebb technológiát lehetővé tevő, korszerű szárító berendezések méretezésénél is. A folyamat egy térben való lefolytatását ugyanis csak a berendezések kb. 4—6-szoros túlméretezése esetén lehetne biztosítani, ami ia berendezéseknek a szárítási idő cca 90%-ában való kihasználatlanságára vezetne, tehát nem engedhető meg. Ha viszont a berendezések nem lennének túlméretezve, akkor a folyamatot csak a betárolt árumennyiség jelentős csökkentésével lehetne lefolytatni, ami a termelési kapacitás csökkentését vonná maga után. A találmány szerinti eljárás és berendezés az előbb felsorolt nehézségek elhárítására alkalmas, tehát lehetővé teszi a kezelőtérben való csepegés elkerülését, a kezelőterek kapacitásának teljes kihasználását anélkül, hogy a berendezéseket túl kellene méretezni. A hagyományos eljáráshoz képest bizonyos időmegtakarítást is lehetővé tesz, mert a hagyományosan cca 1—-1,5 napig. .tartó felmelegedést, és a burkolatnedvesség eltávolításához szükséges további 1—1,5 napos szárítás 4—6 óira alatt elvégezhetővé teszi. A találmány szerinti előkezelés előnyösen a töltő helyiséghez csatlakozó berendezésiben (a szállítási útvonalba iktatva) történik meg, a berendezésen való folyamatos áthaladás közben. Az előkezelő__ berendezésben lefolytatott eljárás eredményeként az áthaladás folyamán megtörténik a szalámi rudak felmelegítése, a burkolatnedvesség szükséges mértékű elvitele és a pasztaállomány felületi rétegéből a meg, engedhető mennyiségű nedvesség elvitele. A burkolatból és a pasztából rudanként eltávolítandó nedvesség abszolút mennyisége burkolatféleségenként és áruféleségenként eltérő. Általánosan az adható meg, hogy a burkolat nedvessége a kezelés végén legalább az I. kritikus •nedvesség alá, de legfeljebb a II. kritikus nedvesség pontig csökkentendő. (Az I. krit. nedvesség alatt a változó szárítási sebességű szakasz kezdetét, a II. krit. nedvesség alatt a változó szárítási sebességű szakaszban a sebességgörbén mutatkozó inflexiós pontnak megfelelő nedvességet értjük). Ezáltal elérhető, hogy a paszta száradása kellő intenzitással megindulhat és a burkolat meghibásodását is elkerüljük. A burkolatnedvesség legkisebb értékének megadása pedig a zsugorodás miatti túlzott szilárdsági igénybevétel elkerülését célozza. A paszta megengedhető legkisebb felületi nedvessége a megadott burkolatnedvességnek megfelelő egyensúlyi értékként már adódik. A találmány szerinti eljárásnak a frissen töltött árut — előnyösen a gépesített anyagmozgatásnak megfelelő szerkezetekkel — szárító-4 téreh visszük keresztül. A szárítótérén való áthaladás folyamán a szalámi rudakat célszerűen 3 m/s-nál nagyobb sebességű, változó irányú levegőáramokkal fújjuk meg. Igen lényeges, 5 hogy a megfúvás iránya az áthaladás • folyamán többször változzék, hogy a rudak felmelegedése és száradása egyenletes legyen. Az alkalmazott levegő állapotjelzőket úgy szabályozzuk, hogy a kezdeti szakaszon — vagyis 10

addig, amíg az áru köpenyhőmérséklete a 8—10°C-t eléri — 16°C—.20-°C közötti száraz hőmérsékletet és 50%-nál kisebb relatív páratartalmat alkalmazzunk, majd a kezelés második szakaszában a száraz hőmérsékletet annyi-15 ra csökkentjük, hogy az áruba juttatott hőmennyiség a párolgási hővel — legalább ±15% pontossággal — legyen egyenlő mindaddig, amíg a burkolat nedvessége az I. kritikus nedvesség alá csökkent, de a II. kritikus nedves-20 séget még nem érte el. A levegő relatív páratartalom értékét a kezelés második szakaszában sem engedjük 65% fölé menni, mert különben az I. kritikus nedvesség alá való szárítás nem volna biztosítható. 25 A füstölést a találmány szerinti eljárás egyik változatánál az alagút egyik szakaszaiban töményfüst befúvásával végezhetjük. A találmány szerinti eljárás másik változatánál a füstölést a további kezelés első fázisában vé-30 gezzük klimatizált térben. A találmány szerinti eljárás további változatánál a füstölést elhagyjuk és a burkolat töltés előtti beáztatását kívánt koncentrációjú füstoldatban végezzük el és a töltést az ilymódon kezelt burkolóanyagba végezzük, ahonnan a füstanyagok a későbbi kezelés alatt a töltelékbe diffundálnak. A találmány szerinti eljárással ilymódon kiküszöböljük a csúcskövetelmények miatt jelentkező hátrányokat és az árut már előszárít-40 va juttatjuk a későbbi kezelés végrehajtására kijelölt térbe. Az alagúton való átjuttatás cca 4—6 órát vesz igénybe és a folyamatos gyártáshoz kapcsolódik. Az előkezelő folyamatot teljesen automatikusan folytatjuk le. 45 A találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló berendezés áll egy mozgatoszerkezettel felszerelt l(pl. alagútszerű) térből, amelyhez automatikus szabályozású klímaberendezés légcsatornája csatlakozik. A légcsatorna az alagút-50 hoz előnyösen váltakozó irányban torkollik be, v ilymódon az alagúton több helyen fújva át levegőt. A közbenső szakaszokban célszerűen közbenső hűtő és fűtő kialoriferékkel állítjuk be az azon a helyen Megkívánt légállapotot. 55 A közbenső kaloriferek szabályozása szintén automatikusan történik. A találmány szerinti berendezés egyik változatánál az alagúthoz füstgenerátor t csatlakoztatunk. 60 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szalámifélék bélbetöltés utáni előkezelésére azzal jellemezve, hogy a frissen töltött árut alagútsaerűen kiképzett térben 65 mozgatjuk előre és az alagúton vájó áthaladás 2