152046. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rostcementbőlkészült csövek és lemezek előállítására

152046 13 14 amelyek a nagynyomású levegővel töltött (nem ábrázolt) tartályokhoz vannak csatlakoztatva. A rajzokon láthatók még a szekrényekbe való lég­bevezetésre szolgáló 160 szelepek és a 182 csö­vek, amelyek a 153 és 154 hengereket levegő­vel vagy folyadékkal látják el, és a 159 mano­meter is, amely az 1 és 2 szekrények belső nyo­másának mérésére szolgál. Az ismertetett berendezésnek a találmány szerinti munkamenete a következő: egy nyitott, lapátokkal ellátott keverőtartályba folyékony állapotban és rostcementlapoknak körszitás gé­peken való előállításához szokásos arányban ce­mentet, azbesztet és vizet töltünk. Ebből a tar­tályból a pépet egy nyomószivattyú olyan má­sik zárt tartályba szállítja, amely manometer­rel és a pépet mozgató csavaralakú íapátkész­lettel van ellátva. A lapátok percenkénti for­dulatszáma csak kicsi lehet, hogy az azbeszt­szálak állagát ne veszélyeztessék. Ebbe a tar­tályba kompresszorból származó nyomólevegőt fúvunk be. Ez a tartály pépbefecskendező tar­tályként használható, amely berendezésünk táp­lálásához szükséges. A befecskendező szerkeze­tet, az injektort és ennek alkatrészeit — mivel ezek ismert kivitelűek — nem ábrázoltuk. A péppel töltött nyomólégüst azokkal a 3, 4 csö­vekkel van összekapcsolva, amelyeknek 5, 11 átmenő szelepei vagy csapjai mindaddig zárva maradnak, amíg a kompresszor a légüstön be­lül a szükséges nyomást elő nem állítja. Az 1., 2. és 3. ábrákon láthatók az 1, 2 formázó szek­rények helyzetei. Az 1 szekrényen a 19, 20 ajtók nyitva, a 2 szekrényen pedig a 23, 24 ajtók zárva, azaz a pép felvételére alkalmas hely­zetben vannak. A zárt 2 szekrényben egy kész­let 36 formázódobbal, ún. formázóelemmel azo­nos, formázódob van ágyazva. Az 1, 2 szekré­nyeken kívül két további 36 formázódob van, egyesített csőtengelyekkel és feladatuk elvég­zésére belépésre készen. Ebben a pillanatban nyit a 11 szelep (1. ábra), amelyet az a pneu­matikus 13 henger mozgat, amelyet előzőleg a kapcsolóasztalon elrendezett- pneumatikus nyo­mógomb működésbe hozott. Ezután a pép a 2 szekrényhez csatlakozó 4 csövön szabadon fo­lyik keresztül, kitöltve a formázó szekrényben levő 36 formázódob és annak 41 segédhengerei közötti teret. A zárt 2 szekrényben levő levegő — mint a továbbiakban látni fogjuk — nincs nyomás alatt. Ez a 2 szekrénybe belépő péppel benyomott levegő a .36 dob és a 41 csőformázó hengerek (2. ábra) áteresztő falát képező külön­böző rétegeken vagy burkolatokon megy ke­resztül és mint a 2., 4., 5. és 6. ábrákon lát­ható, tengelyeik és az agypersely nyílásain át a szabadba jut. A szekrényekben levő levegő mindaddig ki­felé áramlik, amíg a pép a 11. ábrában az 1 szekrényen jelzett, azt a 92a pontot el nem éri, amely a szekrény belsejében levő csőformázó­k észlelnek a legmagasabb pontja. Abban a tér­ben, amely a 92a pont és a kamra legfelső fe­lületrésze között van, nincs lehetőség a levegő kiáramlására, és ezért az e térben levő levegőt a szekrényt kitöltő pép nyomása összenyomja. Tudnunk kell azt is, hogy az 1 vagy 2 szek­rényekbe melyik időpontban jut el a szükséges és elegendő mennyiségű pép. Ez akkor követke­zik be, amikor a szekrényt el nem hagyó levegő nyomása ugyanakkora, mint ami a befecsken­dező légüstben uralkodó nyomás. Ekkor a 2 szekrény már fel van töltve azbesztcementpép­pel és ez a befecskendező légüstével azonos nyomásnak van kitéve. Ebben a pillanatban a 30 tartószerven elrendezett motor működni kezd (3. ábra) és a 31B tengely forgómozgásba kezd, amely mozgás átadódik a 2 szekrényben levő, nein látható 38 dobra. E 36 dob 35 tárcsá­jának kerülete éri.ntkezik a 41 formázóhenger 43 tárcsájának kerületével és ezt forgásba hozza. Az említett forgás folyamán a 37 cső­tengelyek állva maradnak. Ebből a célból az ehhez szükséges elemeket kell elrendezni. Ügyelni kell arra, hogy a kerületeikkel érint­kező 43 és 35 tárcsák a 36 formázódob és a 41 segédcsőformázó hengerek felületei között e fe­lületeket elválasztó, széles 129 rést tartsanak úgy, hogy a dob és a segédhengerek felületei egymással ne érintkezzenek, továbbá ez a 129 rés ahhoz; is elegendő legyen, hogy az említett fődobot és segédhengereket bevonó megfelelő rostcementrétegek se érintkezzenek egymással, ami által elkerülhetjük, hogy e rétegek egy­mást, illetve önmagukat kalanderezésnek ves­sék alá. A nyomás, amelyet a pép a 36 dob áteresztő felületére vagy szitájára és a 41 cső formázó hengereknek ugyancsak áteresztő felületeire ki­fejt, azt eredményezi, hogy a víz ezeken át­szűrődik és ugyanazt az utat teszi meg, ame­lyen előzően a levegő haladt végig és amelyet már ismertettünk. Ilyen módon az átszűrődött vízben lebegő állapotban levő pépet arra kény­szerítjük, hogy a 36 formázódob és a 41 cső­formázóhengerek áteresztőfelületeire vagy szi­tájára tapadjon. A felületeket mindaddig fo­lyamatosan vonja be a tapadó pép, amíg a kívánt rétegvastagságot nem értük el. Ezt a vastagságot az időtartam és a szekrény belső nyomásának mértéke szabja meg. A 36 formázódobra és a 41 csőformázóhen­gerekre tapadó pép nagymennyiségű vizet tar­talmaz, de sűrűbb a 2 szekrényben levő pép­anyagmaradéknál, még akkor is, ha ennek elle­nére nagyon lágy. Beáll a pillanat, amikor a 2 szekrényben uralkodó nyomás nem tud több pépet a forma­ként használt dobra és hengerekre tapasztani, mivel azokat a pórusokat, amelyeken át a víz­szűrés létrejönne, a pép elzárta. A 31B csőten­gely belsejében nem kering többé víz, amit ab­ból lehet megállapítani, hogy megszűnik a 147 kifolyónyíláson keresztüli kifolyása (6. ábra). Ebben az időpontban becsukjuk az 1 szekrény ajtajait, miáltal a íormázótesteknek a 2 szek­rénybe helyezett készlettel azonos további kész­lete kezd működni. Ezután a 11 szelepet zár­juk és a 130, 131 szelepeket nyitjuk. A 130, 131 szelepek a két 1, 2 formázőszekrényt összekötő 10 15 20 25 30 33 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom