152046. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rostcementbőlkészült csövek és lemezek előállítására

152046 3 4 A találmány szerinti berendezésnél áteresztő falú üreges testeket önmagában vagy mellette elrendezett hasonló tulajdonságú segédtestekkel együtt formázószekrénybe visszük, e szekrényt az üreges test bevitelét követően lezárjuk és az­besztből, cementből és vízből álló folyékony péppel 2—4 atmoszféra között végzett nyomás­sal majdnem teljesen feltöltjük, miközben az üreges testek teljesen a folyékony pépbe me­rülve maradnak. Ezeket az üreges testeket a pépben állandóan forgatjuk — bár nyugalmi helyzetben is hagyhatók — úgy, hogy a szek­rény belsejében uralkodó nyomás az üreges tes­tek külső felületeire folyamatosan péprétegeket húz, miközben a péppel együtt áramló és a rá­tapadó péphez tartozó víz egy részét az. üreges testek között ide-oda vezetjük, amelyekből a vizet folyamatosan a szekrény külső részébe vezetjük, miközben ugyancsak folyamatosan a szekrény belsejébe pépet vezetünk, hogy az el­vezetett víz által elvesztett mennyiségeket pó­toljuk és a szekrény belső nyomás-csökkenését elkerüljük. Ha a vízelfolyás abbamarad, ez azt jelzi, hogy a szekrény belsejében uralkodó nyomás már nem képes arra, hogy további péppel vonja be az üreges testek áteresztőfelületeit, s ekkor kö­vetkezőkben a pép szekrénybe vezetését meg­szüntetjük, a kiömlővezetéket nyitjuk és egy­idejűen a szekrénybe 2—4 atmoszféra nyomású levegőt vagy valamilyen más gázáramot veze­tünk be, amelynek pneumatikus nyomásával a cement, azbeszt és víz keverékéből álló folyé­kony pépes masszát a szekrényből kilökve olyan másik hasonló szekrénybe vezetjük, amelybe előzően más üreges formázótesteket helyeztünk, amelyek ekkor az anyagba merülve működni kezdenek, miután erre a második szekrényre váltottuk át a pépet bevezető vezetéket, hogy a pépet folyamatosan és nyomás alatt táplálja be. Az első formázószekrénybe nyomás alatt be­vezetett levegő vagy gázáram a formázótestre tapadó lágy anyag rétegein keresztülhalad és abból további vízmennyiséget távolít el, miköz­ben a víz és a gáz a masszán és áteresztőfalon keresztül az üreges testek belsejébe áramlik, ahonnan ezek együtt kiáramlanak. Ezáltal a formázótestre tapadt anyag erősen, szilárdul. Ezután megszüntetjük a levegőnek vagy gáz­nak a szekrénybe történő vezetését, a szekrényt kinyitjuk és a rátapadt péppel borított formázó­testeket kivesszük. Az anyag levétele lemezek készítése estén felvágással, csövek előállításá­nál az anyagnak a formázótestekről való le­húzása megkönnyítésére előzetes kalanderezés­sel történik. A berendezés két vagy több formázószek­rénnyel valósítható meg annak érdekében, hogy az előállítani kívánt tárgyak kialakítási folya­matához, a vízeltávolításhoz és a formák cse­réjéhez szükséges időt teljesen kihasználhassuk. Az előbbi bekezdésekben általánosságban is­mertetett berendezés jellemzői megértésének megkönnyítésére az. alábbiakban rajzokon vá­.zolt kiviteli példát ismertetünk. A találmány nincs a példaképpen ismertetett berendezés alkatrészeinek kiviteli alakjára kor­látozva. A péidaképpeni kiviteli alak csak álta­lános jellemzés szempontjából irányadó. A rajzok egyes ábrái a következőket szemlél­tetik: Az 1. ábra két formázószekrényes folyamatos üzemű berendezés alkatrészeinek általános el­rendezési vázlata, a pép vezetésére szolgáló cső­rendszer feltüntetésével. A 2. ábra nyitott ajtajú formázószekrény fe­lülnézete, a szekrény felső részének részben metszetben való ábrázolásával, annak érdeké­ben, hogy a belsejében levő egyik formázókész­let látható legyen, míg egy másik formázókész­let, amely a szekrénybe való bevitelre van elő­készítve, a szekrényen kívül látható. Ezt akkor toljuk a szekrénybe, mikor az első formázok ész­letet a szekrényből a már kiformált darabokkal együtt kitoljuk. A 3. ábra zárt ajtajú formázószekrény felül­nézete, amelynek belsejében a nem látható for­mázókészlet van elrendezve és a szekrényen kívül további formázókészlet van a formázó­szekrénybe való betolásra előkészítve. Az új formázókészlet akkor tolható a szekrény bel­sejébe, ha a már kiformázott munkadarabokat tartó formák a szekrényből kikerültek. A 4. ábra a formázódob és -henger, illetve két formázóhéj keresztmetszete, a belsejében levő vizet kilökőszerkezettel. Az 5. ábra a formázódob és -henger oldal­nézete, az ezeket összekapcsoló szerkezet fel­tüntetésével. A 6. ábra a formázókészlet csőtengelye tá­masztó állványának nézete, amelyen az emlí­tett cső belsejéből a vizet elvezető szerkezet részmetszete is látható. A 7. ábra két zárt ajtajú formázószekrény oldalnézete és a csőrendszernek, valamint — az említett ajtóknak a formázókészletek szek­rényeibe való be- és kilépő mozgásával össze­függő nyitására és zárására szolgáló — hidrau­likus és pneumatikus szelepeknek elrendezési vázlata. A 8. ábra két formázószekrény oldalnézete, az egyiken nyitott, a másikon csukott ajtókkal, a 7. ábrán feltüntetett csőelrendezési vázlattal, de a szelepeknek és működtetőhengereknek a 8. ábrán vázolt berendezésállapotnak megfelelő helyzetben. A 9. ábra a folyadék- és levegővezetékek vázlata, szelepeik és működtetőhengereik vagy csapjaik helyzetének megadásával, automatikus rendszerben, amely a formázőtesteknek a szek­rényekbe való be- ós azokból való kilépő moz­gását, valamint e mazgásoknak az ajtók nyitá­sával és zárásával való összehangolását vezérli. A 10. ábra az előző ábrával azonos vázlat, azonban a formázószekrény ajtóknak a formák­kal együtt más helyzetben való feltüntetésével. A 11. ábra a formázószekrények oldalnézete, a pépet az egyik szekrényből a másikba áten-10 1» 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom