152046. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rostcementbőlkészült csövek és lemezek előállítására
152046 3 4 A találmány szerinti berendezésnél áteresztő falú üreges testeket önmagában vagy mellette elrendezett hasonló tulajdonságú segédtestekkel együtt formázószekrénybe visszük, e szekrényt az üreges test bevitelét követően lezárjuk és azbesztből, cementből és vízből álló folyékony péppel 2—4 atmoszféra között végzett nyomással majdnem teljesen feltöltjük, miközben az üreges testek teljesen a folyékony pépbe merülve maradnak. Ezeket az üreges testeket a pépben állandóan forgatjuk — bár nyugalmi helyzetben is hagyhatók — úgy, hogy a szekrény belsejében uralkodó nyomás az üreges testek külső felületeire folyamatosan péprétegeket húz, miközben a péppel együtt áramló és a rátapadó péphez tartozó víz egy részét az. üreges testek között ide-oda vezetjük, amelyekből a vizet folyamatosan a szekrény külső részébe vezetjük, miközben ugyancsak folyamatosan a szekrény belsejébe pépet vezetünk, hogy az elvezetett víz által elvesztett mennyiségeket pótoljuk és a szekrény belső nyomás-csökkenését elkerüljük. Ha a vízelfolyás abbamarad, ez azt jelzi, hogy a szekrény belsejében uralkodó nyomás már nem képes arra, hogy további péppel vonja be az üreges testek áteresztőfelületeit, s ekkor következőkben a pép szekrénybe vezetését megszüntetjük, a kiömlővezetéket nyitjuk és egyidejűen a szekrénybe 2—4 atmoszféra nyomású levegőt vagy valamilyen más gázáramot vezetünk be, amelynek pneumatikus nyomásával a cement, azbeszt és víz keverékéből álló folyékony pépes masszát a szekrényből kilökve olyan másik hasonló szekrénybe vezetjük, amelybe előzően más üreges formázótesteket helyeztünk, amelyek ekkor az anyagba merülve működni kezdenek, miután erre a második szekrényre váltottuk át a pépet bevezető vezetéket, hogy a pépet folyamatosan és nyomás alatt táplálja be. Az első formázószekrénybe nyomás alatt bevezetett levegő vagy gázáram a formázótestre tapadó lágy anyag rétegein keresztülhalad és abból további vízmennyiséget távolít el, miközben a víz és a gáz a masszán és áteresztőfalon keresztül az üreges testek belsejébe áramlik, ahonnan ezek együtt kiáramlanak. Ezáltal a formázótestre tapadt anyag erősen, szilárdul. Ezután megszüntetjük a levegőnek vagy gáznak a szekrénybe történő vezetését, a szekrényt kinyitjuk és a rátapadt péppel borított formázótesteket kivesszük. Az anyag levétele lemezek készítése estén felvágással, csövek előállításánál az anyagnak a formázótestekről való lehúzása megkönnyítésére előzetes kalanderezéssel történik. A berendezés két vagy több formázószekrénnyel valósítható meg annak érdekében, hogy az előállítani kívánt tárgyak kialakítási folyamatához, a vízeltávolításhoz és a formák cseréjéhez szükséges időt teljesen kihasználhassuk. Az előbbi bekezdésekben általánosságban ismertetett berendezés jellemzői megértésének megkönnyítésére az. alábbiakban rajzokon vá.zolt kiviteli példát ismertetünk. A találmány nincs a példaképpen ismertetett berendezés alkatrészeinek kiviteli alakjára korlátozva. A péidaképpeni kiviteli alak csak általános jellemzés szempontjából irányadó. A rajzok egyes ábrái a következőket szemléltetik: Az 1. ábra két formázószekrényes folyamatos üzemű berendezés alkatrészeinek általános elrendezési vázlata, a pép vezetésére szolgáló csőrendszer feltüntetésével. A 2. ábra nyitott ajtajú formázószekrény felülnézete, a szekrény felső részének részben metszetben való ábrázolásával, annak érdekében, hogy a belsejében levő egyik formázókészlet látható legyen, míg egy másik formázókészlet, amely a szekrénybe való bevitelre van előkészítve, a szekrényen kívül látható. Ezt akkor toljuk a szekrénybe, mikor az első formázok észletet a szekrényből a már kiformált darabokkal együtt kitoljuk. A 3. ábra zárt ajtajú formázószekrény felülnézete, amelynek belsejében a nem látható formázókészlet van elrendezve és a szekrényen kívül további formázókészlet van a formázószekrénybe való betolásra előkészítve. Az új formázókészlet akkor tolható a szekrény belsejébe, ha a már kiformázott munkadarabokat tartó formák a szekrényből kikerültek. A 4. ábra a formázódob és -henger, illetve két formázóhéj keresztmetszete, a belsejében levő vizet kilökőszerkezettel. Az 5. ábra a formázódob és -henger oldalnézete, az ezeket összekapcsoló szerkezet feltüntetésével. A 6. ábra a formázókészlet csőtengelye támasztó állványának nézete, amelyen az említett cső belsejéből a vizet elvezető szerkezet részmetszete is látható. A 7. ábra két zárt ajtajú formázószekrény oldalnézete és a csőrendszernek, valamint — az említett ajtóknak a formázókészletek szekrényeibe való be- és kilépő mozgásával összefüggő nyitására és zárására szolgáló — hidraulikus és pneumatikus szelepeknek elrendezési vázlata. A 8. ábra két formázószekrény oldalnézete, az egyiken nyitott, a másikon csukott ajtókkal, a 7. ábrán feltüntetett csőelrendezési vázlattal, de a szelepeknek és működtetőhengereknek a 8. ábrán vázolt berendezésállapotnak megfelelő helyzetben. A 9. ábra a folyadék- és levegővezetékek vázlata, szelepeik és működtetőhengereik vagy csapjaik helyzetének megadásával, automatikus rendszerben, amely a formázőtesteknek a szekrényekbe való be- ós azokból való kilépő mozgását, valamint e mazgásoknak az ajtók nyitásával és zárásával való összehangolását vezérli. A 10. ábra az előző ábrával azonos vázlat, azonban a formázószekrény ajtóknak a formákkal együtt más helyzetben való feltüntetésével. A 11. ábra a formázószekrények oldalnézete, a pépet az egyik szekrényből a másikba áten-10 1» 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2