151963. lajstromszámú szabadalom • Előtolóberendezés másolóesztergákhoz
151963 3 4 A találmány értelmében az ilyen szervomotort használjuk fel az előtolás létesítésére másolóesztergáknál és pedig olyképp, hogy minden fázis végénél bizonyos szögelfordulást végző tárcsát alkalmazunk, amelyben levő ütközők közül mindegyik fázisnál az egyik lép működésbe és megindítja a görgő elfordítására alkalmas szerkezetet. Az ütközők beállíthatók és azok radiális kinyúlása pontosan meghatározza az illető fázis után következő előtolási sebességet. A rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját vázlatosan szemlélteti. A rajzon vázlatosan jelölt eszterga főorsója a 62 munkadarabot forgatja, melyet a 12 másolószánon megerősített kés vagy szerszám munkál meg. Ezt a szánt a 13 munkatérben levő hidraulikus folyadék mozgatja, melyet ismert módon a 10 tolattyú vezérel. A tolattyú vezérlésére való a 7 tapintó, mely a 19 sablont tapintja végig. A 12 szán a 30 alapszánhöz képest mozdulhat el, amelyet előtolás végett a 29 hidrau-, likus dugattyú mozgat, ezt pedig a 28 tolattyú vezérli vagy szabályozza. Ez utóbbi tolattyú beállítására való a 27 gördülőorsó, amely — mint már említettük — tengelyirányban akkor mozdul el, tehát akkor csúsztatja el tengelyirányban a 28 tolattyút, ha a 25 görgő síkjának ferdesége megváltozik. A rajz ezt a görgőt 0-helyzetben (középhelyzetben) ábrázolja, melyben síkja merőleges a 27 gördülőorsó hosszirányára és amelyben a gördülőorsó forgása folyamán előtolás nincsen, vagyis a 30 alapszán nem mozog. A gördülőorsót az eszterga főorsója forgatja a rajz baloldalán vázlatosan jelölt áttétel segítségével. Az 1 kapcsoló bekapcsolásakor a 2 áramforrás a 4 és 5 zárt érintkezőkön át működteti a 6 elektromágnest, mely a 7 másolótapintó 8 karját a 9 rugó ellenében magához húzva a tapintó bal karját le, jobb karját pedig felbillenti, ami lehetővé teszi a 10 másolótolattyúnak a 11 rugó hatására bekövetkező felemelkedését. így a 12 másolószán munkahengerének 13 teréből távozó olaj útja lezáródik és ott a nyomás megnő és a 12 másolószán (a rajz szerint) lefelé indul. Lefelé haladás közben szabaddá teszi a 14 szögemelő bal karját, mely a 15 rugó hatására lebillen és záródni engedi a 16 elektromágnes 17 érintkezőjét. A 16 mágnes azonban ekkor még nem húz be, mert a 7 tapintó jobb karjának előbb említett felemelkedésekor a 18 érintkező kinyílt. Mikor azonban a 7 tapintó a 19 másolósablont eléri, azon felütközve középallásba kerül, mire a 18 érintkező újra záródik és a 16 elektromágnes működésbe lép. Ez a mágnes a 20 rudat 21 konzoljánál fogva a 22 rugó ellenében lefelé húzza. Ezen lefelé mozdulás következtében a 23 háromkarú emelő felső karja, mely a 20 rúd jobboldali konzoljának íves kiképzésű végéhez támaszkodik, a 24 nyomórugó hatására balra billen, miáltal lehetővé teszi a 25 görgő 26 karjának felemelkedését. így a görgő az óramutató járásával ellenkező irányban elfordul és a vele dörzskapcsolatban levő 27 gördülőorsó 28 tolattyújával együtt jobb felé mozdul, miáltal elkezdődik a 29 differenciáldugattyú, valamint a vele összefüggő 30 alapszán balfelé irányuló előtoló mozgása. Eközben a 7 tapintó a 19 sablonon végighaladva az ismert másolási elvek értelmében vezérli a 12 másolószán mozgását.. A 16 mágnes működésekor — azaz az előtolás kezdetén — a 31 érintkező záródik, mely a 4 érintkezőt áthidalja. Erre azért van szükség, mert az előtolás megindulása után a 32 tapintó a 33 ütközőt elhagyja, mire a 4 érintkező kinyílik. Egyidejűleg a 34 tapintó is elhagyja a 35 ütközőt, de a 24 rugó ezt az ütközőt továbbra is felemelve tartja, így a 3 érintkező zárva marad. Az előtoló mozgás végén a 36 tapintó a 37 ütköző hatására felemelkedik és az 5 érintkezőt nyitja, mire a 6 mágnes elenged, a 12 másolószán, a 30 alapszánon felfut, a 17 érintkező kinyílik és a 30 alapszán is ábrázolt helyzetébe fut vissza, mert a 16 mágnes elenged, a 20 rúd felemelkedik, a 23 kar jobbra, a 34 rúd és a 26 kar lefelé lendül és a 25 görgő jobbra billen. Ezzel a teljes ciklus első fázisa véget ért. A mellékidő csökkentése érdekében a 30 alapszán leírt hátrafutását meggyorsítjuk. Ezalatt az értendő, hogy nem elégszünk meg azzal, hogy a 16 mágnes áramának megszűnésekor a 20 rúd felemelkedik, mire a 23 emelő és a 25 görgő jobbra billen, miáltal az alapszán jobbfelé mozgása bizonyos korlátozott sebességgel bekövetkezik, hanem a 16 mágnes legerj édesekor a 38 érintkező is záródik és a 4 érintkező nyitásával egyidejűleg záródott 39 érintkezőn át áramot ad a 40 elektromágnesnek, mely a 41 szögemelő bal karját felemelve, alsó karját balra lendíti és a 27 gördülőorsót balra tolja, miáltal a 23 tolattyú szélhelyzetig kitér és az alapszán gyors visszafutása bekövetkezik. Amikor a 32 tapintó eléri a 33 ütközőt és ezzel egyidejűleg a 34 tapintó a 35 ütközőt, a 39 érintkező kinyílik és így a 40 mágnes árama megszűnik, továbbá a 34 tapintó felemelkedésével a 25 görgő középállásba kerül és így az alapszán karos ütköztetéssel megáll. A 32, 34 tapintóknak a visszafutás végén bekövetkező felemelkedésekor a már leírt folyamat lényegében elölről kezdődik azzal a különbséggel, hogy közben a 42 kilincsmű egy osztással továbblép. Ez akkor következik be, mikor a másolószán a felfelé futás végén 3 kampójával a 14 kart felemeli. A 42 kilincskerék továbbítását a 14 emelő jobb karján levő 43 kilincs végzi a 44 rugó ellenében. A kilincsmű visszaugrását a 45 tartókilincs gátolja. A 42 kilincsmű elfordulását a 46 csatlórúd a 47, 48 tárcsákra is átszármaztatja. Ez utóbbi két tárcsa egymáshoz képest elforgatható, majd relatív helyzetük a 49 retesz segítségével rögzíthető. Ilyen módon beállítható, hogy a rendszer hány fázis elvégzése után térjen vissza az alaphelyzetbe. A beállított lépésszám megtétele után az 50 rúd az 51 háromkarú emelőt elbillentve a 45 állókilincset nem-működő helyzetbe viszi, a 43 lengőkilincshez viszonyítva pedig úgy 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60