151920. lajstromszámú szabadalom • Szitaberendezés

MAGYAR NÉPKÖZT ARS AS AG ^r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HTVATAfc SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1962. II. 12. (CO—141) Közzététel napja: 1964. X. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 151920 Szabadalmi osztály: 50 d Nemzetközi osztály: B 02 f Decimái osztályozás: Feltalálók: Csonka Károly főmérnök és Szalmássy Aladár mérnök, Budapest Tulajdonos: Ferencvárosi Malom, Budapest Szitaberendezés A találmány szitaberendezés szemcsés anya­gok osztályozására és fajtázására. Szita-, illetve rostaberendezéseket az ipar szé-, les területein, például malmokban, őrlőüzemek­ben, darálóüzemekben és különféle osztályozást, 5 fajtázást végző üzemekben használnak. A fejlődés során kézi szitákat olyan gépi be­rendezések váltották fel, amelyek a kézi szitá­lás, rostálás műveletét kívánták utánozni. Ismeretesek síksziták, lapátos mozgató szer- 10 kezetekkel és betéttestekkel, amelyek a szitá­landó anyagot a szitafelületeken mozgatva to­vább haladásra kényszeríti. Ujabban lapát nél­küli és vibrációs sziták is elterjedtek. A múlt­ban alkalmazták a különböző hasábszitákat, il- 15 letve az ezekből kialakított úgynevezett cent­rifugál szitákat. Az ismert centrifugál sziták fekvőtengely körül forgó hasáb, illetve henger­alakú sziták, amelyeknél az anyagot garaton beadagolva a forgás és lapát segítségével tör- 20 ténik a szitálandó anyagnak a szitafelületen való mozgatása és a szitafelület tisztítása. A fejlődés iránya a szitaberendezések terén az volt, hogy az aránytalanul nagy szitafelületeket lecsökkentsék és a szitálás hatásfokát növeljék. 25 Ettől a céltól azonban még a legújabb kivi­telű szitaberendezések is messze elmaradtak. A szitákon és rostákon az osztályozandó és fajtá­zandó anyag áthaladási sebessége, azaz a belé­pés és kilépés közötti felületekre vonatkoztatott 30 sebesség, a jelenlegi szitaállandók mellett órán­ként mindössze a deciméter értéket közelíti meg. Lényeges jellemző a szitaberendezéseknél a szitálandó anyagnak a szitafelületre ható nyo­mása. A sziták és rosták teljesítménye ugyanis arányos a szitanyomással. A hagyományos szi­táknál, de az irodalomban centrifugál sziták­nak nevezett hasábszitáknál is a szitanyomás kicsi, mivel a szitanyomás tulajdonképpen a ne­hézségi erőből és a rétegvastagságból származó rétegnyomásból adódik. Ezek az erők juttatják át az anyagot a szita nyílásain. Az áthaladás során a szitálandó anyagnak le ,kell győznie a kohéziót, az adhéziót, a szitafelületek ellen­állását, sőt a rétegen való áthaladás súrlódási ellenállását is. Ellenállásként számítandó még a szitálandó részecskéken fellépő és nem szabá­lyozható szemcseütközésből származó ellenállás is. Az ismert szitaberendezéseknél, beleértve a centrifugáiszitát is, a szitafelületen mozgó anyagsebességi vektora gyakorlatilag a felületre merőleges. Ez azt jelenti, hogy az anyagnak a szitafelületen való átjutást előidéző és elősegítő összetevője zérus. Az eddig ismert összes típusú szitáknál igen nehezen megoldható feladat a szitafelületek tisz­tántartása. Bár számos ismert megoldás van a tisztításra, egyik sem tökéletes. A szitafelületek betapadása a szitálási hatásfok csökkenésén kí­vül az egyébként átesésre kerülő anyag tovább-151920

Next

/
Oldalképek
Tartalom