151920. lajstromszámú szabadalom • Szitaberendezés

MAGYAR NÉPKÖZT ARS AS AG ^r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HTVATAfc SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1962. II. 12. (CO—141) Közzététel napja: 1964. X. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 151920 Szabadalmi osztály: 50 d Nemzetközi osztály: B 02 f Decimái osztályozás: Feltalálók: Csonka Károly főmérnök és Szalmássy Aladár mérnök, Budapest Tulajdonos: Ferencvárosi Malom, Budapest Szitaberendezés A találmány szitaberendezés szemcsés anyagok osztályozására és fajtázására. Szita-, illetve rostaberendezéseket az ipar szé-, les területein, például malmokban, őrlőüzemekben, darálóüzemekben és különféle osztályozást, 5 fajtázást végző üzemekben használnak. A fejlődés során kézi szitákat olyan gépi berendezések váltották fel, amelyek a kézi szitálás, rostálás műveletét kívánták utánozni. Ismeretesek síksziták, lapátos mozgató szer- 10 kezetekkel és betéttestekkel, amelyek a szitálandó anyagot a szitafelületeken mozgatva tovább haladásra kényszeríti. Ujabban lapát nélküli és vibrációs sziták is elterjedtek. A múltban alkalmazták a különböző hasábszitákat, il- 15 letve az ezekből kialakított úgynevezett centrifugál szitákat. Az ismert centrifugál sziták fekvőtengely körül forgó hasáb, illetve hengeralakú sziták, amelyeknél az anyagot garaton beadagolva a forgás és lapát segítségével tör- 20 ténik a szitálandó anyagnak a szitafelületen való mozgatása és a szitafelület tisztítása. A fejlődés iránya a szitaberendezések terén az volt, hogy az aránytalanul nagy szitafelületeket lecsökkentsék és a szitálás hatásfokát növeljék. 25 Ettől a céltól azonban még a legújabb kivitelű szitaberendezések is messze elmaradtak. A szitákon és rostákon az osztályozandó és fajtázandó anyag áthaladási sebessége, azaz a belépés és kilépés közötti felületekre vonatkoztatott 30 sebesség, a jelenlegi szitaállandók mellett óránként mindössze a deciméter értéket közelíti meg. Lényeges jellemző a szitaberendezéseknél a szitálandó anyagnak a szitafelületre ható nyomása. A sziták és rosták teljesítménye ugyanis arányos a szitanyomással. A hagyományos szitáknál, de az irodalomban centrifugál szitáknak nevezett hasábszitáknál is a szitanyomás kicsi, mivel a szitanyomás tulajdonképpen a nehézségi erőből és a rétegvastagságból származó rétegnyomásból adódik. Ezek az erők juttatják át az anyagot a szita nyílásain. Az áthaladás során a szitálandó anyagnak le ,kell győznie a kohéziót, az adhéziót, a szitafelületek ellenállását, sőt a rétegen való áthaladás súrlódási ellenállását is. Ellenállásként számítandó még a szitálandó részecskéken fellépő és nem szabályozható szemcseütközésből származó ellenállás is. Az ismert szitaberendezéseknél, beleértve a centrifugáiszitát is, a szitafelületen mozgó anyagsebességi vektora gyakorlatilag a felületre merőleges. Ez azt jelenti, hogy az anyagnak a szitafelületen való átjutást előidéző és elősegítő összetevője zérus. Az eddig ismert összes típusú szitáknál igen nehezen megoldható feladat a szitafelületek tisztántartása. Bár számos ismert megoldás van a tisztításra, egyik sem tökéletes. A szitafelületek betapadása a szitálási hatásfok csökkenésén kívül az egyébként átesésre kerülő anyag tovább-151920