151920. lajstromszámú szabadalom • Szitaberendezés

3 151920 4 haladását okozza, ezzel feleslegesen terheli a további munkagépeket. Ily módon a szitafelüle­tek elpiszkolt állapota többlet energiafelhaszná­lást és a késztermék minőségének romlását je­lenti. A találmány célja kis helyszükségletű, jó tér­kihasználású, nagy teljesítményű, jó hatásfokú, öntisztító felületű, nagyságszerint osztályozható szita kialakítása, amely alkalmas fajtázásra is, azaz egyforma méretű, de különböző fajsúlyú anyagok szétválasztására. A találmány ezt azzal éri el, hogy centrifu­gális erő létesítésével a szitanyomást nagymér­tékben megsokszorozza. Ennek érdekében a szi­tálandó anyaggal vagy a szitafelülettel, vagy mind a szitálandó anyaggal, mind a szitafelü­lettel mechnikus, vagy pneumatikus, vagy a kettővel együttesen való felgyorsítással forgó­mozgást végeztetünk el oly módon, hogy a ke­letkező centrifugális erőhöz képest a szitálandó anyagra ható nehézségi erő lényegesen kisebb legyen és a centrifugális erőnek a szita felüle­tére eső merőleges összetevője olyan nagyság­rendű legyen, ami a hagyományos szitálási nyo­más többszöröse. A centrifugális erő keltése ér­dekében a szitálandó anyagot gyorsító felületre vezetjük. Ez a gyorsító felület már maga is szitakiképzésű lehet. A szitafelületeket térbeli­leg úgy helyezzük el, hogy azok a forgástenge­lyével szöget zárjanak be. Olyan megoldás is . lehetséges, amelynél a szitafelületek dőlésszöge a szitálandó anyagnak megfelelően változtat­ható. A szitafelületek hajlásszögének állításá­val azonos fordulatszám, illetve azonos centri­fugális erő mellett szabályozható a szitafelüle­ten végighaladó anyag sebessége. Szitálandó anyagonként ez más és más, bár ugyanakkor az a lehetőség is fennáll, hogy a hajlásszög vál­tozatlan tartása mellett a fordulatszám megvál­toztatásával szabályozzuk az anyagra ható cent­rifugális erőt. Szükség esetén a hajlásszög és a fordulatszám együttes változtatását is alkal­mazhatjuk. Ilyen módon minden szitálandó anyagra az az optimális áthaladási sebesség ál­lítható be, amely mellett a szitálási nyomás kellő nagyságrendű marad és az anyag rétege­ződése következtében a könnyebb részek a fe­lületen „úszva" eltávoznak. Az anyag addig marad a szitafelületen, amíg az átesésbe kerül­hető anyagrészek maximuma át nem esik. A ré­tegződés folytán bekövetkező anyagelrendező­dés lehetőséget nyújt arra, hogy a szitába be­épített járatokkal létesített túlnyomással és a centrifugális erővel fajtázást is végezhessünk, azaz az azonos méretű átesésbe került anyago­kat fajsúly szerint osztályozhassuk. A szitafelü­leteket a forgástengely körül gyűrű alakban helyezhetjük egymás mellé, vagy pedig a ten­gelyirányban eltolva alakíthatjuk ki mindkét esetben olyan csatornarendszerrel, hogy a szi­tált, illetve fajtázott anyagot és átmeneteket külön-külön vláaszthassuk. A szitafelületek tel­jesítményének további növelése, illetve az át­szitálás hatásfokának javítása érdekében a szi­tafelületeket részben vagy egészben en enáMs­nélkülivé alakíthatjuk ki. Ennek érdekében a szitálandó anyag a szögsebesség, hajlásszög és anyagjellemzőinek megfelelően a szitafelület lánc- és vetülékelemei az önmozgás irányában lehetnek elrendezve. Ilyen elrendezés mellett az átmenet irányába mutató sebességvektor kicsi lesz és elérjük azt, hogy az átesésre jutó részek nagy áthaladási sebességgel mozognak. Gyakor­latilag tehát ellenállás nélkül jutnak tovább. A szitafelület öntisztító munkáját az alkotója mentén egyenletesen gyorsuló mozgásban levő elemi részecskék biztosítják. A tisztító hatás összetevődik a nagy szitanyomás hatásával is, ami az esetleges megszorult részecskék átjutá­sát is biztosítja. A találmány előnyei a meglevő szitaberende­zésekhez viszonyítva abban vannak, hogy 1. a teljesítmény nyolc-tízszerese az eddig is­mert szitaberendezéseknek; 2. a tér kihasználása kereken egynegyede az azonos teljesítményű szitaberendezésnek. Nagy előnye a találmánynak, hogy a szitafelületek külön tisztítást nem igényelnek és gyakorlati­lag ellenállás nélküliek. A találmány tehát szitaberendezés szemcsés anyagok fajtázására és osztályozására. A talál­mány abban van, hogy az osztályozandó és faj­tázandó anyagot forgástengely irányában be­vezető garatja, a forgástengely körül elforgat­hatóan ágyazott háza, valamint ebben kialakí­tott és részben szitafelületekkel határolt, az osztályozandó és fajtázandó anyaggal centrifu­gális erőt közlő osztályozó és fajtázó járatai vannak. A találmány szerinti szitaberendezést az aláb­biakban példákban a csatolt rajzokkal kapcso­latban ismertetjük, ahol az 1. ábra a szitaberendezés általános elrende­zésének nézete, a 2. ábra a szitaberendezés egy kiviteli válto­zatának tengelyirányú részmetszete, a 3. ábra a szitaberendezés egy más kiviteli változatának tengelymenti részmetszete, a 4. ábra a szitaberendezés olyan kiviteli alakja, amelynél a járatok túlnyomás előidézésére al­kalmasan vannak kiképezve tengelyirányú rész­metszetben, az 5. ábra a 4. ábrán ábrázolt szitaberendezés részkeresztmetszete, a 6. ábra a centrifugál szíta olyan kiviteli alakjának részmetszete, amelynél a szitafelüle­tek dőlésszöge változtatható, a 7. ábra a 6. ábrán ábrázolt szitaberendezés részkeresztmetszete, a 8. ábra a szitaberendezés olyan kiviteli alak­jának tengelyirányú metszete, amelyeknél a szitafelületek különböző sebességgel forgatha­tóan vannak kiképezve. A szitaberendezés példaképpen ábrázolt alakja 1 állványra van elhelyezve. A centrifugál szita meghajtására 2 motor sebességváltó 3 hajtás­hoz van kapcsolva, amely 4 tengely körül elfor­gathatóan ágyazott 5 házzal van csatlakoztatva. Az 5 házat szitált anyagot elvezető 6- állórész veszi körül. A 4 tengely irányában 7 garat van 10 13 20 23 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom