151852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rácsszerkezethez való zegzug alakú rácsozatok, valamint ilyen rácsozatú könnyű szerkezetek előállítására

151852 6 van kialakítva, amely a körkeresztmetszetű 16 szerkezeti anyag befogadása végett az ellen­szerszám megfelelő alakú hornyával dolgozik együtt. A 4. és 5. ábrán körkeresztmetszetű 16 rúd- 5 anyagból a 2. és 3. ábra szerinti szerszámokkal előállított zegzug alakú rácsozatot tüntettünk föl A 6. és 7. ábrán ugyanez látható lapos 17 szer­kezeti anyag fölhasználása esetén. A 8. és 9. ábrán a találmány szerinti eljárás 10 oly foganatosítási módját tüntettük föl, amely­nél lapos 17 szerkezeti anyagból készült zeg­zug alakú rácsozatot a haladás irányára haránt­irányú síkban járulékos alakváltozásnak vetet­tünk' alá, A szerkezeti anyag az alsó szerszám 15 (matrica) hornyolt szelvényezése és a fölső szer­szám (patrica) süvegalakú szelvényezése folytán a gyamok teljes hosszúságában horony alakú 18 szelvényt kap, amint ez a 9a ábrából látható, a rácsozat sarkai pedig lapos 19 csatlakozó ré- 20 székké (csomópontokká) vannak alakítva. A 10., 11. és 11a. ábra szerinti példakénti kiviteli alak némileg más. A gyámoknak a patrica- és mat­ricaként kialakított szerszámok révén ugyan­csak horonyalakú 18 szelvényük van (11a. ábra), 25 a csatlakozó 20 darabok pedig homorúak. Mint már említettük, a 12. és 13. ábrán kör­keresztmetszetű rúdanyagból készült zegzug alakú rácsozat kialakítását "tüntettük föl, ami­koris az egymásra következő 21 és 22 gyámok 30 terpesztve vannak, vagyis egymással tompa­szöget zárnak be. Ilyen terpesztett rácsozat ki­alakításához a 14—17. ábrákon látható szerszá­mokat alkalmazhatjuk. 10 hivatkozási számmal ismét a lánctagokat, 13 és 14 hivatkozási szám-^ 35 mai a szomszédos lánctagokhoz csatlakozó el­fordítható kötőelemeket, és 12 hivatkozási szám­mal a háromszög alakú szerszámtestet jelöltük. E 12 szerszámtestben csatorna alakú 23, 24 hor­nyok vannak kimunkálva, amelyek a haladás 40 irányában egymással a terpesztésnek megfelelő tompaszöget zárnak be. A 14. és 15. ábrán az alsó 2 hordlánc tagjai láthatók. A 16. és 17. ábra a fölső 1 hordlánc tagjait tünteti föl. 45 A 18, ábrán kapcsolódási helyzetben föltün­tetett fölső és alsó hordlánc hajlító szerszámai lehetővé teszik körkeresztmetszetű rúdanyagból készült három zegzug'alakú rácsozat egyidejű előállítását. 10 hivatkozási számmal az alsó szer- 50 szám lánctagját, 10' hivatkozási számmal pedig a fölső szerszámét jelöltük. A 12 szerszámtestek, melyekben három párhuzamos 15, 15' és 15" horony van, a rúdanyagot három egymás mel­lett haladó zegzug alakú 16 rácsozatta alakítják. 55 A 19. és 20. ábrán is többszörös hatású szer­számok láthatók. Ezek tehát többszörös szer­számok, jóllehet az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén különféle magasságú zegzug alakú rácsozatok előállításáról van szó. Ilyen több- g0 szőrös hatású szerszámokat célszerűen akkor alkalmazunk, ha váltakozva különféle magas­ságú rácsozatokat kell szer számcsere nélkül elő­állítani, amint erre például különféle magas­ságú födémgerendák gyártásakor van szükség. 65 Mind a fölső szerszám, mind az alsó szerszám szerszámteste lépcsőzetesen van kialakítva. A lépcsőkben 15, 15' hornyok vannak kimunkálva, amikoris a 10 lánctaggal való függőleges távol­ság esetenként más és más. Eiljárhatunk úgy is, hogy különféle osztású szerszámláncokat cse­rélünk egymással és így biztosítjuk különféle osztású rácsozatoknak ugyanabban ~a berende­zésben való előállíthatóságát. Az előbbiekben leírt berendezés lehetővé teszi oly zegzug alakú rácsozatok előállítását, ame­lyeknél két szomszédos gyám által bezárt szög 90° vagy ennél több. Ha hegyesszögű rácsoza­tokat kell előállítanunk, nehézséget okozna, hogy a szerszám a zegzug alakú rácsozat ki­lépésekor ettől már nem tudna szabadon el­válni, hanem hegyével nyomást gyakorolna a kilépő gyámra és ezt deformálná. E nehézség kiküszöbölése végett olyan zegzug alakú rácso­zatokat, amelyeknél ez a szög kisebb mint 90°, a találmány értelmében úgy állítunk elő, hogy a szerszámot a szerkezeti anyaggal való kap­csolódás előtt a szerkezeti anyag mozgásának irányára (a haladás irányára) harántirányban befelé menesztjük és kifordítás előtt ismét el­távolítjuk. Evégből a szerszámokat vagy részei­ket az alakváltozásnak alávetendő szerkezeti anyag haladásának irányára harántirányban mozgathatóan rendezzük el, amint ezt a 21. és 22. ábra alapján részletesebben ismertettük. Az ilyen kivitelnél a 13 szerszámtest a 10 lánc­tagban 25 csúszófelületek mentén emelhető és süllyeszthető; a 12 szerszámtest 26 görgők köz­beiktatásával 27 vezető síneken fut. A 27 vezető síneknek 28 vezérlő görbéik vannak. A munka­darabbal való kapcsolódás előtt a 26 görgők e vezérlő görbékre futnak föl és a lánctag ki­fordítása előtt lefutnak róluk. Egyébként a szerszám ugyanúgy van kialakítva, mint a 2. és 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén, csupán a hajlítási szög hegyesszög. Ugyanezt a megmunkálási elvet alkalmazhat­juk, ha a zegzug alakú rácsozat egyes részeit mélyebbé akarjuk tenni, például amikor a csat­lakozó részeket (csomópontokat) valamely köny­nyű szerkezet részeivel való összekötés végett lapos vagy homorú fenekű vályúként alakítjuk, ki. Ilyen példakénti kiviteli alak a 23: ábrán látható. A 12 szerszámtestnek központi 29 furata van, amelybe 30 rugóval terhelt 31 nyomófej van helyezve. A 31 nyomófej mozgását ismét 28| vezérgörbék vezérlik, amelyeken a 31 nyomófej félgömbalákú 32 vége csúszik. A 31 nyomófej 33 feje lapos vagy boltozatos lehet; rendeltetése ugyanis, hogy a 8—11. ábrá­kon látható módon alakítsa ki a csatlakozó ré­szeket. A 28 vezérgörbék viszonylag rövidek, hogy a 31 nyomófej csak akkor lépjen műkö­désbe, amikor a létesítendő: csomópontokhoz csatlakozó gyámok már elkészültek és így be­fogáshoz fölhasználhatók. '> A munkahelyzetből való kifordítása előtt a 30 rugó a 31 nyomófej 33 fejét visszanyomja. A keringő mozgást végző hordláncokat hajt­hatjuk úgy, hogy a lánctagok egyik oldalát fo-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom