151852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rácsszerkezethez való zegzug alakú rácsozatok, valamint ilyen rácsozatú könnyű szerkezetek előállítására

3 151852 4 alatt vagy után kerülhet sor. Egyidejűleges alakozáskor, amikor tehát a gyámok szelvénye­zését a zegzug alakot. biztosító szakaszon való áthaladáskor kell eszközölnünk, a hajlító szer­számok munkafelületeinek patrica-, illetőleg matricaalakúaknak kell lenniök. Gyakran azon­ban előnyös lehet, ha a zegzug alakban meg­hajlított szerkezeti anyag utólagos járulékos alakítását a zegzug alakot biztosító szakasz után iktatott oly hideg sajtoló présben foganatosít­juk, amelynek forgó szelvényező szerszámai vannak. Ha a fentiekben leírt módon előállított zeg-* zúg alakú rácsozatot valamely könnyű szerkezet további részeivel kell összekötni, például fő­szaruállás övei közé kell • hegeszteni, kívánatos; hogy a zegzug alakban meghajlított rácsozat sarkait csatlakozó darabokká, úgynevezett cso­mópontokká, például vályúalakú vagy konkáv csomópontokká alakítsuk, hogy a hegesztést könnyebben foganatosíthassuk. A találmány értelmében célszerű továbbá, ha a zegzug alakú rácsszerkezet rácsozatot terpesz­tett gyámokkal állítjuk elő. Terpesztett gyámok lehetővé teszik, hogy a rácsos szerkezet föl­vegyen oldalirányú erőket, illetőleg az övet oldalirányú kitérésekkel szemben maguk biz­tosítják. A találmány értelmében célszerű továbbá, ha több zegzug alakú rácsozatot egyidejűleg állí­tunk elő. Még különböző magasságú vagy osz­tású zegzug alakú rácsozatokat is előállíthatunk egyidejűleg. A találmány szerinti eljárást, valamint a fo­ganatosításához való berendezést a rajz alap­ján részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti rácsszerkezet rácsozat folytonos előállításához való berende­zés példakén ti kiviteli alakjának vázlatos né­zete. A 2., illetőleg 3. ábra lánctag és körkereszt­metszetű rúdanyag hajlításához való szerszám fölülnézete, illetőleg oldalnézete. A 4., illetőleg 5. ábra a találmány szerinti el­járással előállított rácsozat elölnézete, illetőleg oldalnézete, amikoris az 5. ábra a 4. ábra V—V vonala mentén vett metszet. A 6., illetőleg 7. ábra ugyanezt tünteti föl lapos szerkezeti anyag esetén, amikoris a 7. ábra a 6. ábra VII—VII vonala mentén vett metszet. A 8., 9., illetőleg 9a. ábra lapos szerkezeti anyagból készült és zegzug alakban meghajlított rácsozatot tüntet fel az előbbihez hasonló mó­don, amikoris a 9. ábra a 8. ábra IX—IX vonala mentén, a 9a. ábra pedig a 9. ábra IXa—IXaj vonala mentén vett metszet. A rácsozat gyám­jai kihajlással szemben járulékosan merevítve vannak. A 10'., 11., illetőleg 11a. ábrákon az előbbi­hez hasonló módon ugyancsak kihajlással szem­ben járulékosan merevített gyámú zegzug alakú rácsozaf látható, amikoris a gyámok sarkai még különlegesen kialakított csatlakozó részeket, úgynevezett csomópontokat alkotnak. A 12., illetőleg 13. ábra körkeresztmetszetu szerkezeti anyagból készült és zegzug alakban meghajlított terpesztett gyámú rácsozat fölül­nézete, illetőleg elölnézete. A 14—17.. ábrák lánctagokat és olyan szer­számokat tüntetnek föl, amelyek alkalmasak' terpesztett gyámoknak körkeresztmetszetű szer­kezeti anyagból való kialakítására. A 18. ábra lánctagot és három zegzug alakú rácsozat egyidejűleges kialakítására való szer­számot tüntet föl. A 19., "illetőleg 20. ábra oly szerszámok el­rendezésének oldalnézetét, illetőleg elölnézetét tünteti föl, amelyek egyenlőtlen csúcsmagas­ságú, de változatlan csomópont távolságú zeg­zug alakú rácsozatoknak körkeresztmetszeti szerkezeti anyagból egyidejűleg vagy váltakozva eszközölt előállítására alkalmasak. A 21., illetőleg 22. ábrán lánctag és hegyes­szögű rácsozat előállítására való mozgó szerszám oldalnézete, illetőleg metszete látható, amikoris a 22. ábra a 21. ábra XXII—XXII vonala men­tén vett metszet. A 23. ábrán lánctag és oly szerszám látható, amelynek csúcsa a lánc mozgásirányára haránt­irányban a gyámok csatlakozó részére (csomó­pontokra) hat. Végül: A 24. ábra az egyes gyámok járulékos ala­kításához való és a zegzug alakozó szakasz után következő hideg sajtoló prés nézete. Az 1. ábrán 1 hivatkozási számmal keringő mozgást végző fölső hordláncot és 2 hivatkozási számmal ugyancsak keringő mozgást végző alsó hordláncot jelöltünk. A hordláncok elfordítható tagokból állnak és hajlító 3, illetőleg 4 szerszá­mokból álló szerszámsorokat hordoznak, ame­lyek egymáshoz viszonyítva fél láncosztással el vannak tolva. Ily módon a szerszámok homlok­fogaskerékpár fogainak mintájára kapcsolódnak egymással, munkafelületeikkel pedig alakozó 5 rést vagy munkaüreget fognak közre, ame­lyen az alakozandó 6 szerkezeti anyagot (kör­keresztmetszetű vagy lapos szerkezeti anyagot) átvezetjük. A hordláncok egyenként két-két 7, 7', illetőleg 8, 8' láncdobon vannak átvetve. Célszerűeri az alsó 2 hordlánc van hajtva és a fölső 1 hordláncot az alsó 2 hordlánc meneszti. Amint a rajzból látható, a háromszög alakú hajlító szerszámok folyamatosan mennek végig az alakozó szakaszon, úgyhogy a 6 szerkezeti anyagnak zegzug alakú 9 rácsozatta való meg­hajlítása ugyancsak folyamatosan megy végbe. Az alakozó szakaszon, amelynek hosszát az 1. ábrán a hivatkozási betűvel jelöltük, a haladó szerszámok legalább egy teljes gyámfogat („cakkot"), tehát két egymásra következő gyá­mot fognak be, aminek következtében könnyen lehet biztosítani az előre megadott vagy kíván* méretek szabatos betartását. A 2. és 3. ábrán 10 hivatkozási számmal lánc­tagot jelöltünk, amelyén 11 csavarok útján a háromszög alakú 12 hajlító szerszám van rög­zítve. 13 és 14 hivatkozási számmal a szomszé­dos lánctagokhoz csatlakoztató kötőelemeket (csuklókat) jelöltünk. A 12 szerszám munka­felülete félkörkeresztmetszetű 15 horonyként 10 15 20 25. 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom