151846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1-szubsztituált cikloheptimidazol-2(1H)-on vegyületek előállítására

3 151846 4 —CH 2— C=CH)-csoportot valamely 1—5 szén­atomos alkilcsoportból és 1—5 szénatomos al­koxi-csoportból összetett alkoxialkil-csoportot, mint pl. metoximetil-, etoxímetil-, butoximetil-, metoxietil-, étoxietil-, metoxipropil- vagy etoxi­butil-csoportot vagy oly benziloxialkil-csopor­tot, mint pl. benziloximetil- vagy benziloxietil­csoportot jelent, melynek álkilcsoportja 1—5 szénatomszámú alkilgyök. Az (1) általános képlet szerinti 1-helyzétben helyettesített cikloheptimidazol-2(lH)-on vegyü­letek a szakirodalomból nem ismeretesek és ha­tékony analgetikus és gyulladásgátló aktivitás­sal rendelkeznek. A találmány tárgya tehát hasznos analgetikus vagy gyulladásgátló hatással rendelkező, (1) ál­talános képletű vegyületek előállítási eljárása. A találmány szerinti (1) általános képletű vegyületek, vagyis 1-helyzetben helyettesített cikloheptimidazol-2(lH)-on származékok előállí­tása úgy történik, hogy a (2) általános képletű cikloheptimidazolon-származékokat, mely kép­letben X és n jelentése a fentebbiekkel meg­egyező, vagy ezen vegyületek alkálifémsóit, va­lamely YZ általános képletű vegyülettel reagál­tatunk, mely utóbbi általános képletben Y je­lentése a fentebbiekkel egyező, míg Z halogént vagy valamely aktív észtercsoportot, mint tozil­csoportot jelent. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során a reakció kivitelezését célszerűen vízben, vagy valamely megfelelő iners szerves oldószer­ben, mint pl. alkoholban, dioxánban, benzolban vagy toluolban vagy valamely iners, vízzel hí­gított szerves oldószerben, mint pl. vizes alko­holban vagy vizes dioxánban végezzük. A reak­ció kiviteli hőmérséklete célszerűen az oldószer forrpont ja, azonban e hőmérséklet csökkenthető vagy növelhető, tetszés szerint. Oly esetekben, amikor a (2) általános képletű vegyületek, vagyis a cikloheptimidazolonok szabad formá­ban Való felhasználása előnyös, akkor áz utóbbi vegyületet YZ általános képletű vegyülettel valamely kondenzálószer jelenlétében reagál­tatjuk, a megfelelő (1) általános képletű ve­gyület-előállítása céljából. A kondenzálósze­rekre példaképpen az alkálifémeket, mint pl. nátriumot, káliumot és lítiumot, az alkálifém­hidrideket, mint pl. a nátriumhidridet és ká­liumhidridet, az alkálifémamideket, mirwt pl. nátriumamidet vagy káliumamidet, valamint az .alkálifémek fémalkil- vagy fémaril-vegyületeit, mint pl. a butillitiumot vagy fenillitiumot, fe­nilkáliumot, az alkálifémek alkoholátjait, mint pl. a káliumbutoxidet és nátriummetoxiet, al­kálifémhidroxideket, mint pl. nátriumhidroxi­dot és káliumhidroxidot, az alkálifémkarboná­tokat, mint pl. a nátriumkarbonátot vagy ká­liumkarbohátot és efféle vegyületeket említjük meg. Ha a (2) általános képletű vegyületeket só formájában visszük reakcióba az YZ általános képletű vegyületekkel, akkor kondenzálószer felhasználása nem szükséges a találmány sze­rinti vegyületek előállítására. Ez utóbbi eset­ben a reakciót a- (2) általános képletű vegyüle­tek alkálifémsóival is végezhetjük, és ezt reagáltatjuk az YZ általános képletű vegyület­tel 100—150 C° körüli hőmérsékleti tartomány­ban oldószer és kondenzálószer felhasználása nélkül. A reakció befejezése után a reakció termékek elkülönítése bármely ismert megoldással lehet­séges. Például, ha oldószerként etanolt.. alkal­mazunk, " akkor a reakciókeveréket a reakció befejezése után töményítjük, a maradékot ben­zollal vagy kloroformmal extraháljuk, a kivo­natot ledesztilláljuk és a nyers kristályos ma­radékot megfelelő oldószerből, pl. etanolbóí át­kristályosítjuk. Ha reakcióközegként vizet hasz^­nálunk fel, akkor a reakciókeveréket a reakció befejezése után közvetlenül benzollal vagy klo­roformmal extraháljuk és a kapott kivonatot az előzőek szerint dolgozzuk fel. A következő példák a találmány szerinti el­járás szemléltetését szolgálják, korlátozó jelleg­gel azonban nem bírnak. 1. példa: 4 g cikloheptimidazol-2(lH)-on nátriumsó és 2,8 g 2-dimetilamino-etilklorid keverékét 50 ml etanolban 6 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt hevítjük, A reakcíókeverék lehűtése után a ki­vált oldhatatlan szervetlen anyagokat kiszűrjük és a szüredéket csökkentett nyomáson bepárol­juk. A betöményített anyaghoz vizet adunk, a vizes szuszpenziót meglúgosítjuk, és a képződő keveréket kloroformmal extraháljuk. A kloro­formot ledesztilláljúk és a maradékot benzolból átkristályosítjuk. 3 g l-(2-dimetilamino-etü)­-cikloheptimidazol-2(lH)-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 134 C°. Elemzési adatok (C12 H 15 ON 3 ): Számított: C: 66,34% H: 6,96% N: 19,34% Talált: C: 66,65% H: 6,84% N: 19,03% 2. példa: 230 jmg fémnátriumot 20 ml etanolban oldunk és ehhez 1,88 g 5-izopropil-cikloheptimidazol­-2(lH)-ont és 1,08 g 2-dimetilamino-etilkloridot adagolunk és a kapott keveréket visszafolyó hűtő alatt hevítjük. A reakciókeveréket csökkentett nyomáson be­pároljuk, a marádékot kloroformban oldjuk, a kloroformos oldatot tömény vizes káliumhid­roxiddal mossuk, majd a' kloroformos oldatot alumíniumoxid oszlopon vezetjük keresztül. Ez­után a kloroformot az eluátumról ledesztillál­juk, amikor is l-(2-dimetilaminoetil)-5-izopro­pil-cikloheptimidazol-2(lH)-ont kapunk, amely­nek olvadáspontja 120—122 C°. « Elemzés (Q5H21ON3): , Számított: N: 16,21% Talált: N: 16,48% 10 15 20 25 30 35 4P 45 50 55 6« 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom