151831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyviszkozítású kenőolajfinomítványok előállítására kőolaj lepárlási vagy hőbontási maradékaiból
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. IX. 25.. (MA—1190) Közzététel napja: 1964. VIII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. 151831 Szabadalmi osztály: 23 b Nemzetközi osztály: C 10 g Decimái osztályozás: Feltalálók: Börzsönyi István, Veszprém, 10%, Hága László, Budapest, 10%. Horváth József, Pétfürdő, 15%, Károlyi József, Budapest, 10%, Mózes Gyula, Veszprém, 10%, Steingasszner Pál, Budapest, 20%, Vámos Endre dr., Budapest, 25%, Tulajdonos: Magyar Ásványolaj-és Földgáz Kísérteti Intézet, Veszprém, 50%, és Nagynyomású Kísérleti Intézet, Budapest, 50% Eljárás nagy viszkozitású kenőolajfinomítyányok előállítására kőolaj lepárlási vagy hobontási maradékaiból 1 Nagy viszkozitású kenőolajoknak kőolaj lepárlási vagy hőfoonitási maradékaiból való szokásos előállításaikor az említett kiinduló anyagokat előbb propános- aszfaltmentesítő kezelésnek Vetik alá, tniajd az így keletkező olajos 5 rés&bői további szelektív oldószeres finomítással, parafinmentesítássel és befejező kontaktkezéléssel minőségi kenőolajat lehet előállítani. Ismeretes az is, hogy a lepárlási vagy hőbontási maradékot propános kezeléssel bitü^- 10 ménre, gyantára és olajos részre lehet szétválasztani és az így kapott olajból parafirimen* tesítéssél és ézt követő kénsavas vagy oldószeres kézéléssel és derítőföldes befejező finomítással szabványos minőségű kenŐolájkümponen- 15 sekét lehet élőállítani. Ezekkel a módszerekkel azonban csak a kiindulási nyersanyagban eleve jelenlévő nagy viszkozitású kenőolaj komponenseket lehet, de ezeknek is legfeljebb 80— 85%-át kihozni. 20 Mindeddig a kőolaj lepárlási vagy hobontási maradékaiból a bennük eredetileg jelenlevő nagy viszkozitású kenőolajoknál több ilyen kenőolajat csak úgy tudtak előállítani, ha az említett kiinduló anyagokat a bennük levő 25 nagy molekulasúlyú karbének, karboidok, aszfaltének és gyantás anyagok kokszolódási hajlamának megszüntetése céljából 300—700 at közötti nyomású hidrogénnel 450—500 C° között katalitikus roncsoló hidrogénezésnek vetet- gö ték alá. É roncsoló hidrogénezés során á kiín* dúló anyagokban levő nagy molekulasúlyú vegyületek jelentős mennyiségű hidrogént felvévé telítődnek és kisebb molekulasúlyú vegyületekké hasítódnak, de csak kis mennyiségben olya^ nokra, amelyek kenőolajok komponenseiként megfelelnek éő fezeknek is kicsiny a Viszkóza tásuk. , Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a kőolaj lepárlási vagy hobontási maradékaiból előállítható nagy viszkozitása kenőolajok hozama jelentős mértékben fokozható, ha az említett nyérsahyagot mindenekélőtt propános kezeléssei önmagában ismert módon bitumenre, gyantára és olajra választjuk szét és az így kapott gyantát hidrogénezzük megfelelő körülmények között. Nevezetesen a gyantát közvetlenül vagy higítókomponens hozzáadásával, amely azonban . ne haladja meg a gyanta 100, de semmi esetre sem az 500 s, %-á't, 250 C° feletti, célszerűen 300 és 420 C° közötti hőmérsékleten, legfeljebb 300, célszerűen 20—100 atm nyomáson, célszerűen 0,2—1,5 m3/l gáz-folyadék aránnyal és 0,5—4,0 m3 /m 3 Xó térsebességgel hidrogénezzük. A hidrogénezéssel a végtermék színe és szaga javul; kéntartalma és Conradson maradványa csökken. A gyanta hidrogénezésére a közismert finomító katalizátorok, különösen a periódusos rendszer VI. csoportjába. tartozó elemek, mint 151,831
