151758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás geminális aminokarbinolok és enantiomérjeik előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. VII. 19. Közzététel napja: 1964. VII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. (GO—899) 151758 Szabadalmi osztály: 12 q 32—34 Nemzetközi osztály: C 07 c4 Decimal osztályozás: Feltaláló: Hajós Andor okleveles vegyész, Budapest Tulajdonos: Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Eljárás geminális aminokarbinolok és enantiomérjeik előállítására Ismeretes, hogy aminokból és aldehidekből aldehidammónia típusú geminális aminokarbinolok általában nem képződnek, mivel két elektront küldő nukleofil »csoport, így a hidroxil- és amino-csoport egyazon szénatomon csak kivételesen áll meg, mert az átmenetileg képződött geminális aminokarbinol arra törekszik, hogy víz lehasadása mellett Schiff-bázissá alakuljon át. így az irodalom csak néhány esetről emlékszik meg, amikor geminális aminokarbinolok izolálhatok voltak. Klorál aromás aminokkal és anilinnal, feniléndiaminnal és naftilaminnal geminális aminokarbinolokat, más néven klorálamin vegyületeiket [1. Rügheimer, Ber. 39, 1853 (1906)] ad, ezenkívül még néhány hidrasztisz és benzofenantridin alkaliodnak, így a kotarninnak, hidrasztininnak, szangvinarinnak és berberinnek tulajdonítanak „pszeudobázisos" geminális aminokarbinol szerkezetet [Beké D., Acta Chim. Acad. Sei. Hung. 17, 463 (1958)]. Aminosavakat [B. Witpok, Th. W. Beiler, Am. Soc. 76, 5589 (1954)], aminosav-sókat [M. Bergmann, H. Ensslin, L, Zervas, Ber. 58, 1034 (1925)] és aminosav-észtereket [Hajós A., Kollonitsch J., Acta Chim. Acad. Sei. Hung. 17, 449 (1958)], [H. Hellmann, F. Lingens, H. J. Burkharde Chem. Ber. 91, 2290 (1958)] aldehidekkel reagáltatva eddig még csak a megfelelő Schiffbázisokat tudták kinyerni [lásd még J. P. 10 15 20 25 30 2 Greenstein, M. Winitz: Chemistry of the Amino-Acids, John Wiley & Sons Inc., New York—London (1961) 595—596. old.]. Ezek után az irodalmi előzmények után igen meglepő az az általunk felismert kísérleti tény, hogy bizonyos aminosav-származékokból geminális aminokarbinolok állíthatók elő. Azt találtuk ugyanis, hogy a csatolt rajzon I-gyel jelzett általános képletű geminális aminokarbinolok, ahol RÍ, R2 , R3 alkil-, aralkil- és aril-csoportot jelent, illetve, ahol RÍ és R2 hidrogént is, R3 egyértékű kationt is jelenthet, valamint sóik és enantiomérjeik igen egyszerű módon előállíthatók úgy, hogy a csatolt rajzon H-vel jelzett általános képletű fenilalanin-származékokat, ahol Ri; R 2 , R3 ugyanazt jelenti, mint fent, aldehidekkel reagáltatunk. I. képződésénél új aszimmetria-centrum lép fel, tehát két izomer képződésével kell számolni, fenti reakció esetében azonban gyakorlatilag csak az egyik izomer izolálható. Egyes vegyületek kettős olvadáspontot mutatnak, de az alacsonyabb olvadáspontú módosulat nem stabilis, hanem melegítés hatására, vagy állás közben is gyorsan átalakul a magasabb olvadáspontú módosulattá. Az I. típusú vegyületek stabilitását két tényező magyarázza. Egyrészt e vegyületekben az elektron-áramlás az aminonitrogén nukleofil jellegét okozza, és ezáltal a víz lehasadásat gá-151758
