151757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú anyagok kezelésére és habarcsok és betonok készítésére
151757 8 nő a víz-cement keverék fluiditása és kohéziója. A legjobb eredményeket kevés hidraulikus vagy levegőt lekötő kötőanyag hozzáadása után kaptuk. Megfigyeltük továbbá, hogy ha a fűrészport bevontuk 1/80—1/30, előnyösen 1/80—1/30 súlyrész száraz cementporral, ennek a hozaganyagnak számbajövő hatása volt a cement kötésére és kristályosodási és keményedési folyamatára. Nevezetesen az a keverés során levegőt képes bezárni, ami lehetővé teszi a habarcs jó feldolgozhatóságához szükséges vízmennyiség csökkentését. A találmány keretébe tartozik olyan hozaganyagoknak vagy vegyületeknek az elnyeletése vagy adszorbeáltatása a cellulózrészecskék által a készítmény kezelésének bármely pillanatában, amelyek jelenléte akár fizikailag, akár kémiailag módosítja az anyag szerkezetét, viselkedését, külső megjelenését, sűrűségét stb. akár keverés közben, akár a lekötés alatt vagy után. Ilyen anyagok lehetnek színezőanyagok, fluorszilikátok stb. Hozzáadhatunk továbbá alginátport, alginsavat vagy egy olyan termék porát, mint a víz hozzáadására erősen megduzzadó bentonit; ilyen hozaganyag alkalmazása esetén számtalan apró sejtecske keletkezik a víz által megduzzasztott anyagból, és ezek lassanként átadják a vizet a betonnak, annak Lekötése közben vagy azután, s ily módon üres sejtek állnak elő. Ez a művelet lehetővé teszi a hagyományos beton térfogatsúlyának számbajövő csökkentését, és fokozza annak hőszigetelőképességét. Függetlenül a hozaganyag tulajdonságaitól, a találmány szerinti eljárással kezelt fűrészpor kitűnő adalék, és egy kötőanyaggal akár műhelyben, akár a felhasználás helyén megkeverhető 1 térfogat cementre 1—5 térfogat adalék arányban. Amikor 3 térfogatrész adalékot használunk 1 térfogatrész cementre, a felhasznált víz mennyisége a cement súlyának 1 /2— 2 is része. Ily módon olyan könnyűbetont kapunk, amelynek jellemzői 28 nap elmúltával: sűrűsége: 1—1,1 g/cm3 , nyomószilárdsága: 130—160 kg/cm2 , szakítószilárdsága: 30—45 kg/cm2 , l : 0,14, tűzállósága 6 cm vastagságban: 3 óra, jó hangszigetelő, fagyálló. A találmány szerinti eljárásnak egyik előnyös módja szerint a cellulózrészecskéket 80 percig 80 C°-nál magasabb hőmérsékletű vizes vasszulfátoldatban áztatjuk. Ezt az oldatot kereskedelmi vasszulfátból készítjük, 2—4% vasszulfátot oldva vízben; az oldat sűrűsége 15 C°-on 2—4 Baumé fok. Az áztatás megkezdése előtt a reakciók előmozdítására célszerű találmány értelmében a friss oldat kezdeti pH-ját 3,5—6 értékre beállítani. Mire a telítés befejeződött, az egész telítendő tömeg az oldatba merül. A cellulózrészecskék igen gyorsan telítődésig elnyelik az oldatot ozmózisos kicserélődés és különféle kémiai reakciók révén; az egyes rostrészecskék pórusai részben eltömődnek a helyben és a felületen levő csapadékoktól. A kezelés végén az oldat pH-ja 3—4 lesz. 5 Ezt az oldatot célszerűen újra fel lehet használni a vasszulfáttartalom kiegészítése után további cellulózrészecskék kezelésére; sőt azt tapasztaltuk, hogy a már egyszer használt oldatnak serkentő hatása van a cellulózrészecs-10 kéknek a szulfátfürdőben való áztatása közben végbemenő folyamatokra és kémiai reakciókra. Célszerű tehát használat után ennek az anyalúgnak a vasszulfáttartalmát kiegészíteni, majd az oldathoz friss 2—4 Bé°-os oldatot adni a 15 telítés során a cellulóz által elnyelt oldatmenynyiség pótlására; ezzel az eljárással a telítőfürdő aktivitását fokozzuk. Ugyanezen előnyös foganatosítási mód szerint a telített cellulóztömeget a továbbiakban 20 lecspegni hagyjuk, hogy megszabadítsuk a fölös folyadéktól, és azt összegyűjtsük. A lecsepegés gyorsan végbemegy, és a szóbanforgó tömeg természete és a lecsepegtetés módja szerint ez a művelet 15—70 percig tart. Előnyös lehet a 15 fűrészpor nyomkodása a lecsepegés meggyorsítására. A lecsepegés után a fűrészpor által visszatartott oldat mennyisége 250—500 g az eredetileg felhasznált fűrészpor literére számítva, 30 előnyösen 300—400 g a cellulózos faanyag természete szerint. A pH-t ekkor helyesbítjük, és beállítjuk 4 körüli értékre. Ugyanezen előnyös foganatosítási mód szerint az így lecsepegtetett tömeget összekeverjük egy 33 0,3—2, előnyösen 0,5—1% nátriumalginátot tartalmazó, 15 C°-on 100—200 centipoise viszkozitású oldattal, 1 liter ilyen oldatot használva 3—20 liter kicsepegtetett tömegre a készíteni kívánt beton elérni szándékolt vízhatlansága 40 és megniunkálhatósága szerint; az előnyös arány 1 liter alginátoldat 6—10 liter kicsepegtetett tömegre. Ekkor a tömegből magától kiválik a hozzáadott alginátoldatnál több folya^ dék. Ez a folyadék összegyűjthető, és hozag-45 anyagként szerepelhet a hagyományos habarcs-és betonkeverésnél vagy a cellulózos vagy ásványi adalékokat tartalmazó könnyűbeton készítésénél. Az alginátok reakcióba lépnek a még szabad 50 vasszulfáttal, és kolloid vasalginátot alkotnak. Az alginátok másik része a faanyag még szabad alkotórészeivel reagál: fenolokkal, csersavval stb., és ezekkel, valamint a vasszulfáttal már alkotott vegyületekkel rendkívül bonyo-55 lult vegyületeket alkot, amelyek közül egy rész lecsapódik a helyszínen, a másik rész megkocsonyásodik. Habár a találmánynak nem tárgyai a szorosan vett kémiai reakciók, amelyek a csapadék-60 képzés közben lejátszódnak, megfigyeltük, hogy vashidroxid és vas képződik. Ez: utóbbi anyagok keletkezése nagyon fontos, mert bebizonyosodott, hogy jelentős kata-65 litikus hatásuk van a betonra, jelenlétük által 4
