151752. lajstromszámú szabadalom • Fajtázó malom

5 151752 6 gyűrűs 7 rekesztőn pedig helybenáiló 17 rácsot alkalmazhatunk, amelyet a 2. ábrán is jeleztünk; ez az ábra ugyanis a 4 rotortárcsát hátulról nézve szemlélteti. Ennél a kialakításnál a 3 tölcsérbe vagy garatba helyezett anyag a 13 zónán halad keresztül, majdpedig a tulajdonképpeni 18 őrlőzónába, a 9 fajtázó zónába és azután a 19 nyílásba jut, amely az esetleg 17 szárnyas ráccsal ellátott 7 gyűrűs rekesztőben van. Innen jut az anyag a malom 14'kivezető terébe. Az őrlési folyamat, az anyagmozgatás és az áramlás világosabbá tételére a 3. és 4. ábra az egyes részleteket nagyobb léptékben szemlélteti, különböző nyilakkal,, amelyek az áramlást mutatják. A kúpos alakú, őrlésre és ütköztetésre alkalmas 6 pálya alkalmazása folytán, továbbá mert az 5 őrlőszervek kúpossága is ennek megfelelő, az őrlendő anyag kénytelen a 6 pályára keresztirányban a nagyobb átmérőjű részek felől a kisebb átmérőjű részek felé haladni, éspedig az anyag egyes részecskéire ható és a kúposság által létesített erőhatások vagy komponensek ellenére. Az említett 6 pálya a 26 csatornák segítségével hűthető, az 5 őrlőszervek pedig előnyösen és ismert módon kicserélhető 20 verőlécekkel vannak ellátva. A leírt kivitel folytán őrlés közben az anyagnak az a tendenciája, hogy a 21 sarokban összegyűljön, vagy legalább a nagyobb méretű, ill. durva anyagrészek fognak itt fennakadni. Ilyen módon az őrlőpálya teljes szélessége mentén előzetes fajtázás jön létre. Aszerint, hogy a gyűrűs 11 rekesztő nyitva vagy zárva van, a nagyobb részeket frakcionálva lehet a 10 gyűrűs csatornán át elszállítani, ami pl. gabona vagy más inhomogén anyag őrlésénél előnyös lehet. Az ilyen anyagnál ugyanis a durva szemcséjű anyagrészek, úgymint polyva, héjak, burkok stb. vagy pedig azok a darabkák, amelyeket a malom nem őrölt finomra, mindaddig az 5 őrlőszervek mellett maradnak, amíg a feltárás kielégítő mértékben meg nem történt. Ezután az anyagot a légáramlat már magával viszi. Ha az anyag a tulajdonképpeni őrlőteret már elhagyta, a gyűrűs 7 rekeszbe, jut, pontosabban kifejezve e rekesz, a rotortárcsa hátsó fala és az őrlőszervek 8 hátsó élei által határolt térbe, amely viszonylag nagyméretű és a 9 fajtázó térrel azonos. E téren az őrölt anyagot szállító légáramlat csavarvonal alakban halad át és a gyűrűs 19 rekesz nyílásához jut oly módon, hogy mozgása közben az áramlatot semmi sem zavarja, így nincsenek olyan zavaró hatások, amelyeket a 19 nyílás előtt elhelyezett és a rotortárcsával egyirányban vagy azzal ellenkező irányban haladó fajtázó, verő vagy hajlító eszközök okozhatnának. Tekintettel arra, hogy az 5 verőlécek vagy lapátok az anyagot elvezető részeiknél is a rotortárcsa síkján túlnyúlnak, tehát a tárcsa mögé vannak meghosszabbítva, a körmozgás vagy spirális áramlás folytán a 9 fajtázótérben rétegeződött anyag, ill. az ott még meglevő durvaszemcséjű anyagmennyiség az őrlőelemek hatása alá kerül. Emellett ez az anyagmennyiség a kúpos őrlőpályára visszajut és így tovább aprítódik vagyis az őrlés munkája folytatódik. Az áramlás irányában, ill. a fajtázást létesítő spirális irányában elhelyezett és a 7 gyűrűs rekeszen helytállóan megerősített 17 rács (2. és 4. ábra) azt eredményezi, hogy az áramlásnak adálékos irányító ereje vagy hatása van. A 17 rács emellett még azt is eredményezi, hogy a szárnyak hátsó felületén kisméretű és a fajtázást elősegítő 22 örvénylések keletkeznek, melyek létezését kísérleteink folyamán úgy állapítottuk meg, hogy a 7 gyűrűs rekeszen a csiszolás felületén ezek az örvénylések látható nyomot hagytak. Ezek a 22 örvények a teljes fajtázó hatást elősegítik. Annak érdekében, hogy az őrölt anyag részecskéi már akkor, amikor először ütköznek az őrlőpályához, e pálya teljes szélességén áthaladjanak, a rotortárcsa kerületén egyes részeket vagy a teljes peremet az őrlőpálya legnagyobb átmérője felé kismértékben elhajlíthatjuk. Ily módon az őrölt anyag a tárcsától többé-kevésbé az említett nagyobb átmérő felé igyekszik haladni, ill. mozgásában ez irányban eltérítik. Sok esetben mégis a rotortárcsa sík, tehát hajlítás nélküli kivitelben készülhet, hanem ehelyett többé vagy kevésbé ugyanígy elhajlított vékony lemezből készült tárcsát erősítünk meg rajta. Ezzel szintén a leírt hatást lehet elérni. Aszerint, hogy ez az utóbb említett lemeztárcsa milyen kialakítású az agynál, megfelelő hatás érhető el a malom házában levő rotortárcsa szempontjából és így ez a szerkezet a 9 és 13.terek méretezését is befolyásolja. E tárcsa alakja szerint tehát más lehet az említett terek szélessége és ezzel együtt az anyag átáramlási sebessége is változik. Végül a tárcsa helyzete szerint az őrlőszervek többé vagy kevésbé hajlanak hátulról előre, A leírt szerkezeti részek és a működésmód egységes aprítást, ül. egységes végterméket eredményeznek, amit elősegít még az is, hogy a bevezető oldalon a kopásnak megfelelő, szabályozó gyűrűs rekeszt vagy szűkítőt alkalmazunk. Ilyen módon lehet az inhomogén anyagból az eltérő tulajdonságú részeket elválasztani, ill. frakcionálni, ami azért fontos, mert a nehezen feltárható részeket kell kiválasztani anélkül, hogy a többi résznek, pl. a gabonaszem magjának legfinomabb őrlését befolyásolnánk. Ezáltal a malom alkalmazási lehetőségei még szélesebbekké válnak. Az 5. ábrán az 1. ábrához hasonló kivitelt tüntettünk fel, de magában véve ismert eszközök kerültek alkalmazásra a rotortárcsa tengelyirányú beállításának lehetővé tételére. Ezeket a beállító szerveket itt részletezni felesleges lenne. A 4 rotortárcsa ennél a kivitelnél még a 23 csapokkal vagy peckekkel van ellátva és a tárcsán levő, egyszerűsített formában ábrázolt 5 őrlőszervek közvetlenül az őrlőpályában, mozognak. Ezek az őrlőszervek az anyag bevezető oldala felől rövidebbek lehetnek, mint 10 15 20 25 30 35 40 45-50 55 60 3