151752. lajstromszámú szabadalom • Fajtázó malom

151752 7 8 az 1. ábra szerint, de a rotortárcsa hátsó felü­leténél e felületen a már leírt módon túlnyúl­nak. Megtehetjük még azt is, hogy a rotortárcsa külső kerületénél adalékos és cserélhető 27 nyúlványokat erősítünk meg, amelyek az em­lített kerület és az őrlőpálya közötti szabad, gyűrűalakú rés nagyságát befolyásolják, ill. a rés nagyságának szabályozását teszik lehetővé. Megemlítendő, hogy mind az 1. ábra szerinti mind pedig az 5. ábra szerinti kivitelnél a be­vezető oldalnál a rotortárcsa és a fedél között szintén van egy köralakú áramlás, amely pl. a keresztmetszet felső részében az óramutató já­rásával egyező irányú. Ezáltal az; őrlendő anyag az őrlőpályáról felemelkedik és az említett kör­alakú áramlás folyamán megint az őrlőszervek­hez kerül vissza, amelyek azt gyorsítják és így juttatják az őrlőpályához. Ez különösen előnyös, ha a rotortárcsán az említett 23 csapokat vagy peckeket alkalmazzuk. Ez okból kifolyólag a bevezető oldalon végző 13 tér aránylag nagy­méretű. A 6. ábra a találmány szerinti berendezés to­vábbi kiviteli példáját mutatja, melynél az 1. ábra szerinti 10 gyűrűscsatorna — melyet a tengelyirányban mozgatható 11 rekesz nyit vagy zár — a célnak megfelelő kihordó beren­dezések egyikével van ellátva. A 6. ábra sze­rinti kivitelnél ez a kihordó berendezés lénye­gileg a 24 burkolatból vagy térből áll. Ez a 24 tér előnyösen legmélyebb helyén egy mere­dek kivezető csatornával vagy surrantóval van ellátva, de alkalmazhatunk itt forgó csigából álló szállítószerveket is. Az őrlőpálya magában véve ismert módon sima felületű lehet, amelyhez az anyag ütközik, vagy alkalmazhatunk tengelyirányú hornyokat is, éspedig különböző keresztmetszetekkel. Le­het továbbá az őrlőpályát úgy kialakítani, hogy a hornyok a pálya legkisebb átmérőjének irá­nyában, a pálya teljes szélességében, csökkenő mélységűek. Megtehetjük azt is, hogy a mély­ség az őrlőpálya teljes szélességében nullává lesz, vagyis a pálya sima (sík) felületté alakul. A hornyok szélessége is változhat olyképp, hogy a legkisebb őrlőpálya-átmérő felé a hornyok keskenyednek. A 7. ábra szerinti kiviteli alaknál a leírt szer­kezettől főleg csak abban van eltérés, hogy a rotortárcsa mögött egy ettől függetlenül for­gatható szárnyas rács helyezkedik el, amely pl. a 0 fordulatszámnál, vagyis a mozdulatlanság állapotából kiindulva, a rotortárcsa fordulat­számától függetlenül, az elérni kívánt szétvá­lasztó vagy fajtázó hatás szerint különböző for­dulatszámokra szabályozható be. Fentiekből kiindulva a 7. ábra szerinti ma­lom a következő főrészeket tartalmazza: a ro­tortárcsa 29 hátsó fala, a 7 rekesz és az anyag verését végző 8 hornyok falai által határolt 9 fajtázó térben van a már említett, a 4 rotor­tárcsától függetlenül forgatható 30 tárcsa. Ez utóbbin 31 szárnyakat helyezünk el és a tár­csát az üreges 32 tengelyen erősítjük meg. A tengelynek a malom belsejébe nyúló 34 vége olyan kialakítású, hogy megfelel az anyag áramlásának, vagyis a lehetőleg örvénymentes anyagmozgást segíti elő. Az őrlendő anyagot a 3 bevezető tölcsérbe öntjük és az központosán jut a 4 rotortárcsá­hoz. Az anyag egy bizonyos kis-szemcséjű része, anélkül^ hogy közvetlenül a 6 őrlőpályához jut­na, közvetlenül kerül a 30 és 31 fajtázó ré­szekre, mert a rotortárcsa és az őrlőpálya kö­zött 33 köztér van, továbbá mert esetleg ezen a helyen kivágásokat alkalmazunk. Ily módon ez az anyagmennyiség nem terheli a 6 őrlőpá­lyát. Ha az anyag kellő finomságú a 30, 31 fajtázó fordulatszámához viszonyítva, akkor ezen a faj­tázón átjut és a 14 kivezető nyílás felé halad. Ha viszont egyes részecskék az őrlőpályán való tartózkodás után még túl nagyok (durvák), akkor ezek a rotortól függetlenül beállítható fajtázó hatására visszakerülnek az őrlőpályára és ottan további aprításnak vannak alávetve. Ez a folyamat addig tart, amíg az anyag eléri a szükséges finomságát és a fajtázón áthalad. Megemlítendő még, hogy a találmány sze­rinti őrlő vagy aprító és fajtázó berendezés megfelelő szerkesztése következtében a faj­tázó kerék nagyon jól hozzáférhető és könnyen cserélhető, miáltal többek között azt az előnyt érjük el, hogy oly magában véve ismert faj­tázókerekek is alkalmazhatók, amelyeknél a szárnyak száma és egymástól való távolsága különböző. Hasonlóképpen lehet alkalmazni az előre- vagy hátragörbített szárnyakat, továbbá a sugárirányú szárnyakat is, amelyekkel ellá­tott kerekek könnyen leszerelhetők. Szükség esetén a malmot, úgy amint már említettük, helybenálló, tehát nem forgatott fajtázókerék­kel is lehet üzemben tartani. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés őrlendő anyagok aprítására, fajtázására és frakciaonálására egy kúpos őrlő­pályával, melynek legnagyobb átmérője az anyag központi bevezetésének oldalánál van és amelyben egy tárcsa (4) kerülete mentén el­helyezett, az őrlőpálya alakjához alkalmazkodó verőeszközök (5) vannak elhelyezve, mely be­rendezésnél a forgó tárcsa hátsó fala és egy rekesz vagy szűkítő fajtázó teret (9) alkot, amelyet kerületénél a kúpos őrlőpálya tengely­irányban átfed, azzal jellemezve, hogy a köz­vetlenül az őrlőpálya mellett levő verőeszközök (5) a tárcsa kerületén sugárirányban túlnyúl­nak és egyben tengelyirányban a tárcsa hátsó falán is túlnyúlva a kúpos őrlőpálya legkisebb keresztmetszetéig érnek és így belső éleikkel (8) a fajtázó teret (9) kerületénél körülveszik, emellett pedig az őrlőpálya legnagyobb átmé­rőjű része előtt egy gyűrűtérbe (10) vezető gyűrűalakú rés (25) van, amelynek szabad ke­resztmetszete előnyösen beállítható. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a bevezető 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom