151752. lajstromszámú szabadalom • Fajtázó malom

151752 3 4 módon ezeknél a gépeknél nem lehet megfele­lően bőséges méretezésű és közvetlenül mű­ködő fajtázóteret alkalmazni, amelyben a faj­tázás megvalósítására jól megfelelő és viszony­lag zavartalan áramlást lehetne biztosítani. A fentiekben leírt hátrányok az ismert gé­peknél részben vagy egészben mindig mutat­koznak és a találmány fő célja ezek kiküszö­bölése, így a találmány szerint előnyösen, gaz­daságosan használható malmot létesítünk, amely a legkülönbözőbb üzemi viszonyok kö­zött használható és amely alkalmas arra, hogy az őrölt anyag a beszívott levegővel együtt egy­másután haladjon át egymással kapcsolódó és pontosan meghatározott zónákon; ily módon lehet elérni azt, hogy az őrölt anyag fajtázás közben és szükség esetén ugyanekkor létesített írakcionálás közben jól feldolgozható legyen olyképp, hogy a durva és a finom részeket egy­mástól elkülönítjük. Ez utóbbi művelet termé­szetesen leginkább az inhomogén anyagok őrlé­sénél fontos. A találmány szerinti malomnak a fajtázó té­ren tengelyirányban áthatoló, kúpos őrlőpályája van, melynek legnagyobb átmérője ott van, ahol az őrlendő anyagot a gépbe adagoljuk. Áz őrlőpálya belsejében, annak alakjához illesz­kedő verőlécek vagy lapátok vannak, amelyek forgathatóak és a malom tárcsaalakú rotorá­nak kerületén helyezkednek el. A malomban emellett olyan fajtázó tér van, amelyet egyik oldalon az említett tárcsaalakú rotor hátsó fala, másik oldalon pedig a rekesz vagy szűkítő ha­tárol. Ezt a malmot lényegileg az jellemzi, hogy a verőlécek vagy verőlapátok az azokat hordozó rotor hátsó falán át a kúpos őrlőtér legkisebb átmérőjű részéig terjednek és egyrészt belső éleikkel az őrlőteret határolják, másrészt pedig külső éleikkel — az őrlőpályával együttmű­ködve — őrlő rést alkotnak, amely lényegesen alacsonyabb, mint a verőlécek külső éle és a rotortárcsa kerülete közötti távolság. Emellett az őrlőpálya legnagyobb átmérőjénél, ezen leg­nagyobb átmérőjű rész előtt tengelyirányban olyan gyűrűalakú rést létesítünk, amely egy gyűrűtérbe vezet és ez utóbbi szabad kereszt­metszete rekeszekkel vagy szűkítőkkel szabá­lyozható. A találmánynak még további részletei is vannak amelyek az őrlő, fajtázó és frakcionáló műveleteket előnyösen befolyásolják és ame­lyeket a rajzokkal kapcsolatosan magyarázunk meg. Ezek a rajzok a találmány példaképpeni kiviteli alakjait szemléltetik, éspedig az 1. ábra az őrlő, fajtázó és frakcionáló szerkezet egyik kivitelének hosszmetszete, a 2. ábra a rotor­tárcsa nézete az őrlőszervekkel és a 3. ábra részleges metszet az őrlő, fajtázó és frakcionáló zónán át. A 4. ábra vázlatosan szemlélteti az áramlási viszonyokat egy helybenálló rácsos szárny előtt, amely a szűkítő anyaglevezető nyílásnál helyez^ kedik el. Az 5. ábra az 1. ábrához hasonló metszet, de olyan kivitelnél, amelynél a rotortárcsa az anyag bevezető oldalánál adalékos merevítők­kel (pálcákkal) van ellátva és tengelyirányban beállítható. A 6. ábra ugyancsak az 1. ábrához hasonló metszet, de olyan kivitelnél, amelynél a gépfedél alkalmazása helyett különleges, frakcionáló házat helyeztünk el. Végül a 7. ábra szintén egy további kivitel tengelyirányú metszete, melynél a rotortárcsa mögött attól függetlenül forgatható rácsos szárny kerül alkalmazásra. Hivatkozással mármost az 1. ábrára, az 1 há­zon 2 fedél van úgy amint az efféle gépeknél szokásos és ezen a fedélen a 3 adagolótölcsér vagy garat van megerősítve. A házban a 4 ro­tortárcsa forgatható és ezen a tárcsán vannak a vele együttforgó 5 őrlőszervek. A 4, 5 részek egy kúpos 6 őrlőpálya belsejében forognak, melynek legnagyobb átmérője az anyag beve­zetésénél van, a legkisebb átmérő pedig ott he­lyezkedik el, ahol a cserélhető 7 gyűrűs rekeszt vagy szűkítőt alkalmazzuk. Ez utóbbinak köz­pontos nyílása változtatható, ill. beállítható és olyan elhelyezésű, hogy a rotortárcsa hátsó fa­lával és az 5 őrlőszervek hátsó 8 élével a 9 fajtázó teret határolja. A bevezető oldalon a 2 fedélben gyűrűs 10 csatorna van, amelyhez megfelelően kialakított és a rajzon fel nem tüntetett kivezetés tartozik. Ezt a gyűrűs teret a tengelyirányban beállítható 11 ugyancsak gyűrűs rekesztővel lehet elzárni olyképp, hogy annak tengelyirányú eltolása esetén ez a re­kesztő a 12 szűkítőn fekhetik fel, vagy ez utóbbi kialakítása szerint a kúpos 28 felület­hez is szorulhat. Ez utóbbi a fedél belsejében van kialakítva. A 12 szűkítő olyan kialakítású, hogy az anyag a külső éle mentén halad. A 4 rotortárcsa, úgy amint főleg a 2. ábra mutatja, zárt kialakítású és kerületén vannak az őrlőszervek, előnyösen olyan elhelyezésben, hogy a forgásiránnyal ellenkező irányban kis­mértékben elhajlanak. Ez a tárcsa alkalmas arra, hogy a ház belsejét a már említett 9 faj­tázó zónára és az anyag bevezetésére alkalmas 13 zónára ossza, mely utóbbi hajítótérnek is nevezhető. Az 5. ábra szerint a verőlécek vagy általában verőelemek olyan hosszúságúak, hogy adott esetben lehetővé válik a 4 rotortárcsa tengelyirányú beállítása a 7 és 12 rekeszek között. Ezáltal egyrészt lehetővé válik az 5 őrlőszervek és a 6 őrlőpálya közötti távolság szabályozása, másrészt ily módon kismértékben változtatni lehet a 9 fajtázó tér szélességét. A 4 rotortárcsa külső kerülete olyan mére­tezésű, hogy e kerület és a 6 őrlőpálya között átmenet létesül a 13 térből a 9 fajtázó térbe és ezzel a 14 kivezetés felé is. A 15 kerületi zóna az őrlőszervek közötti részen, a kúpos őrlőpálya legnagyobb átmérője felé hajló ki­alakítású, de lehet az 1. ábra szerint fel nem tüntetett módon úgy is szerkeszteni, hogy a 4 tárcsán fedőlemezt helyezünk el. A 4 rotor­tárcsa sík kialakítása esetén ez a fedőlemez az őrlőszervek között kissé elhajlított alakú. Űgy amint a 2. ábrán látható, a 4 rotortárcsa kerületén 16 mélyedéseket lehet készíteni, a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom