151747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkén-származékok előállítására
151747 3 A találmány szerinti alkén-származékok sóinak előnyös példáiként megemlítjük pl. a savaddíciós sókat, pl. a szervetlen savakkal, mint pl. sósavval, kénsavval vagy foszforsavval vagy szerves savakkal, pl. ecetsavval, borkősavval, oxálsvval és citromsavval képezett sókat. A találmány további tárgya eljárás a fenti alkén-származékok és sóik előállítására, azzal jellemezve, hogy az általános képletű alkanol-származékot, melyben az R1 R 2 N(CH 2 ) n O-csoport az R-szubsztituenshez m vagy p helyzetben van és ahol R1 , R 2 és n jelentése a fentiek szerinti, R a —<GR3 (OH)-CHR 4 R 5 vagy —CHR 3 • C(OH)R 4 R 5 képletű csoportokat jelenti, melyekben R3 , R 4 és R5 jelentése a fentiek szerinti, dehidratizáljuk. A dehidratizálást az alkanol-származéknak savanyú katalizátor, pl. szervetlen sav, mint sósav, brómhidrogén vagy foszforsav, vagy hangyasav jelenlétében hajtjuk végre. A reakciót közömbös hígító- vagy oldószerben, pl. etanolban foganatosíthatjuk és melegítéssel gyorsíthatjuk és teljessé tehetjük. Azokat az alkanol-származékokat, amelyekben R jelentése a következő: —CR(OH) • CHR4R5 ahol R3 , R 4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti, úgy állíthatjuk elő, hogy a III. képletű Grignard-reagenst, ahol a R1 R 2 N(CH 2 ) n O-csoport a — MgX—• csoporthoz képest m vagy p helyzetben van, R1 , R 2 és n jelentése a fentiek szerinti, X pedig halogénatomot, pl. klórt vagy brómot jelent, a R3-CO-CHR 4 R 5 képletű vegyülettel, melyben R3 , R 4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti, reakcióba hozzuk. A Grignard-reakciót közömbös hígítószerben vagy oldószerben, pl. tetrahidrofuránban hajthatjuk végre, 'melegítéssel meggyorsíthatjuk és teljessé tehetjük. Magukat a Grignard-reagenseket a megfelelő halogén-származékokból, a szokásos módokon állíthatjuk elő. Más módszer szerint az utóbb említett alkanol-származékokat úgy is előállíthatjuk, hogy a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 IV. 60 porthoz képest m vagy p helyzetben van, R1 , R2 , R 4 , R 5 és n jelentése a fentiek szerinti, az R3 MgX képletű Grignard-reagenssel hozzuk kölcsönhatásba, ahol Rl és X jelentése a fentiek szerinti. Ezt a reakciót hasonlóképpen közömbös hígító- vagy oldószerben, pl. tetrahidrofuránban, hő hatására hajthatjuk végre. A szóban forgó karbonil-vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a RiRaNíCH^nX képletű aminoalkilhalogenid-származékokat, ahol R1 , R2 , X és n jelentése a fentiek szerinti, a CO.CHR^R5 képletű fenol alkálifém-származékával, mely képletben a hidroxil-csoport a —CO • CHR4R 5 csoporthoz képest m vagy p helyzetben van és ahol R4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti, közömbös hígító- vagy oldószerben, pl. benzolban vagy toluolban, melegítés közben reagáltatjuk. A fenti fenolokat magukat úgy kapjuk, hogy a megfelelő metoxi-származékokat piridinhidrokloriddal visszafolyatás közben demetilezzük, a felhasznált metoxi-származékokhoz pedig úgy jutunk, hogy a megfelelő dezoxibenzoin-származékokat a szokásos módon alkilezzük, alkenilezzük vagy aralkilezzük. Azokat az alkanolszármazékokat, amelyekben R a —CHR3 -C(OH)R 4 R5 csoportot jelenti, ahol Rs , R 4 és R 5 jelentése a fentiek szerinti, úgy állíthatjuk elő, hogy az R4 • MgX vagy R5 • MgX képletű Grignard-vegyületet, ahol R4 , R 5 és X jelentése a fentiek szerinti, a VI. képletű vegyülettel, ahol a R1 R 2 N(CH 2 )„0-cS0-port a —CHR3 • CO • R6-csoporthoz képest m Vagy n helyzetben van, R1 , R 2 , R ä és n jelentése a fentiek szerinti, R6 az R 5 vagy R 4 csoportot jelenti, reakcióba hozzuk. A reakciót közömbös hígító- vagy oldószerben, pl. tetrahidrofuránban hajthatjuk végre, melegítéssel gyorsíthatjuk vagy teljessé tehetjük. A kiindulási anyagként használt aminoalkoxi-származékokat a fent leírthoz hasonló módszerrel állíthatjuk elő. A találmány szerinti eljárás egy további foganatosítási módját alkén-származékok előállítására az jellemzi, hogy a R1 R 2 N(CH 2 ) n X képletű aminoalkilhalogenidet, ahol R1 , R 2 , X és n jelentése a fentiek szerinti, a képletű karboníl-vegyületet, ahol a RiR2 N(CH 2 )„0-csoport a — CO • CHR4R 5 -cso- 65 V« 2
