151741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gépi berendezés textilbetéttel ellátott, vagy textilbetét nélküli gumi és műanyag hulladékoknak szétválasztására, aprítására és feldolgozására

5 6 elméleti villamosenergia-szükséglet 0,034 kWóra/kg nagyságrendű. A hűtött állapotú aprítással nyert finomelosz­lású gumiőrlet még tovább finomítható nagy aktivitású radioaktív sugárzást kibocsátó anya­gok segítségével. Ez azon alapul, hogy a gumi plasztikálási és aprítási energiája csökkenthető a hulladék radiációs roncsolásával. A nagy­energiájú radioaktív sugárzást kibocsátó anya­gok bomlásonként 0,01—10 MeV nagyságrendű energiát termelnek. A nagyenergiájú sugárzások felszakítják a gumi szerkezetének kötéseit és eközben igen sokféle molekulatöredék keletkezik. A moleku­latöredékek aktív szabad gyök, vagy iontípusú képződmények, melyek a gumihulladék bomlá­sét, vagy további térhálósodását eredményez­hetik. A sugárzás energiájától, intenzitásától, a külső körülményektől és a gumi összetételé­től függ, hogy a kétféle folyamat közül melyik van túlsúlyban, de mindkét folyamatban csök­ken a gumi szilárdsága. Amennyiben a lebomlási folyamatok vannak túlsúlyban, a gumi fokozatosan lágyul és kép­lékennyé válik, mint a klasszikus regenerálási folyamatokban. Az így kapott termék nagy­mértékben képlékeny tulajdonságai révén to­vábbi hőkezelés nélkül is felhasználható a klasszikus regenerálási eljárásokkal kapott ter­mékekhez hasonló célokra. Amennyiben a térhálósodási folyamatok do­minálnak, a gumi keményedik, emellett szaka­dási nyúlása és szilárdsága csökken, tehát köny­nyebben őröihetővé válik, s így a sugárzással kezelt térhálósodé szerkezetű gumiőrlet további finomőrlése kisebb energiabefektetést igényel. Mind a lebomlási, mind a térhálósodási fo­lyamatok esetében olyan termékhez jutunk, amely a régebbi eljárások termékeihez képest előnyösebben feldolgozható és hasznosítható. Nagyenergiájú sugárforrásként atommáglyák sugárzó hulladékanyagai, vagy atommáglyák­ban termelt radioaktív izotópok és izotópkeve­rékek használhatók fel gazdaságosan. Az eljárás többféleképpen valósítható meg: pl. a gumihulladék és a radioaktív sugárzású anyag közvetlen összekeverésével. Ezen eljárás­nál a sugárforrás és a gumiőrlet közvetlenül érintkezik. A nagyenergiájú sugárzás jó hatás­fokú abszorbcióját a gumiban a besugárzási tér megfelelő méretezésével lehet biztosítani. A sugárzó anyagok kiválasztásánál mérlegelni kell, hogy a radioaktív izotópok felezési ideje ne legyen túlságosan nagy és a gumiőrlet ra­diációs kezelése után a termék ne fejtsen ki káros hatást. Nem jöhetnek számításba továbbá olyan izotópok és izotópkeverékek, melyeknek anyagai gumimérgek. A fenti szempontok alapján erre az eljárásra a 35—35 rendszámú elemek izotópjai javasol­hatók. Másik megvalósítási lehetőség az, hogy a gumiőrletet elkülönített térből sugározzuk be. Ezen eljárásnál a hulladék és a sugárforrás kö­zött nincsen közvetlen érintkezés. Erre az eljá­rásra hosszú felezési idejű és a gumira egyéb­ként káros anyagok (pl. gumimérgek) is fel­használhatók. A sugárzás energiájának jó kihasználása ér­dekében a sugárforrást célszerű úgy elhelyezni, hogy a roncsolásra kerülő gumi vastag rétege ben vegye körül a sugárforrást. Mindkét eljárásnál gondoskodni kéli arrólj hogy a radioaktív sugárzást kibocsátó anyagok szállítása, mozgatása, valamint a gumiőrlet be­sugárzása és mozgatása a sugárvédelmi elő­írásoknak megfelelően történjék. A radioaktív sugárzások fenti alkalmazásá­nak gazdaságossága abban áll, hogy a radio­aktív anyagok természetes energiáját hasznosít­juk a gumiőrlet finomítási energiájának csök­kentése érdekében. Mindezek előrebocsátása után ismertetjük a találmány szerinti eljárás több példakénti ki­viteli alakját, a gumiabroncshulladékok feldol­gozására alkalmazva — anélkül, hogy magun­kat az itt megadott eljárásra korlátoznánk — ismertetjük továbbá az eljárás megvalósításá­hoz szükséges gépi berendezéseket működés közben. Az 1. sz. ábrán folyamatszerűen ismertetjük a következő technológiai folyamatokat, az ab­ban résztvevő berendezések részletes jellemzé­seivel. Az ábrán a termékfázisokat betűvel, a gépi berendezések jelölését számozással lát­tuk el. „a" hulladék gumiabroncsot az 1 folyamatos szállítóhevederre helyezzük. A.heveder célszerűen meghajtott gumi, vagy fémláncos kivitelű me­chanizmus, esetleg gravitációs görgőspálya le­het. Meghajtott szállítóberendezés alkalmazása esetén a berendezés indítását, leállítását a szál­lítóheveder útjába eső első munkahely terme­lési ütemének megfelelően e munkahely be­rendezéseit kezelő személyzet irányítja. Az 1 szállítóberendezés a hulladék gumiabroncsot a 2 drótperem leszúró és a gumiabroncsot ketté­szelő berendezéshez továbbítja. E leszúróberendezés a folyamatos szállítósza­lag mellett helyezkedik el, szükség esetén an­nak két oldalán és ahhoz 3 görgősorral csatla­kozik. A leszúró berendezés, mely a síkeszterga (ka­russzel), működési elvén alapszik, a gumiabron­csot a peremrészénél rögzíti, vízszintesen for­gatja. A peremek fölött elhelyezett 4 függőle­ges kés a peremrészekét vágja le, míg a víz­szintes irányban mozgatható 5 kés a gumiab­roncsot koronasíkjában vágja ketté. E berendezésből távozó és a folyamatábrán „b"-vel jelölt termék a textil- és gumirétegbe ágyakott drótperem, melynek további feldolgo­zását később ismertetjük. E berendezés másik termékfázisa ,,c" perem­telenített és koronasíkjában kettémetszett gu­miabroncs körgyűrűk a 3 görgősoron keresztül az 1 szállítóberendezésre kerülnek vissza, ahol egymásra több darabot célszerű elhelyezni, mi­vel a következő munkahely gépi berendezése több db egyszeri megmunkálására is alkalmas. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom