151729. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a lizergsavsorozat új alkaloidjainak előállítására

3 151729 4 jában valamely tionilhalogeniddel, előnyösen tionilkloriddal reagáltatva a megfelelő (IV) ál­talános képletű vegyületté (ahol Hal = klór) ala­kítjuk át. A (IV) általános képletű malonsav-származék­nak az l,4-dioxo-3-benzil-oktahidro-pirrolo[??2--ajpirazinnal való reagáltatása előnyösen oly módon történik, hogy a malonsavszármazék és az l,4-dioxo-3-benzil-oktahidro-pirrolo-(l,2-a)"­-pirazin elegyéhez absz. dioxánban és/vagy ben­zolban absz, piridin számított mennyiségét cse­pegtetjük, majd a reakcióelegyet 1 óra hosszat hevítjük 70—90° hőmérsékleten. Valamely optikailag aktív l,4-dioxo-3-benzil­-oktahidro-pirrolo[l,2-a]pirazinnak egy racem (IV) képletű malonsavszármazékkal való kon­denzáltatása esetén természetesen két diaszte­reomér acilezési termékhez . jutunk, amelyek kromatográfiai módszerrel elkülöníthetők egy­mástól. Másrészről optikailag egységes acilezési termékhez juthatunk, ha a reakciót optikailag aktív '(IV) általános képletű vegyülettel folytat­juk le; ilyen optikailag aktív »(IV) általános képletű vegyülethez a malonsáv-f él észternek optikailag aktív bázisokkal képezett diasztereo­mér sókon keresztül történő rezolválása útján jutunk. A diasztereomér alakok elegye is alkal­mas azonban a továbbfeldolgozásra, minthogy a szintézis következő szakaszában a (VI) általá­nos képletű észter diasztereomér alakjainak ele­gyéhez jutunk, amely kristályosítás útján köny­nyen szétbontható összetevőire., A fenti módon előállított <{V) általános kép­letű vegyület védőcsoportját hidrogenolitikus úton, pl. jégecetben vagy alkoholban vagy ezek elegyében lefolytatott katalitikus hidrogénezés útján lehasítjuk, amikoris spontán gyűrűzáródás következik be és a (VI) általános képletű orto­karbonsav-származékhoz jutunk. Az ilyen vegyületek észtercsoportját önmagá­ban ismert módon aminocsoporttá alakítjuk át. Különösen előnyösnek bizonyult az az eljárás­mód, hogy az észtercsoportot szabad savvá szappanosítjuk el, ezt savkloriddá alakítjuk át, majd ez utóbbiból savazidot állítunk elő, ame­lyet azután Curtius-módszere szerint vagy köz­vetlenül vagy a i(VII) képletű benziluretánon keresztül a (II) képletnek megfelelő amino­vegyületté bontunk le. Ez az eljárás az alábbi módon kivitelezhető: A (VI) általános képletnek megfelelő észtert vizes-alkoholos n-nátriumhidroxid oldattal vagy vizes szódaoldatot feleslegével szobahőmérsék­leten megfelelő karbonsavvá hidrolizáljuk, ez utóbbinak a nátriumsóját oxalilkloriddal ^feles­legben) reagáltatva a savkloridhoz jutunk, ame­lyet pl. absz. acetonban, 30%-os vizes nátrium­azid oldat számított mennyiségével reagáltatunk szobahőmérsékleten, amikoris a szokásos módon történő feldolgozás után kristályos vegyület alakjában kapjuk a savazidot. A fent említett savklorid oly módon is előállítható, hogy a fino­man porított szabad karbonsavat absz. éterben, szobahőmérsékleten finoman porított foszfor­pentakloriddal reagáltatjuk. A savazidot azután valamely közömbös oldószerben, pl. benzolban vagy kloroformban benzilalkohol csekély feles­legével rövid ideig forraljuk, amikoris nitrogén­fejlődés közben, a közbenső termékként kép-5 ződő izocianáton keresztül, jó hozammal kap­juk az N-karbobenzoxi-amino-vegyületet. Az '(I) általános képletnek megfelelő új alka­loidot ergosztinnek neveztük el; ez a vegyület az ergotaminnal szemben jelentékenyen meg-10 változott farmakodinamikai hatásspektrumával, így pl. tízszer erősebb spazmolitikus hatásával tűnik ki. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­viteli módjait közelebbről az alábbi példák 15 szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a ta­lálmány köre egyáltalán nincsen ezekre a pél­dákra korlátozva. A példákban az összes hő­mérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők; az olvadáspontadatok korrigált értékek. 20 1. példa: 2-benziloxi-2-etil-malonsav-dietilészter. 25 44,3 g 50%-os olajos nátriumhidrid-szuszpen­ziót 1,25 liter toluolban szuszpendáltatunk, majd szobahőmérsékleten, keverés közben cseppen­ként hozzáadunk 91,3 g benzilalkoholt és az ele­gyet 1 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő 30 alatt. Lehűlés után 214,8 g 2-bróm-2-etil-malon­sav-dietilésztert csepegtetünk az oldathoz, a rp­akcióelegyet további 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd jégre öntjük, híg sósavval megsavanyítjuk és éterrel extraháljuk. ^ Az éteres oldatot vízzel, majd nátriumhidrogén­karbonát oldattal, végül pedig telített nátrium­klorid oldattal mossuk. Az oldat vákuumbán történő bepárlása után sárgás olaj alakjában kapjuk a 2-benziloxi-2-etil-malonsav-dietilész-43 tért, amely 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 130—-135°-on forr. 2. példa: 45 2-benziloxi-2-etil-malonsavklorid-monoetilészter. 181,3 g nyers 2~benziloxi-2-etil-malonsav-di­etilésztert szobahőmérsékleten feloldunk 693 ml absz. etanolban, majd jéghűtés mellett hozzá-0 adjuk 36,4 g káliümhidroxid 450' ml absz. eta­nollal készített oldatát. A reakcióelegyet 15 óra hosszat hagyjuk szobahőmérsékleten állni, majd vákuumban, 40° fürdő-hőmérséklet mellett be­pároljuk, a maradékot 500 ml tömény nátrium-J> hidrogénkarbonát oldat és 500 g jég elegyével felvesszük, éterrel extraháljuk, jéghideg 10%-os foszforsavval megsavanyítjuk és a kivált olaj­szerű terméket metilénkloriddal felvesszük. Az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, amikoris sárgás olaj alakjában marad vissza a nyers 2--benziloxi-2-etil-malonsav-monoetilészter; ehhez közvetlenül hozzáadunk 320 ml tionilkloridot és az elegyet 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután a tionilklorid feleslegét vá-D kuumban leszívatjuk és a maradékot nagy-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom