151726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos aminok aminoalkilezésére

151726 megfelelő vegyületek igen előnyösen állíthatók elő oly módon, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (IV) általános képletnek megfelelő karbamátot — e képletben A, Rí és R2 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerinti- 5 vei, míg Y amino-gyököt, előnyösen tercier amino-, mint pl. dialkilamino-gyököt képvisel, amelyben az alkilcsoportok 1—3 szénatomot tartalmazhatnak; képviselhet továbbá Y heterociklusos aminogyököt, mint pl. piperidino- vagy 19 pirrolidino-gyököt is — reagáltatunk a fentebb meghatározott (III) általános képletnek megfelelő heterociklusos aminnal. Azt tapasztaltuk, hogy ez a reakció még hígítószer alkalmazása nélkül is könnyen végbe- 15 megy; ezáltal lehetővé válik, hogy a berendezés térfogategységére számítva lényegesen nagyobb termelést érjünk el, mint az eddig ismert eljárások esetében. A reakció lefolytatása céljából elegendő, ha a 20 reakcióelegyet — előnyösen 150 C°-ot meghaladó hőmérsékletre — hevítjük. Általában jó eredményeket érünk el 200 C° és 270 C° közötti hőmérsékletek alkalmazásával. Különösen előnyös, ha bázisos katalizátor, mint pl. valamely 25 gyenge savval képezett alkálifémsó, különösen kálium- vagy nátrium-formiát, -acetát, -karbonát vagy semleges ftálát jelenlétében dolgozunk. A karbamátot az alkilezendő szekundér amin- 30 hoz viszonyítva előnyösen feleslegben alkalmazzuk; ez a felesleg eléggé nagy lehet, a gyakorlatban azonban az elméleti mennyiség kétszeresének alkalmazásával már jó eredményéket érhetünk el. A reagáló anyagokat egyszerre ele- 35 gyíthetjük egymással, eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a karbaminsavésztert megfelelő hőmérsékleten fokozatosan adjuk az alkilezendő heterociklusos aminhoz. Az ily módon előállított (I) általános képletű 40 vegyületeket azután önmagukban ismert módszerekkel különíthetjük el a reakcióelegyből általában kitűnő termelési hányadokkal kapjuk a kívánt terméket. A találmány szerinti eljárás egyik kiinduló- 45 anyagául szolgáló (IV) általános képletű vegyületeket pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (V) általános képletnek megfelelő karbamoil-halogenidet — amelyben Y jelentése megegyezik a fentebbi 50 meghatározás szerintivel, Hal pedig halogénatomot jelent — valamely, a csatolt rajz szerinti (VI) általános képletnek megfelelő aminoalkohollal — e képletben A, Rj és R2 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel 55 — reagáltatunk, előnyösen valamely bázisos kondenzálószer, mint pl. trietilamin jelenlétében. A találmány szerinti új eljárás lehetővé teszi az (I) általános képletű vegyületek kitűnő ter- 60 melési hányadokkal történő előállítását közömbös hígítószer alkalmazása nélkül is, ami által nagymértékben megnövelhetjük az előállításhoz alkalmazott berendezés térfogategységenkénti, termelési kapacitását. 65 A találmány szerinti új eljárással aminoalkilezhető heterociklusos szekundér aminők példáiként a következőket említhetjük: fenti -azin, 3-klór-fentiazin, 3-metoxi-fentiazin, 3-trifluormetil-fentiazin, 3-metiltio-fentiazin, 3-metánszulfonil-fentiazin, 3-dimetilszulfamoil-fentiazin, iminodibenzil és dibenzazepin. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány szerinti eljárás nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa: Egy keverőberendezéssel és felszálló hűtővel felszerelt lombikba a következő anyagokat viszszük be: 4,98 g (0,025 mól) fentiazin, 0,79 g vízmentes káliumacetát és 8,7 g 1(0,05 mól) 3-dimetilaminopropil-dimetilkarbamát. A lombik tartalmát gyorsan 200 C°-ra hevítjük, majd a hőmérsékletet fokozatosan 275 C°-ig emeljük, miközben gázfejlődést tapasztalunk. A 275 C° hőmérsékletet IV2 óra alatt érjük el; addigra a gázfejlődés gyakorlatilag befejeződik. Lehűlés után 100 ml vizes n-sósav oldatot adunk a reakcióelegyhez, majd 4XS0 ml dietiléterrel extraháljuk az elegyet és ily módon egy olajszerű terméket nyerünk vissza 0,6 g menynyiségben. A vizes oldatot 40 ml d = l,38 töménységű vizes nátriumhidroxid oldattal meglúgosítjuk, majd ismét 4X50 ml dietiléterrel extraháljuk, az egyesített éteres oldatot 30 ml vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton megszárítjuk, leszűrjük és bepároljuk. Ily módon 7,25 g nyers terméket kapunk, ezt 0,2 mm Hg-oszlop nyomás alatt történő desztillációval tisztítjuk. 174—181 C°-on 6,05 g (0,0213 mól) 10-i(i3-dimetilamino-propii)-fentiazin desztillál át, ami 85%-os kitermelési hányadnak felel meg. 2. példa: Az 1. példában leírthoz hasonló módon dolgozunk, csupán azzal az eltéréssel, hogy másfajta katalizátorokat alkalmazunk, az alábbi táblázatban megadott mennyiségekben. A kapott, eredményeket szintén az alábbi táblázat tartalmazza. Katalizátor Mennyiség Hozam káliumkarbonát 0,7 g ,(0,005 mól) 67,6% káliumformiát 0,68 g (0,00805 mól) 78,2%* nátriumacetát 0,66 g (0,00805 mól) 81,7% semleges káliumftalát 0,97 g (0,00401 mól)

80,7% * A káliumformiát jelenlétében lefolytatott kísérlet esetében a visszanyerhető fentiazin-mennyiség beleszámításával az elfogyasztott fentiazinra számítva 90%-os hozamot érünk el. 2