151717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőkezeléssel térhálósítható polimerkeverékek előállítására

Í51717 5 8 előnyösen 0,5 súly% és 25 súly% között ingadozhat. Polimerizációs katalizátorként gyökös típusú katalizátorokat, mint pl. szerves peroxidokat (benzoüperoxid, lauroilperoxid, di-terc.butilperoxid, terc.bufirperacetát stb.) vagy azo-vegyületeket (azo-bisz-izobutironitril) és hasonlókat alkalmazhatunk. Az alkalmazandó polimerizációs hőmérséklet a katalizátor, a monomerek és a felhasználásra kerülő oldószerek jellegétől függően változhat. Az előállítás során láncátvivő szerek, mint pl. merkaptánok vagy hasonlók is alkalmazhatók. Általában a kiinduló monomerek mennyiségére számítva 97%-ot meghaladó hozamot érünk el. A kapott „A" kopolimér toluolban 25 C° hő-, mérsékleten mért határviszkozítása 0,15 és 0,50 között ingadozhat. Ha a toluolban mért határviszkozítás értéke 0,15-nél kisebb, akkor a kapott termékek ütőszilárdsága csekélyebb és így az ilyen termékek alkalmasak lakkbevonatok előállítására. Ha a termék határviszkozítása 0,5-nél nagyobb, akkor általában igen viszkózus oldatokat kapunk, amelyeknek a felvitele nehézségekkel jár. 2. A „B" kopolimér előállítása: Egy- vagy többfajta vinilmonomérből és valamely etilénszerű telítetlen sav glicidil-észteréből, főként glicidil-akrilátból vagy -metakrilátból kopolimért állítunk elő. Az előállítás az 1. pontban leírthoz hasonló, módon történik. A kopolimérben jelenlevő glicidil-akrilát vagy -metakrilát mennyiségi aránya a „B" kopolimér összmennyiségére számítva kb. 0,5 súly% és 40 súly%, előnyösen 2 süly% és 30 súly% között ingadozhat. 3. Az „A" és ,,B" kopolimérek összekeverése: Az „A" és „B" kopolimérek oldatait szobahőmérsékleten elegyítjük egymással, tetszőleges mennyiségi arányban, keverés közben. Az előállított keverék polimértartalmát az alkalmazandó oldószerelegy megfelelő megválasztása esetén könnyen emelhetjük a kívánt — általában 40 súly% és 50 súly% közötti — szintre. Ily módon olyan email-lakk hordozóhoz juthatunk, amely kiválóan alkalmas bevonat keverékekben való felhasználásra és amely hőkezelés útján térhálósítható. Az „A" és „B" kopolimérek elegyítése a lakk előállításával egy műveletben történhet. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy külön-külön állítunk elő kétféle lakkot az „A" kopolimér, ill. ,,B" kopolimér felhasználsával és azután e két lakkot a felhasználás pillanatában vagy a felvitel folyamán elegyítjük egymással. Ez pl. oly módon vitelezhétő ki, hogy á kétféle lakkot meghatározott sebességgel szórjuk fel egyidejűleg a bevonandó tárgy felületére. A jelen leírásban „vinilmonomér" alatt oly szerves vegyületek értendők, amelyek polimerizálhatok és amelyek a CH2=CXR általános képletnek felelnek meg, ahol X hidrogénatomot, alkilcsoportot, észterezett karboxilcsoportot vagy halogénatomot, R pedig hidrogénatomot, alkilcsoportot, halogénatomot, észterezett karboxilcsoportot vagy hasonlókat képvisel. Az ilyen vinilmonomérek sorában különösen az akril- vagy metakrilsav észterei, mint a metil-, etil-, butil-, 2-etilhexil-, n-oktil-, n-dodecil-akrilát és a megfelelő metakrilátok, továbbá a sztirol, viniltoluol, akrilnitril, metakrilnitril, vinilacetát, vinilklorid stb. említhetők meg. A polimerizálható —C = C— kettőskötést tartalmazó és a tallámány szerinti „A" kopolimér előállítására alkalmas mono- és dikarbonsavak példáiként az akrilsav, metakrilsav, itakonsav, maleinsav stb., valamint ezek sói, különösen az illékony bázisokkal, mint ammóniával vagy nitrogéntartalmú szerves bázisokkal képezett sók említhetők. A találmány szerinti kopolimérelegyek különösen a fémek, mint elektromos berendezések alkotórészei, kocsikarosszériák bevonására szolgáló beégetőlakkok -hordozóiként való felhasználásra alkalmasak. Ilyen célokra előnyös, ha az „A" és „B" kopolimért oldatbari állítjuk elő. Az ilyenfajta hordozókkal készült email-lakkok előállítása során szerves vagy szervetlen pigmenteket, továbbá az ilyen termékek készítéséhez általában alkalmazott lágyítószereket és egyéb adalékanyagokat is alkalmazhatunk. A találmány szerinti polimérkeverékek egyéb fajta gyantaszerű anyagokkal, mint nitrocellulózzal, epoxigyantákkal, karbamid-formaldehid kondenzációs termékekkel, melamín-formaldehid kondenzációs termékekkel stb. elegyítve is felhasználhatók. A találmány szerinti kopolimérek egyes ilyen gyantákkal, főként a karbamid-, ill. melamin-formaldehid kondenzációs termékekkel és az epoxigyantákkal reakcióba lépnek és így erősebben térhálósodott termékeket adnak; ez a körülmény még jobban kiszélesíti a találmány szerinti termékek felhasználási területét. A találmány szerinti hordozókkal készített és -felvitt email-lakkok kb. 100 C° és 180 C° közötti, előnyösen 120 Cű és 150 C° közötti hőmérsékleten, kb. 5—30 percig tartó hevítés útján tehetők oldószerekben oldhatatlanokká, amikoris a kopolimérkeverék térhálósodésa következik be. A térhálósítás katalizátorok jelenlétben is lefolytatható; katalizátorként erre a célra pl. p-toluolszulfonsav, bórtrifluorid-éterát, óntetraklorid, alifás vagy aromás amidok vagy más, e területen ismert hasonló termékek alkalmazhatók. A találmány szerinti keverékek előállítása oly módon is történhet, hogy az „A" és a „B" kopolimért emulzióban, szuszpenzióban vagy 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 a