151717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőkezeléssel térhálósítható polimerkeverékek előállítására

151717 3 4 Ezt a kétfajta kopolimért azután hidegen összekeverjük egymással; az így előállított ke­verékek (oldatok, emulziók stb.) kitűnően tá­rolhatók. Az „A" és „B" kopolimérek előállítása tel­jesen biztonságosan hajtható végre; magas hő­mérsékleten dolgozhatunk, nagy mennyiségi arányú glicidil-észter felhasználásával és ilyén körülmények között is a felhasznált monome­rek súlyára számítva 99 súly%-ot meghaladó hozammal juthatunk az egyes kopolimérekhez. Az „A" és „B" kopolimérekből készített ke­verékek azután magas hőmérsékleten való ke­zelés esetén térhálósodási folyamaton mennek keresztül, és ezáltal szerves oldószerekben old­hatatlanokká válnak. A találmány szerinti eljárással nyert termé­kek teljesen eltérőek az eddig ismert eljárá­sokkal előállítható termékektől. Ha pl. a találmány szerinti termékeket az olyan térhálósítható kopolimérekkel hasonlítjuk össze, amelyek akrilsavat, metakrilátot és gli­cidil-akrilátot tartalmaznak, akkor azt látjuk, hogy az eddig ismert eljárásokkal előállított ilyen ter-polimerek az alábbi összetételűek: és Ebben az esetben tehát a reakció csupán az „A" makromolekula egy karboxilcsoportja és a „B" makromolekula egy epoxicsoportja közöít következhet be. Így tehát az „A" és „B" termékeknek a ta­lálmány szerinti keverékével nagyobb mértékű térhálósodást érhetünk el, mint az egyszerű kopolimérrel; emellett a karboxil- és epoxicso­portok összes száma ugyanakkora. A nagyobb­fokú térhálósadás a találmány szerinti keveré­kek esetében azzal magyarázható, hogy na­gyobb a két makromolekula között képződő hídkötések száma. A találmány szerinti eljárással kapott ter­mékek esetében nemcsak a kocsonyásodás és az idő előtti térhálósodás jelenségei küszöböl­hetők ki, hanem a termékek rendeltetésszerű felhasználása esetén szabályosabb és reprodu­kálhatóbb eredményekhez is jutunk. Ha az ilyen termékeket pl. email-lakkok elő­állítására használjuk fel, nagyobb számú lehe­tőségünk van az email-lakkok összetételének és tulajdonságainak a kívánt felhasználási cél­nak megfelelő variálására. —CH2 —CH—CH 2 —CH—CH 2 —CH-­c = o c=o c-o ! i I CH2 -^CH CH 2 —-O OCHa OH O és így kötések nem csupán olyan karboxilcso­port és epoxicsoport között képződhetnek, ame­lyek két különböző makromolekulához tartoz­nak, hanem ugyanazon a makromolekulán be­lül is kötésék képződhetnek egy karboxilcso­port és egy epoxicsoport között. Az ugyanilyen monomerekből a találmány szerinti eljárással kapott termékek összetétele viszont a következő: —CH2 -JCH—CH 2 —CH—OH 2 —CH— c=o c=o c=o OH OCH3 OH („A" makromolekula) A találmány szerinti eljárás termékeivel e téren, a lakkok és festékek előállítása sorári elérhető egyéb előnyök a szakember számára könnyen átláthatók és megvalósíthatók. A ta­lálmány szerinti termékek emellett bármely is­mert polimerizációs eljárás szerint előállíthatók. Minthogy a találmány szerinti termékek kü­lönösen bevonatok előállítására szalgáló keve­rékek készítésére alkalmasak, az előállítási el­járás ismertetése során különösen az oldósze­rekben történő előállítási módra leszünk tekin­tettel. 1. Az „A" kopolimér előállítása: Egy- vagy többfajta vinilmonomérből és egy etilénszerűen telitetlen savból, különösen akril­vagy metakrilsavból kopolimért állítunk elő szerves oldószeres oldatban, mint pl. aromás szénhidrogénekben, észterekben, ketonokban stb. lefolytatott polimerizáció útján. A sav mennyiségi aránya az „A" kopolimér súlyára számítva kb. 0,1 súly% és 30 súly%, 10 15 20 25 :H2 —( I ( c tkrom 40 45 50 60 65 —CH2—CH-HCH2 —CH—OH 2 —CH— I I ! c=o c=o c=o CH2 CH—€H 2 —O OCH3 O—CH 2 —CH CH 2 \ / \/ O O („B" makromolekula) 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom