151714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés színesfémek, előnyösen réz kinyerésére klórozás útján

kemence-egységek esetében célszerű ezt az áramlási sebességet a klórozó tér nagyságának megfelelően növelni. Bár a találmány szerinti eljárás esetében a szilárd kiindulási anyagokát a klórozó zónába történő beadagolásuk előtt erősen felhevítjük, lehetőleg a klórozó gázokat is magas hőmérsékletre kell hevíteni. Ez a he*vítés azért is előnyös, mert ezáltal a klórozó gáz áramlási sebességét adott szabad fuvófejkeresztmetszet esetében a klór túlzott mértékű hígítása nélkül lehet növelni. Ennek azonban még az a további előnye is van, hogy a klórgáz és a kezelendő szilárd anyag elegyedési hőmérsékletét könnyen be lehet állítani a teljes reakciótér optimális klórozási hőmérsékletére anélkül, hogy a reakciózóna egyéb helyén további felmelegítésre lenne szükség. Ezt az elegyedési hőmérsékletet a klórozás kezdeténi előnyösen 1000 C° körüli értékre állítjuk be, úgyhogy elkerülhetjük a hőmérsékletnek a klórozó zóna végéig 800 C° alatti értékre történő süllyedését. Ismeretes, hogy ércek és hasonlók klórozása esetén a kiindulási anyagot pelletek alakjában lehet alkalmazni. Ebben az alakban az ércek általában fokozott mértékben reakcióképesek. Megállapítottuk, hogy egyes esetekben még ebben az alakban is megfigyelhető az anyag reakcióképességének csökkenése, ha az anyagot túlságosan gyakran hevítjük fel. Annak érdekében, hogy az anyag túl gyakori felhevítéseit elkerüljük, előnyös a nyers pelletek, vagy adott esetben az előszárított pelletek égetését a találmány értelmében a klórozó aknáskemence hevítési zónájában olyan módon végrehajtani, hogy a pelleteket egy újabb felhevítés elkerülésével az égetés hőmérsékletén vezetjük be a klórozási zónába. A nyers pelleteknék a klórozó aknáskemence hevítési zónájában történő égetését azonban olyan kiindulási anyagok esetében is előnyösen el lehet végezni, amelyeket előzőleg melegen még nem kezeltünk, vagy amelyeket csak kevés hőkezelésnek vetettünk alá, minthogy ilyenkor is jelentkeznek hőgazdálkodási előnyök, az eljárás kevesebb időt igényel, és feleslegessé teszi a pelleteknék különleges berendezésben történő kiégetését. Hasonló módon az is előnyös, ha brikettezett kiindulási anyagnak Mórozáshoz való felhasználása esetén elkerüljük a többszörös felhevítést. Ebben az esetben különösen előnyös, ha a fluidizációs kemencében ismert módon kiégetett anyagot közbenső hűtés nélkül forrón brikettezzük, és a forró brikettet közvetlenül, vagyis szintén közbenső hűtés nélkül visszük be a klórozó aknáskemence hevítő zónájába. A brikett hőmérsékletét itt a klórozó eljáráshoz szükséges értékre állíthatjuk be. A szilárd kiindulási anyag reakcióképességének megtartása mellett ez az eljárásmód jelentős hőgazdálkodási és apparativ előnyöket is biztosít. A fentebb körvonalazott okok folytán színterelt érc felhasználása esetén célszerű a színterelt anyagot közvetlenül, vagyis közbenső hűtés nélkül továbbítani a színterelő berendezés-6 bői, mint pl. a színterelő szalagról a klórozó aknáskemence hevítő zónájába. Ha olyan anyagot adagolunk a klórozó kemence hevítő zónájába, amely még tartalmaz g ként, előnyös ennek a kéntartalomnak megfelelően oxidáló hatású gázokkal végezni a hevítést. A találmány szerinti eljárást, valamint az eljárás kivitelezésére szolgáló berendezés egy 2Q példaképpeni kiviteli alakját a csatolt rajzok segítségével ismertetjük. Az 1. ábrán az 1 aknáskemence fölött a kezelendő nyersanyagok, előnyösen oxidos vasércek pelleteinek beadagolására szolgáló 2 ada-15 golóberendezés van elrendezve. A 3 adagolóvezetékeken keresztül a 4 égőben előállított égési gázokat viszünk be az aknáskemencébe, és ezeket a gázokat az 5 nyilason keresztül szívjuk el. A forró gázok 3 bevezetési helye alatt az 20 1 aknáskemence a 6 beszűküléssel van kiképezve. Ennek a -beszűkülésnek megközelítőleg az alsó végén a 17 égési forró gázokkal elegyített klórt a 18 körvezetéken és a 19 adagoló csöveken keresztül radikálisan, mégpedig 25 ferdén lefelé irányítva a 9 ventillátor segítségével fújjuk be a 28 klórozó kemencébe. A klórozási termékeket tartalmazó gázokat a 29 csövön, a 30 körvezetéken és a 31 csővezetéken keresztül további felhasználásra visszük. 30 Az elhasznált fütőgázok elvezetésére szolgáló 8 elszívó ventillátort, valamint a klórozó gázok befúvására szolgáló 9 ventillátort úgy állítjuk be, hogy a kemence 10 és 11 helyein gyakorlatilag azonos nyomás uralkodjon. Főleg a 20 35 ventillátor segítségével azonban kis, előnyösen 5—20 vízoszlop-mm túlnyomást létesítünk a 10 helyen a 11 helyhez vizsonyítva annak érdekében, hogy ne tudjon klórozó gáz felfelé elillanni az aknáskemence előmelegítő és adott 40 esetben égető terébe. A nyomáskülönbségek beállítását ismert eszközök segítségével önműködően végezhetjük. A hűtőakna alsó részébe a hideg levegőt a 13 helyen befúvó 12 ventillátort, valamint a 45 forró elhasznált levegőt a hűtőaknából a 4 égők számára szállító 20 ventillátort hasonló módon úgy állítjuk be, hogy a hideg gáz elvezetésére szolgáló, a 7 elszűkülés alatti 14 helyen, és a klórozó gáz elvezetésére szolgáló, a 50 7 elszűkülés fölötti 15 helyen gyakorlatilag azonos nyomás uralkodjon. A nyomást a 14 helyen itt ismét néhány vízoszlop-mm-rel magasabb értéken tartjuk, mint a 15 helyen. A 16 vezetéken keresztül távozó levegő hőtartal-55 mát olyan módon hasznosítjuk, hogy ezt a levegőt a 4 égők elsődleges levegőjeként használjuk fel. Ezt a levegőt ebben az esetben a 20 ventillátor segítségével a 21 csövön és a 22 körvezetéken át a hűtőaknából szívjuk el, és a G0 16 vezetéken keresztül a 4 fütőkamrába vezetjük. A 2. ábra §zerint a 23 hűtőaknából a levegőt a 21 csövön és a 22 körvezetéken keresztül a 20 ventillátor segítségével, a 22 körvezeték és G5 a 20 ventillátor közé kapcsolt 24 hőcserélőn 3