151714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés színesfémek, előnyösen réz kinyerésére klórozás útján

7 keresztül szívjuk el, és a tető fölött a szabadba fújjuk 'ki. A 4 kamra és/vagy a 17 fütőkamra égői számára a felmelegítendő friss levegőt a 25 ventillátor segítségével a 24 hőcserélőn ke­resztül a 27 szabályozó szelepekkel ellátott 16, ill. 26 vezetéken át nyomjuk a 4 és/vagy a 17 f ütőkamrákba. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példát adjuk meg. A leírt szerkezetű aknáskemencébe folytono­san beadagolunk óránként 100 kg 10—12 mm 0-jű piritpörk-pelletet. A pelletek lehetnek, mind keményre égetett pelletek, mind száraz nyers pelletek. A pelletek kémiai eredménye a következő: Fe: 60,9%; Cu: 0,8%; Zn: 0,2%. A pelleteket óránként 75 m:! 1180 C° hőmér­sékletű forró gázzal hevítjük. A forró gázok a 4 égőből jönnek, és a 3 körvezetéken keresztül jutnak a kemencébe. A gázokat az 5 adagoló­nyilason keresztül a 8 ventillátor szívja el. A pelletek a 11 helyen a 6 aknaszűkületén keresztül kb. 1050 C° hőmérséklettel lépnek be a kemence klórozó zónájába. A 9 égőn keresz­tül óránként 12 mJ levegőt és 2,5 m 3 4000 kcal/m3 fűtőértékű városi gázt égetünk el, és a forró égési gázokhoz 0,6 m3 klórgázt elegyí­tünk. A 4,8% klórt tartalmazó forró klórozó gázelegy 1001 —1050 C° hőmérséklettel jut a ke­mencébe három, db, egyenként 6 mm 0-jű 7 fúvókán keresztül. A klórozó gáz magas hő­mérsékleten mérhető térfogatából és a fúvóka­nyilások felületéről kb. 200 m/sec gázsebesség adódik, amellyel a gázelegy belép a kemen­cébe. A kemence f ütőzónájából származó némi forró gázzal,, valamint a 13 és 14 kemence hű­tőzónájából származó némi hűtőgázzal együtt az illékony kloridokat tartalmazó klórozó gá­zokat a 16 helyen szívjuk el a kemencéből. A még mintegy 800—900 C° hőmérsékletű forró pelletek a második kemence-szűkületen keresztül a kemence hűtőzónájába vándorol­nak. A nyomásviszonyokat úgy állítjuk be, hogy a 10 helyen a 11 hely nyomásához vi­szonyítva mintegy 2—20 mm túlnyomás ural­kodjon. A 14 gázelvezető helyen a 15 hely nyomásához viszonyítva szintén mintegy 2—20 mm túlnyomást állítunk be. Ilyen módon si­kerül elkerülni, hogy klórozó gázok jussanak a hevítőzónába, vagy a hűtőzónába. A kemencéből kilépő pelletek elemzési ered­ménye a következő volt: Cu: 0,05%; Zn: 0,02%,. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás illékony kloridokat képező színes­fémek folytonos kinyerésére ilyen fémeket tar­talmazó ércekből, kohóközéptermékekből és ha­sonlókból, aknáskemenoe hevítőzónájában dara­bos alakban, pelletek, brikett és hasonlók alak­jában forró gázokkal 800 C° fölé történő he­vítés, elemi klór tartalmazó forró gázokkal ugyanannak az aknáskemencének a hevítőzó­nája alatt elrendezett klórozó zónában végzett 1714 8 klórozás, és ezt követően a szilárd maradék-* nak ugyanazon aknáskemence klórozó zónája alatt elrendezett hűtőzőnában hűtőgázokkal végzett lehűtése útján, amelyre jellemző, hogy 5 a kezelő gázokat a klórozó zónában a klóro­zandó anyaggal egyenáramban, a hevítő, vala­mint a hűtőzónában pedig ellenáramban vezet­jük, és a klórozó gázoknak a szomszédos zó­nákba való behatolását az aknáskemence ke-10 resztmetszetének a klórozó zóna határain esz­közölt beszűkítésével, valamint a hevítőzóná­ban és a hűtőzónában levő gázok nyomásának a klórozó zónában levő gázokéhoz viszonyított túlnyomásával akadályozzuk meg és a nyert 15 kloridból a fémet ismert módon 'kinyerjük. 2. Áz 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, amelyre jellemző, hogy a klórozó zóna bemenő végén a gáz és a szilárd anyag elegyedési hőmérsékletét legalább 1000 C° ér-20 téken tartjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a klórozó gázt a klórozó zóna felső határán az aknáskemence ott található beszűkülése alatt 25 található bemenő gázokból lehetőleg nagy áramlási sebességgel, azonban legalább 50 m/sec áramlási sebességgel vezetjük be a kló­rozó zónába. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti 30 eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a szilárd kiindulási anyagot nyers pelle­tek alakjában adagoljuk be az aknáskemen­cébe, és ezeket a pelleteket az aknáskemence hevítőzónájában keményre, égetjük. 35 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a melegen előkezelt, szilárd kiindulási anyagot közvetlenül, vagyis közbenső hűtés nélkül vezetjük a klórozó aknáskemence heví-40 tőzónájába. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a finomszemcsés kiindulási anyagot flui­dizációs kemencében pörköljük, a fluidizáciös 45 kemence elhagyása után közbenső hűtés nélkül forrón brikettáljuk, és a brikettet forró álla­potban adagoljuk be a klórozó kemence heví­tőzónájába. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti 50 eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy ként tartalmazó szilárd anyaga felhaszná­lása esetén az anyagot a hevítőzónában meg­felelően oxidáló hatású gázokkal hevítjük.. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti 55 eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a hűtőzónából távozó levegőt az aknás­kemence hevítési zónájának égői számára el­sődleges levegőként használjuk fel. 9. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti 60 eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a hűtőzónából távozó levegőt olyan hő­cserélőbe vezetjük, amelyben hőtartalmát az előző kezelési lépcsők égőinek szánt friss le­vegő számára adja le. 65 10. Aknáskemence az 1—9. igénypontok bár-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom