151714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés színesfémek, előnyösen réz kinyerésére klórozás útján

3 kökből készített golyócskákat l(pelleteket) aknáskemencébe adagolnak, ahol azokat forró füstgázokkal szemben ellenáramban vezetik. Ez az eljárás viszonylag gazdag nyersanyagok, így pl. mintegy 2% és ennél magasabb réztartalmü nyersanyagok esetében jó eredményeket szolgáltat, azonban szegényebb anyagok, különösen 1%-riál kevesebb rezet tartalmazó anyagok esetében nem alkalmazható gazdaságosan. A klórnak a fütőgázok által történő elkerülhetetlen hígulását szegély nyersanyagok felhasználása esetén csak akkor lehet elviselhető határok között tartani, ha a sztöchiometriai aránynál jóval nagyobb klórfelesleggel dolgoznak. Ennek a klórfeleslegnek a visszanyerése azonban technikailag nem oldható meg gazdaságosan. Ha ezzel szemben az elemi klórt csak sztöchiometriai arányban alkalmazzák, akkor szegény nyersanyagok felhasználása esetén a klórgáz olyan erősen felhígul, hogy a klórozási reakció már nem játszódik le a kívánt mértékben. Egy másik ismert eljárás segítségével ezt a olyan módan próbálják elkerülni, hogy oxidos vasércekből készített vastartalmú pelleteket aknáskemencében redukáló gázokkal Fe-jC^-gyé redukálnak, mimellett egyidejűleg arzént, antimont és cinket is elpárologtatnak. Az így előkezelt pelleteket az első kemencéből való kijutás után egy második kemencébe adagolják be, amelyben magasabb hőmérsékleten, nevezetesen 250 C° fölött, levegő és klórozó gázok keresztülvezetése mellett kezelik azokat, mimellett a klórozás hőszükségletét legalább részben az FesO/i oxidációs hője fedezi. A gyakorlatban azonban semmiképp sem kerülhető el redukáló gáz további elégetése útján végzett kiegészítő fűtés. Ez az eljárás viszonylag szegény nyersanyagok feldolgozására is alkalmas, azonban hátránya, hogy különböző reakciókörülmények bonyolult összehangolását leszi szükségessé ahhoz, hogy hőegyensúly álljon elő. Végül egy olyan eljárás is ismertté vált; amely nem arra szolgál, hogy rezet nyerjenek ki viszonylag csekély mennyiségű rezet tartalmazó vasércekből, hanem célja réz kinyerése olyan gazdag rézércekből, amelyek néhány százalék réz mellet csupán meddő érces kőzetet tartalmaznak {Anssiau = 1 033 4-22 számú német közzétételi irat). Ennek az eljárásnak a segítségével úgy próbáljak az előbb említett eljá*rás hátrányait kiküszöbölni, hogy a rézérceket forgó csőkemencében mintegy 900 C°-ra előmelegítik, amelyben réztartalmukat sósavtartalmú gázokkal végzett 'kezelés útján elpárologtatják. Ezt az eljárást mostanáig gyakoriéiban nem alkalmazták, mert nem ismertek Tehetőséget arra, hogy á forró ércet a forgó csőkemencéből a klórozó gázban vagy az elpárologtatott rézben bekövetkező veszteség nélkül vigyék át a klórozó kamrába, és arra vonatkozó használható gazdaságos lehetőséget sem ismertek, hogy a rézmentesített érc jelentős hőtartalmát az eljárás céljára hasznosítsák. A találmány eljárás illó kloridokat képező színesfémek folytonos kinyerésére ilyen féme-1714 4 ket tartalmazó ércekből, kohóközéptermékekből és hasonlókból, ezeknek az anyagoknak darabos állapotban, pelletek, brikett és hasonlók alakjában aknáskemence hevítő zónájában 5 forró gázokkal 800 C° fölötti hőmérsékletre való hevítése, a felmelegített anyagnak ugyanazon aknáskemence hevítő zónájához alul csatlakozó klórozó zónában elemi klórt tartalmazó forró gázokkal végzett kezelése, és a szilárd 1(J maradéknak ugyanazon aknáskemence klórozó zónájához alul csatlakozó hűtőzónában végzett hűtése útján. A találmány értelmében a klórozó gázt a klórozó zónában egyenáramban vezetjük a kezelendő anyaghoz, míg a hevítő 2 5 és a hűtőzónában a gázokat ellenáramban vezetjük a kezelendő anyaghoz, mimellett a fűtő-, ül. hűtőgázoknak a klórozó gázokkal történő elegyedését a kemence keresztmetszetének a klórozó zóna határain eszközölt szűkítésével, 2o valamint a fűtő- és hűtőzónában levő gázok nyomásának, a klórozó zónában levő gázokéhoz viszonyított túlnyomásával akadályozzuk meg. A találmány szerinti ezen rendszabályok segítségével a fent ismertetett összes hátrányt 25 elkerüljük, nagy teljesítményt és gazdaságos . munkamenetet teszünk lehetővé, és messzemenően megakadályozzuk az aknáskemence klórozó zónáival szomszédos zónák korrózióját. A bevezetőben ismertetett eljárásokkal 30 (666 351 sz. német szabadalom, 2. példa) ellentétben a feltaláló megállapította, hogy a füstgázoknak, ül. hűtőlevegőnek a klórozó zónába történő behatolása egy bizonyos mértékig gyakorlatilag ártalmatlan, míg ellenkező esetben 33 súlyos korróziós károk lepnek fel; ezért az egyes kezelési zónák a találmány szerinti rendszabályok segítségével nagyon hatásosán és egyszerűen elkülöníthetők. A találmány értelmében alkalmazott nyomáskülönbségeket ter-40 mészetesen megfelelő határok között kell tartani. Űgy találtuk, hogy a klórozó zónát határoló zónák túlnyomását 5 és 20 vízoszlop-mm határok között legcélszerűbb tartani. A hűtőzónának a klórozó zónától a talál-45 mány szerinti módon történő elkülönítése következtében a hűtőzónából távozó levegő semmiképpen sem tartalmaz klórt, és ennek következtében minden további nélkül közvetlenül felhasználható hőtartalmának kihasználása cél-50 jából az előző zónák égőinek táplálására elsődleges levegőként, vagy pedig hőcserélőn vezethető keresztül, amelyben hőtartalmát leadja annak a friss levegőnek, amely ezeket az égőket táplálja. 55 A klórgáznak a klórozó zónába történő bevezetését előnyösen a klórozó zóna felső határán található beszűkülés közelében és alatt végezhetjük. A klórozó gázt legcélszerűbb radiálisán és ferdén lefelé irányítva befújni. An-60 nak érdekében, hogy a klórozó teret a klórozó gázzal jól átöblítsük, és ezáltal intenzív reakciót segítsünk elő, a befújó fejekben lehetőleg nagy áramlási sebességet biztosítunk a klőrgáz számára. Ez a sebesség a fuvófejek kilépő vé-65 gén legalább 50 m/sec értéket érjen el. Nagy 2