151714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés színesfémek, előnyösen réz kinyerésére klórozás útján

3 kökből készített golyócskákat l(pelleteket) ak­náskemencébe adagolnak, ahol azokat forró füstgázokkal szemben ellenáramban vezetik. Ez az eljárás viszonylag gazdag nyersanyagok, így pl. mintegy 2% és ennél magasabb réztartalmü nyersanyagok esetében jó eredményeket szol­gáltat, azonban szegényebb anyagok, különösen 1%-riál kevesebb rezet tartalmazó anyagok ese­tében nem alkalmazható gazdaságosan. A klór­nak a fütőgázok által történő elkerülhetetlen hígulását szegély nyersanyagok felhasználása esetén csak akkor lehet elviselhető határok között tartani, ha a sztöchiometriai aránynál jóval nagyobb klórfelesleggel dolgoznak. Ennek a klórfeleslegnek a visszanyerése azonban tech­nikailag nem oldható meg gazdaságosan. Ha ezzel szemben az elemi klórt csak sztöchiomet­riai arányban alkalmazzák, akkor szegény nyersanyagok felhasználása esetén a klórgáz olyan erősen felhígul, hogy a klórozási reakció már nem játszódik le a kívánt mértékben. Egy másik ismert eljárás segítségével ezt a olyan módan próbálják elkerülni, hogy oxidos vasércekből készített vastartalmú pelleteket aknáskemencében redukáló gázokkal Fe-jC^-gyé redukálnak, mimellett egyidejűleg arzént, anti­mont és cinket is elpárologtatnak. Az így elő­kezelt pelleteket az első kemencéből való ki­jutás után egy második kemencébe adagolják be, amelyben magasabb hőmérsékleten, neveze­tesen 250 C° fölött, levegő és klórozó gázok keresztülvezetése mellett kezelik azokat, mi­mellett a klórozás hőszükségletét legalább rész­ben az FesO/i oxidációs hője fedezi. A gyakor­latban azonban semmiképp sem kerülhető el redukáló gáz további elégetése útján végzett kiegészítő fűtés. Ez az eljárás viszonylag sze­gény nyersanyagok feldolgozására is alkalmas, azonban hátránya, hogy különböző reakció­körülmények bonyolult összehangolását leszi szükségessé ahhoz, hogy hőegyensúly álljon elő. Végül egy olyan eljárás is ismertté vált; amely nem arra szolgál, hogy rezet nyerjenek ki viszonylag csekély mennyiségű rezet tartal­mazó vasércekből, hanem célja réz kinyerése olyan gazdag rézércekből, amelyek néhány szá­zalék réz mellet csupán meddő érces kőzetet tartalmaznak {Anssiau = 1 033 4-22 számú német közzétételi irat). Ennek az eljárásnak a segít­ségével úgy próbáljak az előbb említett eljá*­rás hátrányait kiküszöbölni, hogy a rézérceket forgó csőkemencében mintegy 900 C°-ra elő­melegítik, amelyben réztartalmukat sósavtar­talmú gázokkal végzett 'kezelés útján elpáro­logtatják. Ezt az eljárást mostanáig gyakoriéi­ban nem alkalmazták, mert nem ismertek Te­hetőséget arra, hogy á forró ércet a forgó cső­kemencéből a klórozó gázban vagy az elpáro­logtatott rézben bekövetkező veszteség nélkül vigyék át a klórozó kamrába, és arra vonat­kozó használható gazdaságos lehetőséget sem ismertek, hogy a rézmentesített érc jelentős hőtartalmát az eljárás céljára hasznosítsák. A találmány eljárás illó kloridokat képező színesfémek folytonos kinyerésére ilyen féme-1714 4 ket tartalmazó ércekből, kohóközéptermékekből és hasonlókból, ezeknek az anyagoknak dara­bos állapotban, pelletek, brikett és hasonlók alakjában aknáskemence hevítő zónájában 5 forró gázokkal 800 C° fölötti hőmérsékletre való hevítése, a felmelegített anyagnak ugyan­azon aknáskemence hevítő zónájához alul csat­lakozó klórozó zónában elemi klórt tartalmazó forró gázokkal végzett kezelése, és a szilárd 1(J maradéknak ugyanazon aknáskemence klórozó zónájához alul csatlakozó hűtőzónában végzett hűtése útján. A találmány értelmében a kló­rozó gázt a klórozó zónában egyenáramban vezetjük a kezelendő anyaghoz, míg a hevítő 2 5 és a hűtőzónában a gázokat ellenáramban ve­zetjük a kezelendő anyaghoz, mimellett a fűtő-, ül. hűtőgázoknak a klórozó gázokkal tör­ténő elegyedését a kemence keresztmetszetének a klórozó zóna határain eszközölt szűkítésével, 2o valamint a fűtő- és hűtőzónában levő gázok nyomásának, a klórozó zónában levő gázokéhoz viszonyított túlnyomásával akadályozzuk meg. A találmány szerinti ezen rendszabályok se­gítségével a fent ismertetett összes hátrányt 25 elkerüljük, nagy teljesítményt és gazdaságos . munkamenetet teszünk lehetővé, és messzeme­nően megakadályozzuk az aknáskemence kló­rozó zónáival szomszédos zónák korrózióját. A bevezetőben ismertetett eljárásokkal 30 (666 351 sz. német szabadalom, 2. példa) ellen­tétben a feltaláló megállapította, hogy a füst­gázoknak, ül. hűtőlevegőnek a klórozó zónába történő behatolása egy bizonyos mértékig gya­korlatilag ártalmatlan, míg ellenkező esetben 33 súlyos korróziós károk lepnek fel; ezért az egyes kezelési zónák a találmány szerinti rend­szabályok segítségével nagyon hatásosán és egyszerűen elkülöníthetők. A találmány értel­mében alkalmazott nyomáskülönbségeket ter-40 mészetesen megfelelő határok között kell tar­tani. Űgy találtuk, hogy a klórozó zónát ha­tároló zónák túlnyomását 5 és 20 vízoszlop-mm határok között legcélszerűbb tartani. A hűtőzónának a klórozó zónától a talál-45 mány szerinti módon történő elkülönítése kö­vetkeztében a hűtőzónából távozó levegő sem­miképpen sem tartalmaz klórt, és ennek kö­vetkeztében minden további nélkül közvetlenül felhasználható hőtartalmának kihasználása cél-50 jából az előző zónák égőinek táplálására elsőd­leges levegőként, vagy pedig hőcserélőn vezet­hető keresztül, amelyben hőtartalmát leadja annak a friss levegőnek, amely ezeket az égő­ket táplálja. 55 A klórgáznak a klórozó zónába történő be­vezetését előnyösen a klórozó zóna felső hatá­rán található beszűkülés közelében és alatt vé­gezhetjük. A klórozó gázt legcélszerűbb radi­álisán és ferdén lefelé irányítva befújni. An-60 nak érdekében, hogy a klórozó teret a klórozó gázzal jól átöblítsük, és ezáltal intenzív reak­ciót segítsünk elő, a befújó fejekben lehetőleg nagy áramlási sebességet biztosítunk a klőrgáz számára. Ez a sebesség a fuvófejek kilépő vé-65 gén legalább 50 m/sec értéket érjen el. Nagy 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom