151702. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő és eljárás ennek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. III. 01. Közzététel napja: 1964. VI. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. (KA—973) 151702 Szabadalmi osztály: 17 f Nemzetközi osztály: F 25 h Decimái osztályozás: Kapitány István technikus, Néder Imre okleveles gépészmérnök, Budapest Hőcserélő és eljárás ennek előállítására 1 A találmány tárgya oly hőcserélő, amely több, egyenként egy-egy lemezből kiképezett síklapból és csatlakozó részből álló elemből van összeépítve és az elemeknek lemezfelületei hűtőbordákként, a lemezekből kihúzott csatlako- 5 zások pedig részbeni fedéssel egymásba illesztve és fémragasztó anyaggal is összeerősítve a hőcserélő belső tereként vannak kialakítva. Bordás hőcserélők előállítására különféle eljárások ismeretesek, s ennek megfelelően a 10 gyártott hőcserélők is különbözőek. Ezeknek a hőcserélőknek közös jellemzője, hogy a hűtendő oldalon — amely rendszerint folyadék — csöves rendszer, a hűtő oldalon pedig —• amely rendszerint levegő — nagyfelületű bordák van- 15 hak alkalmazva. A jó hűtőhatás elérése végett szükséges, hogy mind a cső-, mind a bordarendszer jó hővezetőképességű anyagból készüljön és közöttük a hőátadás kedvező legyen. Az eddig előállított bordás hőcserélők olyan 20 felépítésűek, hogy a hővezetés a bordák felé több rétegen keresztül történik, minélfogva a hőcserélés hatásfoka az elérhető alatt marad. E kedvezőtlen hatás annak, következménye, hogy az ismert hőcserélőket a következő mó- 25 dón állítják elő: A jó hővezetők épességű csöveket forraszanyagokkal kívülről bekenik és e csövekre — melyek rendszerint rézből készülnek — ráhúzzák az ugyancsak rézből vagy újabban mind- 30 inkább elterjedten alkalmazott acéllemezből ké" szült bordákat, majd ónfürdőbe mártják és -ái így elkészült „nyers" hűtőt kemencébe helyezik. A hő hatására a forraszanyag rnegfolyósodik, majd a kemencéből kivéve hűtőhatásnak teszik ki, s a forraszanyag megdermed, miáltal a csövezet és bordázat között fémes kötés jöri létre, ami jó hővezetést biztosít. E kialakítási mód eredményéképpen azonban a csőbén keringő hűtendő folyadék "• a csőfal — a csőfalon levő ónréteg — az acéllemez — a hűtő^ közeg közötti hőátadások nagymértékben leromlanak. A fentvázolt konstrukciós megoldás kötöttségéből következik az a hátrányos tulajdonság is, hogy az alkalmazható szerkezeti anyagoknak csak egy része, éspedig a nagy fajsúlyúak használhatók, miáltal a végtermék fajlagos súlya igen nagy. E mellett az így előállított hőcserélők gyártási folyamata bonyolult, az egészségre káros és költséges. Ismeretesek továbbá csöves hőcserélők is, de az ilyenfajta hőcserélőknek annyira kedvezőtlen az anyagkihasználása, hogy gazdaságosságuk még kedvezőtlenebb, mint a bordás hőcserélőké. A bordás hőcserélők említett hátrányainak kiküszöbölésére felvetődött olyan újrendszerű bordás hőcserélők előállításának szükségessége, amelyeknél ugyanaz az elem alkotja a csőfalat és a bordát és ennek alkalmazása révén a hő-151702