151702. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő és eljárás ennek előállítására

151702 átadást rontó többrétegű fémes csatlakozások elkerülhetők és lehetőség nyílik kis fajsúlyú * anyagok alkalmazására. Ilyen célra igen alkalmas lenne az alumínium, amely kis fajsúlya, könnyű alakítható- 5 sága, jó hővezetési tényezője és korrózióállósága révén a célnak megfelelne. Forrasztott hőcserélők előállítása alumíniumból azonban nem lehetséges, mivel egyrészt az alumínium forrasztása nehéz, másrészt a forrasztott álu- 10 minium nem korrózióálló. Az ismert bordás hőcserélő konstrukcióknál azért nem alkalmazható forrasztás helyett ragasztás, — ami pedig alumíniumnál is megfelelne — mivel a fémragasztó a bordát a csőfaltól elszigeteli. 15 Szükséges és hiánypótló tehát olyan bordás hőcserélő kialakítása, amely a fenti hátrányoktól mentes és jó hővezetőképességű, kis fajsúlyú és- forrasztással egyáltalán nem, vagy nem könnyen összerősíthető szerkezeti anya- 20 gok alkalmazását teszi lehetővé, e mellett a gyártástechnológiának egyszerűsítését megengedi, az" egészségre ártalmas folyamatok nagy részét kiküszöböli és. a gyártási és javítási költségeket csökkenti. Ilyen hőcserélő és ennek 25 előállítására vonatkozó eljárás jelen találmány célja. A találmány lényege, hogy a bordás hőcserélő több, egyenként egy-egy lemezből kiképzett síklapból és csatlakozó részből álló elem- ,'ío bői van összeépítve és az elemeknek lemezfelületei hűtőbordákként, a lemezekből kihúzott csatlakozások pedig részbeni fedéssel egymásba illesztve és fémragasztó anyaggal is összeerősítve a hőcserélő belső tereként vannak kiala- 35 kítva. A lemezek hűtőbordaként kialakított felületei szükség szerint hullámosan, vagy bordásán vannak kiképezve. 'E hőcserélőt úgy állítjuk elő, hogy méretre vágott lemezen megfelelő számú és alakú ki- 40 húzást és merevítés végett a lemezek végén egy-egy több furattal ellátott kúposán lehajlított felületet alakítunk ki. A kihúzások egymással átellenes felületei a kihúzás irányában értelmezve összetartóak, íl- 45 ietve körkeresztmetszetű kihúzások esetén kúposak és a lemezek felületével párhuzamos síkban teljesen nyitottak. Az egyes tagok kúpossága vagy az egymásba érő hengerfelületek átmérői vagy egyéb csatlakozószervek úgy van- 50 nak meghatározva, hogy az egyes tagok között egyenlő nagyságú hézag maradjon, vagyis az egyes tagok csak részben legyenek fedésben. Azokon a felületeken, ahol az egyes tagok egymással érintkeznek, összeillesztés előtt hőre 55 keményedő fémragasztó anyagot viszünk fel, amelyet hevítéssel, majd hőntartással dermesztünk meg. Ily módon teljesen összefüggő folytonos belső teret, a hőcserélő vízterét alakítjuk ki, míg a sima, hullámos vagy bordázott 60 lemezfelületek a hűtőbordákat alkotják. A találmány szerinti kialakítás révén több igen kedvező hatást érünk el. A hűtőhatás hővezetéssel ugyanazon a lemezen történik, tehát minden közbeiktatott hóesés nélkül, ami hűtő- 65 kapacitás növekedést eredményez. A hőcserélő előállítása sokkal könnyebb és gazdaságosabb mind az anyagfelhasználás, illetve anyagválasztás, mind pedig a gyártástechnológia szempontjából. A gyártás folyamata gépesíthető, sőt automatizálható és a hőcserélő meglevő gépi berendezésekkel is futószalagon gyártható. A meghibásodott hőcserélő könnyen, gyorsan és teljes értékűen javítható. A találmány kivitelére járműhűtőt — mint hőcserélőt — mutatunk be. A rajzok csupán a megértéshez szükséges részleteket tartalmazzák. Az 1. ábra a hűtő szimmetriasíkjában vett félmetszete, a 2. ábra egy elem felülnézetének részlete, a 3. ábra három egymásba illesztett hűtőelem metszetének részlete. Az 1. ábrán feltüntetett részletrajzon láthatók az 1 lemezek és a belőlük kialakított 2 összetartó felületek. Az egymásba illesztett kihúzások folytonos 6 belső teret alkotnak, ez a hűtő víztere. Az 1 lemezek a 2 kihúzásokkal úgy illeszkednek egymásba, ahogy' az részletesebben a 3. ábrán látható. Ezen az ábrán az egyes elemek kihúzásainak érintkező felületeit összeerősítő 5 ragasztóanyagot is feltüntettük. A 2. ábrán látható szabadfelületek a 7 bordák, amelyek — mint az ábrából kitűnik — a hűtőlevegővel érintkeznek. A hűtő beépítésére és merevítésére a lemezvégek a 3 egyenes mentén le vannak hajtva és 10 furatokkal vannak ellátva. A 6 . belső tereket az alaprajzban két egyenesből és két félkörből álló 4 zárt görbe mentén vezetett, a kihúzás irányában értelmezve összetartó lemezfelület határolja. Az egymásba illesztett hűtőelemeknek így lehajtott végei két végükön nyitott tereket képeznek. E tereket, továbbá a 10 furatok egy részébe helyezett és a felerősítést szolgáló 9 menetes rudakkal ki nem töltött, tehát szabadon maradt 10 furatokat töltőanyaggal, célszerűen hőre keményedő műgyantával töltjük ki. A töltőanyaggal kitöltött és megdermedt lemezvégek 8 oszlopokat alkotnak. A hűtő alsó és felső végéhez egy-egy 11 gyűjtőedény van csatlakoztatva. Mivel a bordáshütők előállítására célszerűen olyan lemezvastagságot alkalmazunk, amekkora a hűtő szilárdsági követelményeinek kielégítéséhez, szükséges, a kihúzás kúpszögét akként határozzuk meg esetenként, hogy a hűtő igénybevétele szerint azt milyen vastag lemezből gyártjuk. Célszerűnek találtuk, ha a kihúzások kúpszögét úgy választottuk meg, hogy az egyes bordák közötti távolság 0,5—1 mm-rel a szükségesnél nagyobb legyen, mert így az egymásba tolt elemek jobban összeszorulnak és már Önmagukban is jó tömítést adnak. A találmány szerinti hőcserélőt ugyancsak a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy lemezből saj tológépen a kívánt méretet kivágjuk, majd nyújtóhúzással és palástfordítással kialakítjuk az egymásba illeszkedő részeket. Az így előállított elemeket zsírtalanítás után a szükséges helyeken 5 ARALDIT I vékony rétegű ragasztóanyaggal látjuk el. Ezután "az 1, 2