151699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új alkaloid kinyerésére a Schizozygia caffaeoides (Boj.) Baill. növényből

5 mér termékhez jutunk, amely már a Hofmannlebontás során is képződik melléktermékként; ezt az izomer terméket többek között egy kiszélesített kromofór-rendszer jellemzi, amely a benzolmaghoz konjugált helyzetű kettőskotés- 5 nek megfelelő ibolyántúli maximumokat mutat 230, 298, 333 és 346 millimikronnál. Ez az izomer-vegyület emellett egy metilcsoportot is tartalmaz, amely a proton-rezonancia-színképben a T = 7,95 értéknél fellépő dublett alakja- 10 bah jelentkezik és Kuhn—Roth-módszere szerint is kimutatható. Az indolváz 3-helyzetben álló vinilgyök tehát egy 3-etilidén-csoporttá rendeződik át, ami szintén megerősíti a feltételezett (I) és 1(11) szerkezeti képletek helyességét. 15 Ehhez még megjegyzendő, hogy a kvaternér metiljodid Hofmann-féle lebontása során az allilamin-alakzatot mutató telítetlen hattagú gyűrű felhasadásának feltételezése kizárható, minthogy a Hofmann-lebontás termékével még 20 végrehajtható a csupán egy allilamino-alakzat jelenlétében lefolytatható Emde-lebontás, vagyis azonos termékekhez jutunk, ha egyrészt a 3-vinil-indolin-származékot i(TI) újból kvaternérezzük és azután hidrogénezzük >(Emde-féle 25 hasítás és a vinilcsoport hidrogénezése), vagy pedig másrészről a szkizozigin Emde-lebontási termékét kvaternérezzük, Hofmann-lebontásnak vetjük alá és az így kapott terméket hidrogénezzük. Azt találtuk továbbá, hogy egy általában hasonló farmakológiai tulajdonságokat mutató, de a megnövelt narkózisfokozó hatásból megállapítható módon lényegesen erősebb centrális hatás-komponensű vegyülethez juthatunk, ha a fenti i(I) képletnek megfelelő szkizozigint lényegileg ekvimolekuláris mennyiségű hidrogén felvételéig katalitikusan hidrogénezzük, majd az így kapott, a csatolt rajz szerinti i((III) szerkezeti képletű vegyületet, amelyet a továbbiakban dihidro-szkizoziginnek nevezünk, szabad bázis vagy valamely szervetlen vagy szerves savval képezett só alakjában elkülönítjük. Ez a hidrogénezés pl. Adams-féle platinaoxid-kata- „ lizátor jelenlétében jégecetes közegben, vagy Raney-nikkel jelenlétében dioxánban folytatható le, amikoris a hidrogénfelvétel légköri nyomás mellett, szobahőmérsékleten, ekvimolekuláris mennyiségű hidrogén felvétele után megáll. 50 A dihidro-szkizozigin pl. éterből történő kristályosítással tisztítható. Ez a vegyület szervetlen vagy szerves savakkal, mint sósavval, brómhidrogénsavval, kénsavval, foszforsavval, metánszulfonsawal, etándiszulfonsavval, béta-hidroxi- 55 -etánszulfonsavval, ecetsavval, tejsavval, oxálsavval, borostyánkősavval, fumársawal, maleinsavval, almasavval, borkősavval, citromsawal. benzoesavval, szalicilsavval, fenilecetsawal és mandulasavval a szkizoziginhez hasonlóan egy- 60 vegyértékű sókat képez. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány lehetséges kiviteli alakjai egyáltalán 65 6 nem korlátozódnak ezekre a példákra. E példákban a „részek" súlyrészeket jelentenek; ezek a térfogatrészekhez úgy aránylanak, mint grcm-. A példákban szereplő hőmérsékleti adatol' Celsius-fokokban értendők. 1. példa: A Schizozygia caffaeoides megőrölt törzs-kérgének 7000 résznyi mennyiségét 30 000 tf. rész vízmentes metanollal kimerítően extraháljuk, a kivonatot vákuumban kb. 2000 tf. rész térfogatra töményítjük be, kb. 3000 tf. rész vizes 10%-os ecetsavat adunk hozzá, majd a még visszamaradt metanolt vákuumban ledesztilláljuk. A maradékként kapott, oldatot kovaföldön keresztül történő szűréssel derítjük, ammóniával kb. 10 pH-értékre állítjuk be, majd a levált 153 rész nyers terméket leszívatjuk. Ezt a nyers terméket vízzel mossuk és forró metanollal felvesszük. 77 rész szkizozigin kristályosodik ki, op. 190—192°. A hidroklorid előállítása céljából 1 rész szkizozigint '20 tf. rész 2 n ecetsav oldatban oldunk, majd az oldathoz hűtés és mechanikai keverés közben hozzáadunk 2 tf. rész tömény sósavat. A levált hidrokloridot leszűrjük és metanolból átkristályosítjuk. Ily módon 1 rész szkizozigin-hidrokloridot kapunk, amely 250° feletti hőmérsékleten szenesedés közben bomlik. 2. példa: A Schizozygia caffaeoides finomra őrölt gyökérkérgének 500 résznyi mennyiségét 2000— 2000 tf. rész metanollal keverés közben háromszor extraháljuk. Az egyesített metanolos kivonatot vákuumban 100 tf. részre bepároljuk, majd vizes n-ecetsav oldattal 1000 tf. részre hígítjuk. A savas oldatot kevés kovaföldön keresztül szűrjük, tömény ammóniával 10 pH-értékre állítjuk, majd a képződött csapadékot leszűrjük. A szűrőn maradt terméket vízzel mossuk, megszárítjuk és 30 tf. rész metanolból kristályosítjuk; ily módon 4 rész: szkizozigint kapunk. Az extrakcióhoz a fent említett méta^ nol helyett ugyanilyen mennyiségű etanolt is alkalmazhatunk. 3. példa: A Schizozygia caffaeoides finomra őrölt gyökérkérgének 500 résznyi mennyiségét 2000— 2000 tf. rész vízmentes metanollal keverés közben háromszor extraháljuk. A metanolos kivonatot vákuumban 100 tf. részre bepároljuk, majd 300 tf. rész vizes 2 n ecetsav oldattal felvesszük. A savas oldatot kevés kovaföldön keresztül szűrjük, majd 50 tf. rész tömény sósavat adunk hozzá. 24 óra múlva kb. 7 rész nyers szkizozigin-hidroklorid válik le sötétvörös gyantaszerű termék alakjában. Ezt leszűrjük, vízben oldjuk, az oldathoz alkalikus reakcióig ammóniát adunk, a levált bázisokat szűréssel «»