151698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy új nonapeptidamid előállítására
5 Í5169B 6 tidek, ill. aminosavak N 2-védett hidrazidjaival pl. 2-karbo-terc-butoxi-hidrazidjaival, (amelyekben a védett hidrazidcsoport a reakció után pl. savval katalizált szolvolízissel, trifluorecetsavval vagy alkanolos sósavval szabad hidrazidcsoporttá alakítható) reagáltathatjuk (karboxilcsoporton kötött peptid-, ill. aminosavszármazékokként). A találmány szerinti reakció-sorozat egyik lehetséges megvalósítási módja pl. abból áll, hogy egyrészt a C-terminális pentapeptidszármazék előállítása céljából egy N-karbobenziloxi-L-aszparaginil-iS-benzil-L-cisztein-alkilésztert vagy -aralkilésztert, pl. az ismert metilésztert hidrazinnal kezelve N-karbobenziloxi-L-aszparaginii-S-benzil-L-cisztein-hidraziddá alakítunk és ez utóbbit salétromossav segítségével a megfelelő S,N-védett dipeptidaziddá alakítjuk át, ezt az ismert L-propil-L-izoleucil-glicinamiddal reagáltatjuk, vagy pedig az ismert N-karbobenziloxi-L-aszparaginil-S-benzil-L-ciszteint az említett tripeptidamiddal kondenzáltatjuk egy karbodiimid, pl. íN,N'~diciklohexil-karbodiimid segítségével, majd a mindkét esetben kapott N-karbobenziloxi ^L-aszparaginil-S-benzil-L-ciszteinil-L-propil-tL-izoleucil-glicinamidot jégecetes közegben brómhidrogénsavval vagy pedig forró trifluorecetsavval kezelve L-aszparaginil-S-benzil-L-ciszteinil-L-propil-L-izoleucil-glicinamiddá alakítjuk, másrészt az N-terminális tetrapeptidszármazék előállítása céljából az N-karbobenziloxi-L-izoleucin valamely reakcióképes funkcionális származékát, pl. valamely rövidszénláncú alkoxihangyasavval képezett vegyes anhidridjét vagy az N-karbobenziloxi-L-izoleucin-p-nitrofenilésztert valamely L-szerin-alkilészterrel vagy -aralkilészterrel, pl. L-szerin-metilésztérrel egy N-karbobenziloxi-L-izoleucil-; L-szerin-észterré, pl. metilészterré alakítjuk vagy valamely N2 -védett szerin-hidraziddal, pl. L-szerin-N2 -karbo-terc.-butoxi-hidraziddal a megfelelő N-karbobenziloxi-L-izoleucil-L-szerin-hidrazid-N2 -származékká alakítjuk át és ezt v%gy az előbb említett észtert katalitikusan aktivált hidrogénnel kezeljük, a kapott L-izoleucil-L-szerin-észtert, pl. metilésztert, ill. a kapott L-izoleucil-L-szerin-hidrazid-N2-származékot az ismert S-benzil^N-tozil-L-ciszteinil-L-triozinnal, valamely karbodiimid, pl. N,N'-diciklohexil-karbodiimid segítségével a megfelelő S-benzil-N-tozil-L-ciszteinil-L-tirozil-L-izoleucil-L-szerin-észterré, pl. metilészterré, ill. a megfelelő S,N'védett tetrapeptid-hidrazid-N2-származékká kondenzáltatjuk, az előbbit azután hidrazinnal kezelve, ül. az utóbbit savval katalizált szolvolízis- útján S-benzil-N-tozil-L-ciszteinil-L-triozil-L-izoleucil-L-szerin-hidraziddá alakítjuk, ezt salétromos savval reagáltatva S-benzil-iN-tozil-L-ciszteinil^L-triozil-L-izoleucil-L-szerin-aziddá alakítjuk, ezt az N-terminális S,N-védett tetrapeptidazidot a fentebb leírt módon kapott C-terminális S-védett pentapeptidamiddal S-benzilnN-toziliL-ciszteinil-L-tirozil-L-izoleucil-L-szeril-L-aszparaginil-,S-benzil-L-ciszteinil-L-propil-L-izoleucil-glicinamiddá kapcsoljuk, ez utób'biban a két S-benzil-csoportot és az N-tozil-csoportot reduktív úton, pl. ammóniás közegben valamely alkálifémmel való kezelés útján lehasítjuk és a kapott L-ciszteinil-L-tirozil-L-izo-5 leucil-L-szeril-L-aszparaginil-Lr-ciszteinil-L-prolil-L-izoleucil-giicinamidot oxidáció útján, pl. oxigén vagy káliumferricianid segítségével a megfelelő S.S'-dehidro-vegyületté, vagyis Ser'1 -Ile8 -oxitocinná alakítjuk át. 10 A SerMle^oxitocinnak a találmány szerinti előállítási módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik, megjegyzendő azonban, hogy ezek a példák egyáltalán nem ölelik fel a találmány szerinti eljárás minden lehetséges kiviteli mód-15 ját. A példákban a hőmérsékleti adatok Celsiusfokokban értendők; a megadott olvadáspontok korrigált értékek. A megadott fajlagos forgatóképességeket a Schmidt und Haensch cég által gyártott Lippich-rendszerű polariméter segít-20 ségével, 10 cm hosszúságú csőben határoztuk meg. A reakciótermékek egységes voltának ellenőrzése céljából elkészített vékony rétegű kromatogramokat E. Stahl (Chemiker-Zeitung 82, 323, 25 1958) módszere szerint {;vö. még M. Brenner és A. Niederwieser, Experientia 16, 378, 1960) készítettük, Merck-féle „Kieselgel G" felhasználásával. Az oldószer-rendszereket az alkotórészeknek a megadott térfogatarányokban való össze-30 keverése útján készítettük el. Kimutatási módszerekként az alábbiakat alkalmaztuk az egyes reakciótermékek kimutatására: a) -Ninhidrin-módszer: a szokásos módon; b) klór-módszer: H. N. Rydon és P. W. G. 35 Smith, Nature (London) 169, 922 (1952) szerint, a F. Reindel és W. Hoppe, Chem. Ber. 87, 1103 (1954) által módosított alakban; c) Folin-módszer: O. Folin és V. Ciocalteu, J. biol. Chem. 73, 629 {1927) szerint. 40 A következő példákban a hőmérsékleti adatok C°-ban vannak megadva. 1. példa: 45 a) N-karbobenziloxi-L-izoleucil-L-szerin-metilészter: 32,4 g (0,1.22 mól) N-karbobenziloxi-L-izoleucint [előállítva pl. P. A. Jaquenoud és R. A. 50 Boissonnas, Helv. Chim. Acta 44, 113 (1961) szerint] 320 ml absz. tetrahidrofuránban oldunk, az oldathoz 17,2 ml (0,124 mól) trietilamint adunk és az elegyet —>10° hőmérsékletre hűtjük le. Ezen a hőmérsékleten 12,1 ml (0,126 mól) 55 klórhangyasav-etilésztert csepegtetünk az oldathoz. 15 perc múlva lassan, 5 perc alatt hozzáadjuk 18,67 g (0,12 mól) L-szerin-metilészter-hidroklorid [előállítva pl. S. Guttmann és R. K. Boissonnas, Helv. Chim. Acta 41, 1852 ((1958) 80 szerint] és 16,9 ml {0,122 mól) trietilamin absz. kloroformmal készített és —5° hőmérsékletre lehűtött oldatát. A reakcióelegyet 4 óra hosszat keverjük 0° hőmérsékleten, majd vákuumban szárazra bepároljuk és a maradékot 1200 ml 85 etilacetát és 200 ml víz kétfázisú «legyében fel-2
