151696. lajstromszámú szabadalom • Önműködő reteszelő szerkezet nyilások nyitására és zárására alkalmas lemezek számára

y 151696 10 amely a megelőző lemezhez tartozik és amely már a kívánt vízszintes helyzetben van. A rajz szerint ez utóbbi a 3 lemezzel azonos. A két 19 és 20 horog alakját természetesen az elfordulás közbeni működés határozza meg. A rudak leírt kapcsölószervei lehetővé teszik a reteszelést és az oldást, amint a keresztirányú kapcsolatok megkezdődnek csupán a szélső 17 rúd hatása folytán. E rúd elmozdulása ugyanis egy bizonyos irányban valamennyi rúd mozgását létesíti a mellső ütközőfelületek által, a kölcsönös elreteszelés tehát megtörténik. Mikor pedig az említett 17 rúd ellenkező irányban mozog, húzóerőt fejt ki a vele egyvonalban levő valamennyi következő rúdra, mert a rudak az említett horgok révén egymással kapcsolatban vannak. Az említett mozgás tehát a kapcsolat oldását eredményezi. Abból a célból, hogy kielégítő és biztos tömítést létesítsünk, valamennyi a reteszelés céljait szolgáló rúd előnyösen egy cső vagy hoszszanti elhelyezésű 38 hüvely belsejében van. Ezt a 38 csövet vagy hüvelyt végénél rögzítjük pl. olyképp, hogy azt a lemez végéhez vagy széléhez hegesztjük. A rajz szerinti kiviteli példánál ez a védőcső az illető lemez felső bevonatának vagy fedőlemezének alsó felülete alatt van és a hozzáférhetőség tehát a reteszelés oldásának lehetővé tételére ez a cső természetesen a lemez külső részéhez is erősíthető. Lehet tehát a csövet a lemez említett fedőlemezéhez erősíteni. A 3'8 cső belső felülete és a benne levő rúd közötti tömítő érintkezést olyan gyűrűalakú tömítőeszközökkel létesítjük, melyeket a rajzon 39 és 40 jelöl; ezek a részek a rúdon vannak megerősítve. A 38 cső természetesen helyettesíthető egy sajtolással működő tömítéssel vagy ehhez hasonló eszközzel is, amelyet azon a helyen alkalmazunk, ahol a rudak áthatolnak a lemezek keresztmetszetén. Az egymással vagy szemben levő 19 és 20 horgok eléggé gyors egymásba kapcsolása végett, ami az elbillenő mozgás végén következik be az egyik lemez és a mellette levő szélső lemez között, szükséges, hogy a rudak eltolódhassanak és kellő vezetés mellett mozogjanak reteszelés és elreteszelés közben. Ez a mozgás a lemezk össze- vagy szétkapcsolódása, valamint az elfordulás folyamán jön létre, továbbá mikor a lemezek készletben tartás végett függőleges helyzetben vannak. Azok az eszközök, amelyek ezt a célt szolgálják, minden egyes rúd számára rugalmas elemet tartalmaznak és ez pl. lemezrugóból vagy spirálrugóból állhat, mely állandóan rugóerőt pl. nyomást fejt ki a rúdra a reteszelés oldásának hiányában. A rajz szerint 41 spirálrugót alkalmazunk, amely a helybenálló 42 ütköző és a másik 43 mozgóütköző között van. .Előbbi a rúd vezetékével függ össze, tehát pl. a 38 csőre erősíthető, a 43 ütköző pedig a mozgatható rúdra van erősítve. A rudak legtöbbször hengeres alakúak és ez esetben olyan részekről is gondoskodni kell, amelyek meggátolják a körkeersztmetszetű rúd elfordulását a 38 vezeték belsejében. Ilyen módon lehet biztosítani azt, hogy az egymással kapcsolódó 19 és 20 horgok biztosan érintkeznek a kívánt módon. Az említett alkatrészek az egyes rudak számára a rúddal mereven 5 összefüggő olyan nyúlványból állhatnak, amely alkalmas arra, hogy az elfordulás mindkét irányában a lemez szerkezetéhez mereven erősített alkatrésszel ütközzön. Ily módon a nyúlvány pl. 44 lapból vagy lécből állhat, amely 10 a rúd hosszirányára keresztben helyezkedik el és előnyösen a 19 horgon van megerősítve. Ilyen módon a léc szabad mellső felülete párhuzamos lehet a közvetlen közelében levő lemez külső síkfelületével. 15 A leírt és a későbbiekben még tovább ismertetendő reteszelő szerkezet lehetővé teszi, hogy a lemezeket felállított helyzetben egymás mellett helyezzük el az elfedendő és szabaddá tehető nyílás szélén levő készletező helyiségben. 20 Ha a nyílást zárni -akarjuk, az egyes lemezéket egymás után vízszintes helyzetbe fordítjuk és az elfordulás a hosszirányú gördülőpályán levő él vagy hasonló körül történik. Mindegyik közbenső lemez az elforduló mozgás végén kap-25 csolatba kerül a megelőző már vízszintes helyzetbe jutott lemezzel, éspedig a 19 és 20 horgok segítségével. Ezek a horgok a. lemezek rúdjait kötik össze és tartják reteszeletlen állapotban a 41 rugó révén. A 6. ábra a 3 és 6 lemezekét 30 vízszintes helyzetben, a 4 lemezt pedig a nyíl irányában történő elfordulás közben szemlélteti. Az egyes lemezek tehát elmozdulnak a hoszszanti vezetőpálya mentén és zárás előtt a 17 vezető vagy vezérlő rúd működése folytán a 35 kívánt helyzetbe kerülnek.. Ez a rúd a szélső három lemezen van a készletező helyiséggel ellenkező oldalon és működés közben pedig a 30 felület révén a helyben álló 28 ütközőhöz ütődik. 40 A fentiekben leírt műveletek után az egymással kapcsolatba került rudak a 23 és 24 mellső ütközőfelületek segítségével rögzítődnek, az egymás után következő lemezek pedig tovább mozognak. E további záró mozgás fo-45 lyamán a rudak között relatív elmozdulás keletkezik a lemezekhez képest oly módon, hogy a helybenálló 28 ütköző együttműködik a szélső 17 lemez 30 nyúlványával. Ezáltal a 23 mellső ütközőfelület mindegyik rúdnál együttműködik 50 a 24 felülettel, amely a következő lemezhez tartozik. E mozgás végén valamennyi kapcsolóelem ferde 25 felülete kapcsolatba kerül a 13 U-keresztmetszetű tartó felső felületével, miáltal lefelé irányuló nyomást fejt ki. Ez a nyo-55 más alkalmas a 12 tömítés összenyomására mindaddig, amíg az U-keresztmetszetű tartó érintkezésbe nem. kerül a 26 vízszintes síkkal. Valamennyi közbenső 5 és 6 lemeznek az a vége, amelyet mellső végződésnek neveztünk, 60 továbbá a hátul utolsónak elhelyezett 4 lemez mellső vége ilyen módon rögzítődik a vízszintes 26 felület és a 14 tömítőléc között, vagy pedig e célra a 16 ütközőt használjuk, amely a megelőző lemezhez van erősítve. Ezzel a 16 65 ütközővel a 6 lemez 15 léce működik együtt, o