151696. lajstromszámú szabadalom • Önműködő reteszelő szerkezet nyilások nyitására és zárására alkalmas lemezek számára

11 mely utóbbi a 6 lemezhez tartozik. A lemezek és a rudak egymáshoz viszonyított elmozdulá­sának vége előtt, vagyis akkor amikor ezek a részek még a reteszeletlen helyzetben vannak, az elbillenésre alkalmas 31 horog alsó helyzetét foglalja el, amelyben a 34 pecek rögzíti, mert ez akkor a 37 nyúlvánnyal működik együtt. Amint az említett viszonylagos mozgás meg­kezdődik, tehát a lemezek elmozdulnak, a 34 pecek, amely a szélső 3 lemezzel függ össze, előre mozdul el és ezzel kapcsolatban marad a 31 horog függőleges 36 alsó részével. Ily mó­don a 31 horog felfelé fordul el, miáltal' a lemez záró mozgásának végén ez a horog víz­szintesen fekszik alsó felületén és kapcsolatban van a 29 kapcsolórúddal. A nyílás elfedésére való lemez ilyen módon a nyílás szélével tömí­tőkapcsolatban van, úgy amint legjobban a 7. ábra mutatja. Az 5 és 6 közbenső lemezek lö, 18a rúdjai végeiknél ferdített kialakításúak, hogy kiegyenlítsék az egymás után következő rudak függőleges irányban eltolt helyzetét. Ezt az eltolódást az okozza, hogy a horgok a kap­csolódás lehetővé tételére, felváltva felfelé és lefelé vannak fordítva. A nyitás művelete folyamán az először fel­szabadított lemezt a készletező helyiség felé húzzuk. E pillanatban a billenő 31 horog még rögzített helyzetben van a kapcsolórúd (29) hatása folytán, amely a maga részéről mereven függ össze a nyílás el nem mozduló 22 részével. Ezáltal az említett mozgás nem képes a szélső 17 rudat magával vinni, tehát a többi reteszelő rudak nem mozognak, miközben az egyes leme­zek az. említett húzó hatás következtében moz­gást végeznek. A leírt műveletet a 19 és 20 összekapcsolt horgok hatására jönnek létre. A részek egymáshoz viszonyított elmozdulása a kapcsolatok egyidejű oldódását eredményezi az egyes lemezek között. Ha valamennyi ke­resztirányban működő kapcsolat már oldódott, a 34 rögzítő pecek hátrafelé irányuló mozgása (visszahúzódása) folytán kapcsolatba kerül a 37 nyúlvánnyal, miáltal a 31 billenő horog lefelé fordul el és megszűnik a 29 pecekkel való kap­csolata. Ezzel lehetővé válik a lemezek közötti erőátvitel és a rudak reteszelése a hátrafelé irányuló mozgás végett létrejön. A lemezek nyitó mozgása a leírt módon a legkevesebb közbenső megállással jön létre, tehát folyama­tosnak nevezhető és amikor az egyes lemezek elfordulnak a függőleges helyzet elfoglalása végett, a készletező helyiségben, mindegyik reteszelő rúd a kívánt oldó helyzetben van, a 41 rugó állandó hatása következtében. Figye­lembe veendő, hogy zárás közben a billenő 31 horog megemelése vagyis kapcsoló helyzetbe jutása a kezelő személy igénybevétele nélkül jön létre, mert a rudak kapcsolódását a 30 nyúl­vány hozza létre és nem csupán a 31 horog. Nyilvánvaló a fentiekből, hogy a találmány nincsen a leírt és felrajzolt kiviteli alakra kor­látozva, hanem az igénypontok keretein belül többféleképpen •módosíthatók. 12 Szabadalmi igénypontok: 1. Több elemből vagy részből álló lemezes zárószerkezethez való reteszelőszerkezet, amely 5 alkalmas a lemezek hosszirányú mozgására ke­resztirányú élek mentén történő önműködő reteszelésre, mely lemezeket egymással a' záró­helyzetben tömítően kell kapcsolni és a leme­zek alkalmasak nyitható tetejű helyiségek, pl. 10 hajóterek, hangárok, tartályok, szállítható jár­művek stb. befedésére olyképp, hogy ezek a lemezek a zárandó nyílás hosszirányú széléi mentén alkalmazott pályán gördülnek vagy csúsznak, a lemezek pedig előnyösen olyan ki-15 vitelűek, hogy álló vagy függőleges helyzetben tarthatók olyan készletező térben, amely leg­helyesebben a nyílás egyik végénél van, azzal jellemezve, hogy mindegyik lemezen vagy a lemezek egy részén, de a széleken levő lemezek 20 egyikének kivételével, így pl. az említett kész­letező tér melletti lemez kivételével, mozgatható reteszelő szerv van, amely a vízszintesen egy­más mellé sorakoztatott lemezek esetén az em­lített lemez és legalább egy szomszédos lemez 25 közötti keresztirányú tömítő élen levő kap­csoló eszközzel működik együtt oly módon, hogy a kapcsolódás tömítően és előnyösen valameny­nyi lemeznél önműködően és egyidejűleg jön létre, emellett pedig a lemezek egymáshoz vi-30 szonyított rögzítése vagy oldása a nyitás alkal­mával hasonló módon keletkezik. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a lemezek vagy azok egy része oly erőátviteli szervekkel 35 van ellátva, amelyek a szomszédos lemezzel együttműködve, vagy ha ilyen nincs a nyílás szélén levő helybenálló résszel együttműködve a reteszelést és oldást vezérlik oly módon, hogy amennyiben szükséges a zárómozgást átviszik 40 a szomszédos és hasonló módon kialakított le­mezre. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az egyes közbenső lemezeken vagy azok egy részén 45 levő erőátviteli szervek a hozzájuk tartozó lemez szélénél, így pl. a készletező térrel el­lenkező szélénél, oly eszközöket tartalmaznak, amelyek a mozgást a szomszédos lemezre át­viszik és a lemez szemben levő szélét működ-50 tetik, emellett pedig a reteszelő szerkezet egy része a szomszédos lemezeket egymással össze­kapcsolja és emellett az erőátviteli szerveket működteti a szomszédos lemezek között oly módon, hogy az említett két rész egymással 55 kapcsolódik, előnyösen mereven kapcsolódik. 4. A megelőző igénypontok bármelyike sze­rinti szerkezet kiviteli alakja, melynek jellem­zője, hogy az utolsó előtti, a készletező térnél levő lemez erőátviteli szerve és a következő 60 szomszédos lemez mellette levő oldalán elhelye­zett eszközök csupán az említett tömítő kapcso­lat létrehozására szükséges reteszelést végzik el. 5. A megelőző igénypontok bármelyike sze­rinti szerkezet kiviteli alakja, melynek jellem­es zője, hogy az egyes lemezeken levő és az el-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom