151684. lajstromszámú szabadalom • Oxidkatód elektronkisülési csövekhez és eljárás annak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Közzététel napja: 1964. III. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. ÍS1684 Bejelentés napja: 1983. IX. 20. (EE—1041) Szaba da Imi osztály: 21 g 1—1.6 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Cseh Sándor mérnök, Gajári Gyula fizikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt, Budapest Oxidkatód elektronkisülési csövekhez és eljárás annak előállítására 1 Jelen találmány tárgyát olyan oxidkatód és önnak előállítására szolgáló eljárás képezi, mélynek alkalmazásával az elektronkisülő csö­vek élettartamát a jelenlegihez képest lénye­gesen meg lehet növelni. 5 Ismeretes, hogy az elektronkisülési csövek élettartamát — akár gáz vagy gáztöltésű, akár Vákuumcsőről van szó — döntően á katód élet­tartama határozza meg, mert mindaddig, amíg a katód kellően aktív, vagyis elektrórienlísszíó- 1° ra képes, a kisülőcső általában működik. A csövek élettartama tehát gyakorlatilag a katód dezaktíválódásáig tart. Az is ismeretes, hogy az eléktronkisülési csö­vek egyik gyakori katódtípusa a wolfram alap- 15 fémből és az arra felvitt alkáliföldfém oxidjá­ból álló oxidkatód. Az oxidot oly módon szokás előállítani, hogy az alkáli földfém karbonátját szuszpenzió formájában, valamilyen szerves kötőanyaggal viszik fel a wolfram alapfémre, 20 majd szivattyúzás közben a karbonátot izzítás­sal oxiddá alakítják. Az így elkészített oxidka­tód aktiválása oly módon történik, hogy az oxidréteg és a wolfram alapfém közötti kémiai reakció során, vagy az áthaladó áram hatására 25 alkáli földfém, pl. bárium keletkezik, mely az oxidrétegbe épülve, azt n-típusú félvezetővé alakítja. Az ezen módszerrel készült oxidkatódok élet­tartamát — üzemmódjuktól függően — az al- 30 káli földfém, pl. báriumkészlet elhasználódásai vagy az oxidréteg különféle okokból bekövet­kező elporladása, elpárolgása szabja meg. A káros porlódási folyamatot izzókatódás gáz (gőz) töltésű kisülőcsöveknél különösen elősegíti a kisülés megindulásakor bekövetkező katódle­pattogzás. Fenti hibák kiküszöböléséré és az élettartam megnövelésére több módszer ismeretes. Egyik ilyén oxidkatódot a 857.532 sz. DRP. ismerteti, ahol az emittáló réteg emisszióképes oxid (pl. stroncium, calcium vagy ritka földfém oxidja), melybe olyan fém van igen kis, néhány ezre­léknyi mennyiségben beágyazva, amely fém ki­lépési munkája az oxid alapjául szolgáló fé­ménél kisebb. Egy további megoldást ír le a 903.013 sz. DRP, ahol az alkáli földfémvegyületből (pl. báriumoxid, magnéziumoxid) álló emittáló réteg alapja úgy van megválasztva, hogy az üzem közbeni hőmérsékleten ne tudjon jelentős fém­mennyiség a rétegbe vándorolni. Az oxidkatód emisszióképességének, s ezáltal az elektron­kisülési cső élettartamának jelentős megnöve­lését célozza a jelen találmány szerinti oxidka­tód, melynél a magas olvadáspontú alapfémbe legalább egy alkáli földfém van beötvözve. Az így preparált magas olvadáspontú fém — célszerűen wolfram —• már minden további be­vonás nélkül is használható számos célra, ún. 151684

Next

/
Oldalképek
Tartalom