151668. lajstromszámú szabadalom • Villamos ívkemence és ehhez való üzemeljárás
151668 5 6 az elemek biztosítják egyúttal a gőzbiztos lezárást is. A 3. ábrában 12 a gőzbiztosan lezáró szerkezet, amely a 13 azbesztszalagot szorítja össze; 14 a tűzálló szigetelőanyagból készült egyik alkatrész; a 15 alkatrész grafitból készül; 16 a szerkezet alsó szakaszában az elektróda körüli gyűrű alakú tér, 151 ezt a gyűrű alakú teret határoló 15 alkatrésznek a belső fala; az elektródát burkolja a „kamrának" nevezett 17 szabad tér; a tisztítógáz- be- vagy kiömlésére szolgálnak az 51 csövek; a gázkörforgás irányát nyíllal jeleztük. A 4. ábrában a 12, 13, 15 és 151 hivatkozási számok a 3. ábrában meghatározottakkal azonos alkatelemeket jelölnek meg; az 1 elektródát a tömör anyagból álló tűzálló és szigetelő 52 köpeny veszi körül. Ezen az ábrán azt látjuk, hogy az előbbi 3. ábrában meghatározott 16 gyűrűalakú teret gyakorlatilag teljesen kitölti az 52 burkolat. Az 5. ábrában a 15, 151 és 16 hivatkozási számok a 3. és 4. ábrában meghatározottakkal azonos alkatelemeket jelölnek meg; 53 a szorosan illeszkedő, szigetelő és folyékony tömeget jelenti. A találmány szerinti megoldásnak az előző technológiai módszerekkel szemben fennálló alapvető előnyeit, főként az 1. és 2. ábra alapján, könnyű belátni. Az 1. ábra szerint a 6 adag gyakorlatilag közvetlen kapcsolatban áll, érintkezik az 1 elektródával és könnyen lehetséges, hogy az elektróda és a villamosvezetőképességű 9 fenéklap között, a villamosvezetőképességű 7 lerakódások révén, az áram eltérítést szenved, ami hátrányos az ív ereje szempontjából. Eredetileg az ív az. 1 elektróda és a vegyi átalakulásnak alávetett anyag 8 ömledékén, ezek között haladhat át. Az áramnak az említett eltérítése következtében azonban a feszültség olyan érték alá süllyed, amely már nem teheti lehetővé, hogy ív képződjék, amint azt az előbbiekben kifejtettük. A 2. ábra szerint azonban, az előbb ismertetettekkel ellentétben, a 6 adag nem érintkezik közvetlenül az 1 elektródával, hanem a 3 szerkezet külső fala mentén marad, ami lehetetlenné teszi, hogy a 7 villamosvezetőképességű lerakódások és az elektróda érintkezzenek. Ennek folytán a 7 lerakódásokon nem haladhat át eltérített villamosáram és így gyakorlatilag véve a teljes áramerősség az ívben érvényesül. Az ív közvetlenül az elektróda vége és a kemence 9 fenéklapja, vagy pedig a vegyi 'átalakuláson átmenő anyag 8 ömledéke között halad át; az áram eltérítésének megakadályozása következtében számbavehető feszültségcsökkenés nincs. A 4 folyadék keringtetés hűtőhatására a 3 szerkezet 32 alsó részét 11 szilárd lerakódás boríthatja. Mivel az ív közelsége folytán ezt legjobban éri a hősugárzás, önműködően keletkezett bélelő borítása lehet ennek a szerkezetnek és így védheti a sugárzás hatásával szemben. Ez a 11 lerakódás többé kevésbé gőz szigetelő, elzáró hatású is; a lerakódás gyakorlatilag addig növekedhet, amíg végül is az elektróda felületének a közvetlen közelségébe kerül, "äzt azonban nem érintheti. Azok a részecskéi ugyanis, amelyek túlságosan közel kerülhetnek az elektródához, felemésztődnek azoknak a kis, helyileg keletkezett íveknek a hatására, amelyek köztük és az elektróda között fellépnek. A 3 szerkezet egyúttal a vegyi átalakuláson átmenő 8 ömledékkeveréknek eltávozó illékony termékei visszavezető kondenzátora-( (sűrítoj éjként is működik. A 3 szerkezet ezenfelül még a következő jellemző és a találmány szerinti megoldás tulajdonságaival rendelkezhetik: 1. A 3 szerkezet nem képez összefüggő egységet az 1 elektródával, úgyhogy ez utóbbi az előbbiben szabadon mozoghat. 2. Abban a szerkezetben, amelynek feladata, hogy a 16 gyűrűalakú teret a villamosvezetőképességű lerakódástól mentesítse, berendezés van ahhoz, hogy az említett térbe „tisztító" gázt folyamatosan, vagy szakaszosan befúvasson, olyan beömlő nyílásokon keresztül, amelyek általában véve a 3 szerkezetnek a 32 alsó részén helyezkednek el, mint például a 3. ábra szerinti 51 nyílások. Ez a ,,tisztító" gáz előnyösen nem oxidáló jellegű, mint például nitrogén, hidrogén, szénmonoxid, stb.; néha azonban tartalmazhat kis részt olyan gázokból és/vagy gőzökből is, amelyek normális körülmények között oxidáló hatásúak, például vízgőzt. A befúvó nyílásoknak a hajlásszögét, előnyösen a 16 gyűrűalakú tér szintje felett úgy szabhatjuk meg, hogy a befúvótt gáz a kemence 8 ömledékéből távozó gőzöket lényegileg megakadályozza az említett gyűrűalakú téren való áthaladásban és a vezetőképességű lerakódásoknak, amelyek a gyűrűalakú tér falazatán esetleg lerakódtak „kiseprését" elvégezze. 3. A 16 gyűrűalakú térnek a felső része kibővül és az úgynevezett 17 kamrát képezi, amely körülveszi az elektródát. A szerkezetnek az alsó részét és felső részét ennek a kamrának a falazata át nem hatolható, gőzzáró és szigetelt módon kapcsolja össze. Abból a célból viszont, hogy megakadályozzuk túl sok tisztítógáznak a kemencébe jutásat, a 17 kamra falában a gáz egy részének elvezetésére kiömlő csatornát létesíthetünk. 4. A 3 szerkezetben és főként a 17 kamrában víztér által hűtött oldalfal van, amely szigetel és például hengeralakú, emellett minden egyes elektródát körülvesz. Ebben a víztérBen keringést lehetővé tevő vezeték van, amely a 3 szerkezetnek a 32 alsó részével szerves összefüggésben áll és keringő vizet tartalmaz. A 3 szerkezetnek a 31 felső részével szilárdan összefüggő hengeralakú fal benyúlik az említett, keringést lehetővé tevő csatornázatba, vezetékbe; ily módon gőzálló kapcsolat létesül, amely a 17 kamra légterét a külső levegőtől elzárja. A vízvezetékrendszeren áthaladó víz előnyösen 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 t 3
