151668. lajstromszámú szabadalom • Villamos ívkemence és ehhez való üzemeljárás

151688 8 közvetlen kapcsolatban áll a kamra légterével, aminek folytán a keringő víz magával ragadja a lerakódott, kondenzálódott termékeket, amelyek ebből a légtérből származnak, és ezáltal a víztér gyakorlatilag tiszta marad. 5 5. Az a berendezés, amelynek feladata, hogy a 151 falat, '(amely a gyűrűalakú teret határolja) a villamos vezetőképességű lerakódástól gyakorlatilag szabadon tartsa, a 4. ábra szerint tűzálló, szigetelő 52 burkolatból áll, amely tömör 10 anyagból, például bauxitcementből ((habarcsból) készül és minden egyes elektródát, azzal szervesen és szilárdan összefüggésben állva, vagy attól szabadon, hüvelyszerűen körülfogja. A burkolat, az alsó része felé eső végén tehát 15 eltakaríthatja, leseperheti a 151 falon esetleg lerakódott villamos vezetőképességű salakot, kérget. Amint a burkolat eléri a 3 szerkezet alsó részének a szintjét, vagyis a kemence legmelegebb részét, elolvad. 20 6. Az 5. ábrán látható berendezés, amelynek az a feladata, hogy a 16 gyűrűalakú teret gyakorlatilag szabadon tartsa a villamos vezetőképességű lerakódástól, az áthatolhatatlan, szigetelő hatású és viszonylag folyékony 53 anyag- 25 ból áll, amely előnyösen ugyanaz az oxid, amely a kemencébe adagolt összetételben is megtalálható; az anyag tartalmazhat továbbá vizet, mint kötőanyagot és járulékosan még további, szigetelőhatású kötőanyagot is. 30 Példaképpen lehet tehát az oxid vízzel kötlitt alumíniumoxid, amelyben még nátrium aluminát is van. 7. Az említett gyűrűalakú tér szabadon tartását célzó berendezés mechanikai gépi szer- 35 kezet lőhet, mint például kaparószerszámok. Említésreméltó, hogy az előbbiekben leírt és a gyűrűalakú teret a lerakódástól szabadon tartó berendezést előnyösen úgy lehet működtetni, hogy a kemencének a 17 kamráját nem 40 kell szétszerelni és így a kemencét tisztán lehet tartani, anélkül, hogy a benne keringő áramot meg lehetne szakítani. 8. A 3 szerkezet lényegileg köpenyalakú, amint azt például a 2. és 3. ábrákban láthatjuk. 45 9. A 3 berendezés, helyzetét illetőleg, a kemence törzsében magasság irányában állítható. Az előző leírásban „viszonylag hideg részen" olyan részt értünk, amelynek felületi hőmérséklete az elektródával érintkező részen 800 C" 50 vagy ennél kisebb, a „viszonylag meleg részen" pedig olyan részt, amelynek felületi hőmérséklete az elektródához legközelebb eső részén 600 C° vagy annál nagyobb. Az ismertetett eljárás az előzőkben leírt vil- 55 lamoskemence működtetésére is vonatkozik. Ebben a villamosáram feszültségét olyan nagyra szabják meg, hogy lényegileg csupán az íven haladhasson át, nem pedig egyidejűleg az íven és az adagon át is. Ennek az eljárásnak értei- 60 mében tehát az adagot fokozatosan adagolják a kemencébe és magasabb szinten tartják, mint a szerkezet alsó része és ezáltal az adag gyakorlatilag nem érintkezik az elektródákkal, .vagy elektródával, továbbá az ív akadálytalanul ha- 65 lad át az elektróda és a tiszta fémömledék között. A találmány tárgya továbbá a villamos kemencék bármely alkalmazása és a találmány szerinti eljárás használata, főként oxidtartalmú ércek karbotermikus redukálásához, magas hőfokon, ha a fém vagy egyik oxidjának gőznyomása nagy és, egyebek "közt alumíniumoxidnak szénnel való redukálásához, tiszta alumínium előállítása céljából, amint azt a bejelentő előbb benyújtott szabadalmai leírják. (I960, október 15-én megadott 147.619 számú magyar szabadalom, 1961. augusztus 22-én engedélyezett 147.408 számú magyar szabadalom, valamint az 1959. augusztus 22-én benyújtott PE—380 alapszámú találmányi bejelentés.) Az előző leírásban szereplő változatok valamelyikét tartalmazó bármilyen kiviteli alak a találmány hatálya alá esik. Szabadalmi igénypontok: 1. Fényíves redukáló kemence, különösen alumíniumoxidnak szénnel való redukálására, amelynél legalább egy elektróda kádban elhelyezett fürdővel dolgozik együtt és amelynél a reakciós gázok csak a kemencébe helyezett adagon át távozhatnak, végül amelynél az elektródának gáztömítően megfekvő hűtött fölsőrészből, valamint az elektródát a kemencébe helyezett adaggal való érintkezéstől megóvó alsórészből álló, tűzálló anyagból készült szerelvénye van, azzal jellemezve, hogy ott, ahol az elektróda (1) az alsórészből ,(32) a kemencetérbe nyúl, az alsórészen i(32) az elektródát övező, hővezető anyaggal (15) határolt gyűrűs tér (16) van kialakítva, amelyben az elektróda kilépési helyén kéregképződést megakadályozó berendezés van elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kéregképződést megakadályozó berendezést a gyűrűs térbe '(16) kívülről, célszerűen szakaszosan, Öblítő gázt bevezető szerkezet alkotja (3. ábra). 3. Az 1. igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kéregképződést megakadályozó berendezést az elektródát szorosan övező és az elektródával helytállóan összekötött, hőálló szigetelő anyagból készült hüvely (52) alkotja (4. ábra). 4. Az 1, igénypont szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kéregképződést, megakadályozó berendezést a fölső rész !(31) és az elektróda (1) között elrendezett, az elektródát szorosan övező, kis tapadású szigetelő massza Í(53) alkotja í(5. ábra). 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fölső rész i(31) az alsórésztől (32) villamosan el van szigetelve (3. ábra). 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti kemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alsórész (3:2) harangalakúan van kialakítva. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti 1