151626. lajstromszámú szabadalom • Ládatáras, automatikus vetülékcséve váltóberendezés szövőgépekhez

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. IX. 28. (BU—300) Közzététel napja: 1964. V. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. 151626 Szabadalmi osztály: 86 c 8—34 Nemzetközi osztály: D 03 d Decimái osztályozás: Feltalálók: Tulajdonos: Karvaly Nándor főmérnök, Véttorázi Ferenc tmk ügyintéző, Horányi József szövöde-vezető Lenfonó és Szövőipari Vállalat, Budakalász Ládatáras, automatikus vetülékcséve váltóberendezés szövőgépekhez Szövőgépeknél ismeretesek már a forgódobos, önműködő vetülékcséve-váltók, de ezeknek igen nagy hátránya, hogy a csévéket egyenként kell a forgódobba helyezni és minden egyes cséve szálát egy erre a célra alkalmazott ko- 5 rong\ megfelelő helyén kell megkötni. Ez a munka nagyon hosszadalmas és nehézkes, kísérleteztek tehát úgynevezett ládatáras vetülékcséve váltókkal ifi, amelybe a csévéket egyszerűen csak be kell tölteni Ezek azonban rend- 10 kívül bonyolultak, mert a szál végét a gép elszívás útján fogja meg és egy elektromos készülék gondoskodik a szál rögzítéséről. A találmány mindkét ismert géptípus hátrányait megszünteti, mert ládatárral dolgozik, te- 15 hát nincsen szükség a csévék egyenkénti berakására és a szálak egyenkénti megkötésére, mégis a szerkezet hasonlíthatatlanul egyszerűbb és biztosabb működésű, mint az ismert ládatáras vetülékváltó. Fontos előnye még a talál- 20 mánynak, hogy minden meglevő szövőgépre utólag nehézség nélkül felszerelhető. A találmány lényege, hogy a tárból kigurult és beütésre váró, keskenyebb végén száltartalékkal ellátott cséve mellett olyan szállehúzót 25 alkalmazunk, amelyet a vetélő szállefogyását érzékelő tapintó vezérel és amely ezt a száltartalékot megfogja. A megfogás történhetik mechanikailag, tehát pl. rugalmas összeszorítással, vagy szívással, tehát légáramlat segítse- 30 gével. Ez a megfogás pótolja a forgódobos rendszer időt rabló, kézi kikötését, valamint az ismert ládatárak rendkívül bonyolult megfogó rendszerét. A nagyfokú egyszerűsítést az tette lehetővé, hogy a száimegfogást, mint mondottuk, a szállefogyást érzékelő tapintó vezérli. A rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját mutatja, ahol az 1. ábra a száltartalék mechanikus megfogásával működő készülék távlati rajza, a 2. ábra pedig a szívással dolgozó berendezés vázlatos metszete. Az 1. ábra szerint az 1 csévék a 2 csúszdán át gurulnak ki a 3 tárból, amelybe azokat egyszerűen ládából lehet beönteni. A rajz csak a csúszdában legfelül levő és legalul (a beütési helyzetben) levő csévét mutatja, a többit csak középvonallal jeleztük. A legalsó cséve felett van a 4 kalapács, mely a csévét ismert módon a vetélőbe beüti. A csévék bal oldalán van a szokásos csévefej, amely a vetélőben való megfogás miatt fontos és ezzel ellentétes oldalon, tehát a cséve keskeny végén az lb tartalék fonalmennyiséget alkalmazzuk, amely a rajz szerint a többi fonallal együvé van tekercselve, de a gyakorlatban előnyösebb lehet a csévén levő szokásos szálmennyiségtől elkülönítve, annak végétől kb. 5—6 mm távolságra alkalmazni az lb tartalék fonalmennyiséget, mely természetesen összefügg a cséve többi fonalával, ill. azzal együtt egyetlen szálból készül.