151626. lajstromszámú szabadalom • Ládatáras, automatikus vetülékcséve váltóberendezés szövőgépekhez

151626 A legalsó 1 cséve mellett van az 5 kengyel­ben elhelyezett, két rugóhatás alatt álló 6 szorítópofa, melyeket a rajzon fel nem tünte­tett két kisméretű rugó egymás felé nyom. Így ezek a pofák alkalmasak arra, hogy a csévének köztük levő végét, ill, a cséve végén levő tar­talék fonalmennyiséget megfogják. A kengyel egy 7 tartószár végén van megerősítve, mely­nek felfelé hajlított vége a 8 himba hasitoké­ban mozoghat. A himbát a szövőgép bármely megfelelő, ide-oda járó vagy forgó része moz­gatja, a rajz szerinti megoldásnál csak a nyíl irányában, a visszamozgást a 9 rugó végzi. A 7 tartószár függőleges része a 10 vezetékben csú­szik. A 6 szorítópofáknak a rajzon látható' működő helyzetében azok előtt van a kalapács alakú 11 nyitóék, amely a feltüntetett függőleges hely­zetből a nyíl "irányában elfordulhat. Elfordított (szélső)1 helyzetét a rajzon egy középvonal mu­tatja. A leírt szerkezet működése a következő: Mikor a szövőgépben ide-oda járó (fel nem rajzolt) vetélővel a szövés munkája szokott mó­don történik, a találmány szerinti készülék a felrajzolt helyzetben van, vagyis a 2 csúszdá­ban legalul levő — soron következő — cséve lb fonaltartalékát a 6 szorítópofák rugalmasan tartják, ill. közrefogják. Mikor a munkában levő csévén a fonal elfogy, ezt a tényt egy ta­pintó ismert módon érzékeli és ekkor a 4 ka­lapács megáll, de az érzékelővel együttműködő 8 himba elfordul és így a 7 tartószár a rajz szerint jobbra mozdul el, miáltal a 6 szorító­pofák a cséve végéről lehúzzák a tartalékfona­la i. és azt rugalmasan összeszorítva magukkal viszik jobbra. E mozgás lehetővé tétele végett kell a 11 nyitóéket elfordíthatóan szerelni, vagyis az ennél a mozgásnál elfordul, hogy az 5, 6 részek hozzáütközésekor e részek mozgá­sát lehetővé tegye. Mikor az 5, 6, 7 részek a jobb oldali holtponti helyzetet elérték, a 4 kalapács lefelé indul is­mert mozgatószerkezete révén és a cséve be­ütése megtörténik. Eközben az említett részek a szál véget tartják és a következő pillanatban a vetélő a most beütött csévével megindul (a rajz szerint balra) és munkáját szabályszerűen végzi, mert a szál végét a találmány szerinti szerkezet tartja. A 4 kalapács felemelkedik, a következő 1 cséve a 2 csúszdán a legalsó hely­zetbe csúszik, az 5—7 részek pedig visszaindul­nak balra. Ekkor ugyanis már nincsen szükség a szál tartására, mert a vetélő már túl van az induló löketen. Mikor a balra történő mozgás folyamán a 6 szorítópofák a. 11 ékhez ütköznek, szétnyílnak, vagyis egymástól eltávolodnak és a következő pillanatban, "még mielőtt összecsukódhatnának, a most legurult 1 cséve vége mellé kerülnek, amelyen levő fonaltartalékot közrefogják. A találmány szerinti szerkezet ebben a helyzetben marad szövés közben mindaddig, amíg a vetélő­ben levő csévén a fonal el nem fogy, mire a leírt műveletek elölről kezdődnek. A 2. ábra szerinti kivitelnél az 1 csévén ugyanolyan lb száltartalékot alkalmazunk, mint 5 az előbbi kivitelnél és a rajz a legalul levő, tehát beütésre váró csévét mutatja. Ennél a megoldásnál szorítópofák nincsenek, hanem a cseve végénél oly 12 mozgó hüvelyt alkalma­zunk, amelynek vége tölcséres a cséve alakja­in nak megfelelően és a tölcséres részen rugalmas 13 szállehúzók vannak. A gyakorlatban leghe­lyesebb három ilyen, vékony rugalmas lemez­ből vagy huzalból készült szállehúzó alkalma­zása, de a rajz egyszerűség kedvéért csak egyet 15 tüntet fel. A mozgóhüvely egy 14 állóhüvelyben van ve­zetve és éppen úgy, mint az előbbi kivitel 7-^-8 részei, azzal a tapintóval van kapcsolatban, ill. az a tapintó vezérli, amely a vetülékfonal csé-20 vejének szál-lefogyását érzékeli. így válik le­hetővé az, hogy ez a mozgó hüvely a csévevál­tás előtt jobb oldali véghelyzetéből balra, a raj­zon látható helyzetbe ugrik, miközben a 13 szál­lehúzók áthaladnak az lb száltartalék felett. A 25 következő pillanatban a 12 hüvely a rajzon lát­ható nyíl irányában, tehát jobbra mozdul el, a szállehúzók lehúzzák a száltartalékot a cséve végéről és ez a szál az elszívó hatása alá ke­rül. A 14 állóhüvelyben ugyanis vákuum van, 30 amelyet a 17 tengely által, megfelelő áttétellel hajtott 18 ventillátor étesít- Ez a ventillátor a 16 csőből szív, melybe a levegő a 14 hüvelyből a 15 csövön és 19 szűrőn át áramlik. A szűrő alkalmazása azért előnyös, mert a 85 szál végeket visszatartja és azok nem jutnak a ventillátorba. Mégis, mikor á száltartalék le­húzása megtörtént, a szívás ereje a szálat fogva tartja és így a vetélő a kívánt módon elvégzi munkáját. Az első néhány beütés után egy ma-40 gában véve ismert szálvágó a azálvéget elvágja. A 19 szűrő alatt felgyülemlő szálmennyiséget időnként el kell távolítani. 45 Szabadalmi igénypont: Ládatáras, automatikus vetülékcséve váltó­berendezés szövőgépekhez, az egymással pár­huzamos helyzetű csévék felvételére alkaímas ládatárral (3), a csévék kigurítására való csúsz-50 dával (2) és a legalul levő csévét a vetélőbe beütő, a szállefogyást érzékelő tapintóval kap­csolt, mechanikus hajtású kalapáccsal (4), mely váltóberendezés jellemzője a csúszdában legalul, a kalapács (4) alatt levő cséve (1) keskenyebb 55 vége mellett elhelyezett, az említett tapintóval összefüggő és azzal mechanikai úton vezérelt, a cséve végén levő száltartalékot (lb) megfogó szállehúzó eszköz, mely szerint a tapintóval összefüggő és azzal mechanikai úton vezérelt 60 mozgóhüvelyen (12) a cséve középvonalához ké­pest ferde, rugalmas szállehúzók (13) vannak és e hüvely belseje szálelszívó szerkezettel van kapcsolatban. 2 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és »Jogi Könyvkiadó igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom