151617. lajstromszámú szabadalom • Ütközéses malom
MAGYAR NÉPKÖZT ARS AS AG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. III. 05. (WA—120) Ausztria-i elsőbbsége: 1961. III. 13. Közzététel napja: 1964. IV. 25. Megjelent: 1965. IX. 01. Feltaláló: Franz Wageneder, Laakirchert, Ausztria 151617 Szabadalmi osztály: 50 c Nemzetközi osztály: B 02 d Decimal osztályozás: Tulajdonos: Franz Wageneder, Sand-, Kiesund Splittwerk, Laaikirchen, Ausztria Ütközéses malom 1 A találmány ütközéses malomra vonatkozik, amelynek forgórésze és ütköztető lemezei vannak. Az ilyen malmokat főleg kőtörésxe használják, leginkább abból a célból, hogy kövekből homokot és zúzott követ állítsanak élő. 3 Az ismert és ütésekkel működő aprító vagy zúzó gépeknél a forgórészt mindig résziben vagy .egészben egy rostély veszi körül, amelyhez a forgórész az aprítandó anyagot hajítja, vagy amelyhez az anyagot ütőeszközök szorít- io já!k. Ezek a műveletek addig tartanak, arriíg az anyag oly f kis méretéket vesz fel, hogy a rostély hasítékain, ill. a rostélyrudak között át tud baladni. Az ilyen rostélyok nagyon erősen kopnak és a kopások főleg a zúzandó anyag 15 felé fordított éleknél erősek, ezek az élek tehát gyorsan tompulnák ami azzal jár együtt, hogy a távolság az élek és a rotor között túl nagy lesz. Ezáltal aránylag csekély kopás után már az következik be, hogy a forgórész l(ro- 20 tor) és a rostély közötti közvetlen aprítás vagy őrlés helyett közvetett őrlés jön létre, „vagyis az egyes darabok egymáshoz ütődve törnek, miáltal az erőszükséglet erősen megnövekszik és a 'kopás még erősebbé válik. 25 A találmány szerinti ütközéses malomnál rostélyokat nem, alkalmazunk és ezek helyett elfordítható tuskót alkalmazunk amely az őrlés vagy aprítás munkájának elvégzésére alkalmas. Az aprítás tehát a tuskó és a forgó- 30 rész között viszonylag kis darabokra történik, itt jön létre tehát a finom aprítás. A fentiek szerint a találmánynak megfelelően készített ütközéses malomnál az előzetes aprítás oly módon jön létre, hogy az anyagot ütköztető lemezekhez hajítjuk, a finom aprítás pedig az említett őrlő tuskó és a forgórész között jön létre. Ilyen módon a teljés müvelet lefolytatására fontos, hogy az aprítandó anyag lénye-' gesen kisebb sebességgel érkezzen az őrlő tuskóhoz, mint az ütköztetésnél tapasztalható sebesség. Ennek megfelelően az ütköztető lemezekről érkező anyag sebességét lényegesen csökkentjük oly módon, hogy a bevezetőrés felett, az őrlőtuskó és a forgórész kőzött megfelelő ferdeségű lemezt alkalmazunk az anyag mozgásának lefékezésére. Ez a lemez tehát az aprítandó, anyag útjában van, miáltal az anyag csak önsúlyának hatására tehát mint egyszerűen leeső anyag jut az őrlőtuskóra. A fentiek alapján a találmány tárgya olyan ütközéses malom, amelynél a már leírt módon forgórészt és ütköztető lemezeket alkalmazunk, a találmány jellemzője pedig az, hogy az ütköztető lemezek felől érkező aprítandó anyag útjában, az anyag sebességének csökkentése végett lemezt helyezünk el a forgórész és annak tengelyével párhuzamos tengely körül elfordítható őrlőtusikó közötti bevezetőrés felett, e résre merőleges helyzetben. 151617
