151579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintétikus kenőanyagként és hidraulikus folyadékként használható triazinvegyületek előállítására, valmint ilyen vegyületeket tartalmazó szintétikus kenőolajok és hidraulikus folyadékok

151579 í 5 6 nálásra kerülő primer vagy szekundér aminők N-helyettesítői előnyösen telített vagy legalább részben telített gyökök, mint pl. egyenesláncú vagy elágazó, 1—20 szénatomot tartalmazó al­kilgyökök, cikloalkilgyökök, mint ciklopentil-, ciklohexil- vagy alkilciklopentil-gyökök, tetra­hidro- vagy dekahidronaftalin-gyökök, abietil­vagy dihidroabietil-gyökök lehetnek. A végtermékek olvadás-, ill. dermedéspont­jának leszállítása szempontjából különösen elő­nyösen használhatók fel ilyen célra a 4—36 szénatomot tartalmazó dialkilaminok és dialki­lénaminok. így pl. felhasználhatunk ilyen célra dietil-, diallil-, di-n-butil, dihexil-, di-2-etil­hexil-, di-n-oktil-, di-n-decil, bisz-n-dodecil-, bisz-n-hexadecil-, bisz-n-oktadecil- vagy dicik­lohexil-amint. A felhasználható aromás aminők az egy- vagy többgyűrűs, előnyösen nem kon­denzált aromás gyök, pl. fenil-, monometilfe­nil-, dimetilfenil-, trimetilfenil-, 2,6-dibutilfe­nil-, 2,6-di-terc.amil-4-metilfenil-, difenil-, ben­zilfeni]-, fenoxifenil- vagy fenilmerkaptofenil­gyök mellett további N-helyértesítőként előnyö­sen valamely rövidszénláncú alkilcsoportot, pl. metil-, etil- vagy n-butilcsoportot tartalmaz­hatnak. A találmány szerinti eljárásban előnyösen felhasználható és gyomirtó hatásuk alapján már ismert 2,4-bisz-alkilamino-6~klór- vagy -bróm-l,3,5-triazinokat önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő, a cinaurhalogenid két halogénatomjának 2 mól primer vagy 2 mól szekundér, vagy pedig 1 mól primer és 1 mól szekundér monoaminnal hidegen vagy mérsé­kelten felemelt hőmérsékleten, savlekötő sze­rek jelenlétében, adott esetben valamely közöm­bös szerves oldó- vagy hígitószerben, mint ace­tonban, metiletilketonban, dioxánban, tetra-hid­rofuránban, benzolban, toluolban, xilolban, klórbenzolban stb. való reagáltatása útján. A harmadik halogénatomnak valamely acilezhető aminnal való reagál/tatását célszerűen porított maróalkáliák jelenlétében, a reagáló anyagok olvadékában, vagy pedig valamely, a reakció szempontjából közömbös vízmentes szerves ol­dószerben, pl. a fentebb említett aromás oldó­szerek valamelyikében, magasabb, pl. 80 C° és 240 C° közötti hőmérsékleten folytathatjuk le. Ilyen esetekben célszerű, ha a cianurhalogenid első és/vagy második halogénatomját kevésbé reakcióképes aminokkal, a harmadik halogén­atomot pedig valamely reakcióra nagyobb mér­tékben hajlamos aminnal reagáltatjuk. Savlekötő szerként e reakció első és második fázisában rövidszénláncú zsírsavak alkálisóit vagy több­bázisú, gyengébb szervetlen savak alkálisóit is alkalmazhatjuk, így pl. felhasználhatók erre a célra nátrium- vagy káliumkarbonát, nátrium­vagy káliumhidrogénkarbonát, nátrium- vagy káliumacetát, az ortofoszforsav trialkálisói, to­vábbá megfelelő alakban és adagolásban al­kálihidroxidok is, valamint nitrogéntartalmú tercier bázisok, mint piridin, pikolinok, trietil­amin vagy trietanolamin. A halogénatomok rea­gáltatásának utolsó lépésében a már említett savlekötő szerek helyett a reagáltatandó amin feleslegét is alkalmazhatjuk savlekötő szerként. Az eljárás során betartandó reakciófeltételek közelebbi részleteit a példák szemléltetik. A találmány értelmében előállításra kerülő, molekulájukban több 1,3,5-triazin-gyűrűt tar­talmazó melaminszármazékok a csatolt rajz. szerinti (I) általános képletnek felelnek meg; ebben a képletben: A valamely, N-acilezhető aminocsoportokat tartalmazó, előnyösen telített gyökökből felépí­tett színtelen szerves amin maradékát képviseli, n valamely egynél nagyobb pozitív egész szám, Rí, R2 és R 4 hidrogénatomot vagy alifás vagy aralifás gyököt jelenthet, mimellett e gyökök közömbös helyettesítőket, mint alkoxi-, alkil­merkapto-, fenoxi- vagy feniltio-csoportokat is tartalmazhatnak, R3 és R 5 alifás, aliciklusos, aralifás, egy­vagy többgyűrűs, előnyösen kondenzálatlan és színtelen aromás gyököt jelenthetnek, ame­lyek közömbös helyettesítőket (pl. az R1; R 2 és R4 esetében említetteket) is tartalmazhatnak és az aromás gyűrűkben emellett még pl. 1—18 szénatomos alkil-csoportokkal és halogénato­mokkal, mint fluorral, klórral vagy brómmal helyettesítve is lehetnek; az egyes amino-cso­portok nitrogénatomján levő két helyettesítő — adott esetben heteroatomok, mint oxigén, kén vagy egy további nitrogénatom közbezárásával — gyűrűvé is össze lehet kapcsolva; a külön­böző 1,3,5-triazin-gyűrűkben levő megfelelő he­lyettesítők egymással egyenlők vagy egymástól különbözők lehetnek. A találmány szerinti eljárással előállítható melamin-származékok primer, szekundér és tercier aminők elegyeít is tartalmazhatják. E melaminszármazékok hővel szembeni nagy sta­bilitásuk folytán könnyen kinyerhetők tiszta ál­lapotban nagyvákuumban történő desztilláció útján. A melaminszármazékok tisztítása történ­het továbbá valamely szelektív oldószerrel, mint ecetsavval való extrakció útján, vagy valami­lyen derítőfölddel, pl. a „Tonsil AC" vagy „Ce­lite FC" kereskedelmi elnevezésű adszorben­sekkel, vagy ioncserélőkkel, mint „Amberlite ÍR 120" ioncserélővel való kezelés útján is. A találmány szerinti melaminszármazékok szobahőmérsékleten folyékony vagy félszilárd zsírszerű, vagy pedig viaszszerű szilárd, nem kristályos anyagok, amelyek hővel szembeni állandósága kiváló; e vegyületek kevéssé illé­konyak. Az a tulajdonságuk, hogy a legkülön­félébb anyagokon kenőanyag-filmeket képeznek és emellett rendkívüli nagy igénybevétel esetén sem képeznek savas bomlásterméket, alkalmas­sá teszi ezeket az anyagokat nagy megterhelés­nek kitett géprészek kenőanyagaként és nagy­fokú igénybevételeket kibíró hidraulikus folya­dékokként, pl. turbinaolajakként vagy gáztur­binák kenőolajaiként való felhasználásra. További kiváló tulajdonságuk a találmány szerinti mel aminoknak a magas gyulladáspont. Az ASTM D 93—58 T amerikai szabvány (The 10 15 20 25 30 35 4« 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom