151579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintétikus kenőanyagként és hidraulikus folyadékként használható triazinvegyületek előállítására, valmint ilyen vegyületeket tartalmazó szintétikus kenőolajok és hidraulikus folyadékok

7 151579 8 American Society For Testing Materials, 1951 Race St. Philadelphia 3, PA) szerinti módszer­rel meghatározott gyulladáspont pl. az I. táb­lázatban szereplő 37. sz. vegyület esetében 350 C° és így lényegesen magasabb, mint a szeba­cinsavas alkanolésztereké. A gyakorlati felhasználás szempontjából igen előnyös a találmány szerinti új melaminok sű­rűsége is. Az eddig ismert és turbina-kenőolajként ajánlott anyagokkal, mint pl. a szerves hidr­oxilvigyületek ortofoszforsavésztereivel szem­ben a találmány szerinti melamin-származékok sokkal kevésbé korrozívak, a hosszabb láncú polikarbonsavak polialkoholokkal képezett ész­tereivel szemben a műanyagokra, mint pl. a butadiénből és akrilnitrilből készült nagymole­kulájú kopolimérekre (pl. az amerikai Goodrich cég által „HYCAR 38" elnevezéssel forgalomba hozott műanyagra) gyakorolt kisebb duzzasztó hatásukkal tűnnek ki, míg a pentaeritritből és közepes lánchosszúságú monokarbonsavakból készített észterekkel szemben az az előnyük, hogy jóval kisebb mértékben választanak ki gyantásodási és szenesedési termékeket. Figye­lemre méltó előnyük ezeknek a találmány sze­rinti új melamin származékoknak az is, hogy savakkal és alkáliákkal szemben igen ellenálló­ak. Folyékony állapotban közepes vagy nagy viszkozitást mutatnak; lényeges előnyük, hogy viszkozitásuk csak igen kevéssé függ a hőmér­séklettől. A találmány szerinti új melaminok többcélú kenőanyagként is felhasználhatók. Valamely adott felhasználási cél szempontjából kívánatos tulajdonságokat oly módon is biztosíthatunk a találmány szerinti melaminszármazékok eseté­ben, hogy ezeket egymással vagy egyéb szinte­tikus vagy ásványi kenőanyagokkal kombinál­juk. A találmány szerinti melaminszármazékok igen jól alkalmazhatók kemény felületek kené­sére, minthogy ezek az anyagok az ilyen ke­mény felületekkel érintkezésbe jutva jól tapadó felületi filmeket képeznek; így tehát jól hasz­nálhatók ezek az anyagok pl. fémek, fémötvö­zetek, szilikát-, pl. üvegfelületek és egyéb ke­nést igénylő anyagok, mint pl. gumiból készült tömítőgyűrűk kenésére is. A találmány szerinti N,N',N"-helyettesített melaminok egymagukban vagy különféle ada­lékanyagokkal kombinálva alkalmazhatók. Így pl. olyn esetekben, amikor jó hőállóságuk ki­használására 150 Cc feletti hőmérsékleten kí­vánjuk ezeket az anyagokat alkalmazni, cél­szerűen oxidációgátló szereket keverünk hozzá­juk, hogy az ilyen magas hőmérsékleteknél már megkezdődő autooxidációt meggátoljuk. Az oxi­dációgátló szereket ilyen esetekben a melamin­származék mennyiségére számítva kb. 0,01—5% mennyiségben alkalmazhatjuk. Oxidációgátló szerként homo- vagy hetero­ciklusos aromás aminők, hidroxiiban helyette­sitett aromás vegyületek, aminohidroxiaril-ve­gyületek, valamint egyes heterociklusos vegyü­letek használhatók. Az amin-jellegű vegyületek példáiként, mint különösen jól használható oxidációgátló szerek, 5 általában a szekundér monoaminok, különösen a homo- és heterociklusos aromás gyököket tar­talmazó diarilaminok, valamint az aromás di­aminok, különösen a szekundér amin-helyette­sítőket orto- vagy para-helyzetben tartalmazó 110 aromás diaminok említhetők. A homo- és heterociklusos aromás diarilami­nok sorába tartozó oxidációgátló szerek példái­ként a difenilaminok, fenilnaftilaminok, fenil­acenaftenilaminok, a 4,4'-dinaftil-aminodifenil 15 és a thiazolil-(2)-naftilaminok említhetők; aro­más diaminként pl. a N,N'~difenil-p-feniléndia­min, N,N'-dioktil-p-feniléndiamin, N,N'-diciklo­hexil-p-feniléndiamin, N-szek.butil-N'-fenil-p­-feniléndiamin és a N,N'-bisz-(gamma-amino-20 propil)-p-feniléndiamin említhető. A hidroxillal helyettesített aromás vegyüle­tek sorába tartozó oxidációgátló szerek, ame­lyek főként nem. túlságosan magas hőmérsékle­teken (vagyis 200—300 C°-ot meg nem haladó 25 hőmérsékleteken, mimellett e hőmérsékleti ha­tár az egyes anyagoktól függően változik) való alkalmazásra felelnek meg, vagy szférikusán gátolt hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek lehetnek, vagy olyan dihidroxiaril-származékok, 30 amelyekben a hidroxilcsoportok egymáshoz ké­pest orto- vagy para-helyzetben vannak. Külö­nösen értékes ilyen vegyületek a monofenol­származékok, mint a 2,4-dimetil-6-terc.butil­fenol, 2,6-di-terc.butil-4~etilfenol, 2,6-bisz-(l'-35 -metilciklohexil)-4-metilfenol, 2,6-di-terc.butil­-4-dimetilamino-metüfenol, 2,2'-metilén-bisz-(4--metil-6-terc.butil-fenol), 2,2'-tio-bisz-(4-metü­-6-terc.butilfenol), 4,4'-dihidroxi-2,2'-dimetil­-5,5'-di-terc.butil-difenilszulfid és -difenil-di-40 szulfid, 2,6-bisz-(2'-hidroxi-3'-terc.butil-5'-metil­benzil)-4-metilfenol; továbbá a többgyűrűs fe­nolok ilyen származékai, mint a 2-terc.butiH-hidroxinaf talin, 4,6-di-terc.butil-5-hidroxi-in­dán, 5-hidroxi-acenaftén, valamint a többértékű 45 fenolok és származékaik, mint butilpirokate­chin, oktilgallát, hidrokinon, butilhidroxianizol és hidrokinon-monobenziléter. Az aminohidroxiaril-vegyületek sorában kü­lönösen azok használható oxidációgátló szer-50 ként, amelyekben az amino- és hidroxilcsopor­tok egymáshoz képest para-helyzetben állnak, mint pl. a p-hidroxi-difenilamin, p-hidroxi-ok­tilanilin vagy p-hidroxi-N-gamma-aminopropil­anilin. 55 A heterociklusos oxidációgátló szerek közül a ciklusos imidek a legismertebbek; ezeken kí­vül azonban a nitrogénmentes heterociklust tartalmazó vegyületek is szóba jöhetnek, amennyiben nem tartoznak a heterociklusos 60 aminők sorába. Ilyen vegyületek példái: fentia­zin, iminodibenzil, 5-etil-10,10-difenil-fenoszila­zin, 6-metoxi- vagy 6-etoxi- vagy 6-etilamino­-2,2,4-trmetil-l,2-dihidrokinolin és ennek telo­mérjei, 3-hidroxi-7,8-benzo~l,2,3,4-tetrahidro-ki-65 nolin és tokoíerol. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom