151566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás butiramidin-klórhidrát előállítására

151566 II. CH3CH2OH2C = NH-HC1 i OOH2CH3 +NH, -* CH3CH2OH2C = NH • HCl NH2 I CH3OH2OH Eljárásunk alapját az a megfigyelés képezte, hogy a I. reakció diklóretán jelenlétében sokkal egyértelműbben játszódik le, mint a korábban leírt oldószerekben, vagy az, ugyancsak korábban leírt oldószereket nem, alkalmazó módszereknél. A I. reakció ugyanis mellékreakciókkal konkurál, amelyek lefutását a diklóretán jelenléte visszaszorítja, illetőleg oly mértékben lelassítja, hogy a kívánt főreakció túlsúlyba juthat. Ilyen mellékreakció az iminoéter bomlása víz hatására ammóniumklorid kilépése mellett vaj savészterré, ill. vajsavvá. A reakcióban jelenlevő etanol és sósav együttes jelenléte miatt azonban óhatatlan, hogy csekély mennyiségben meg ne jelenjen a víz, amely pl. éterképződés, ill. etilklorid-képződés folytán szabadulhat fel., A korábbi eljárások az igen lassú, hetekig elhúzódó munkamóddal igyekeztek visszaszorítani a mellékireakciókat, azonban a nem megfelelő kitermelések bizonyítják, hogy nem teljes sikerrel. Megállapítottuk továbbá, hogy a hosszú reakcióidő sem kedvez a I. képletű reakciónak. Hosszabb idő után ugyanis a már fent említett vajsavészter, ül. vajsav-képződés fokozottabb mértékben megy végbe és az értékes iminoéter a reakció szempontjából értéktelen termékké alakul. Az iminoéter nem kívánt elbomlását felismerésünk szerint megakadályozhatjuk, ha a reakcióelegyben jelenlevő sósavat semlegesítjük, és ezzel a reakciót leállítjuk. A semlegesítést előnyösen ammóniagáz bevezetésével oldjuk meg. Ezen módszer előnye, hogy a II reakció beindítását is megvalósíthatjuk további ammónia bevezetésével. A II reakciót ugyancsak diklóretán jelenlétében végezzük el eljárásunk szerint, a butiriminoéter kipreparálása nélkül. A II reakció terméke, a butiramidin, találmányunk értelmében szelektíven elkülöníthető a semlegesítéskor keletkezett ammóniumkloridtól. Ez a melléktermék a korábban alkalmazott oldószerek esetében is kivált a reakcióelegyből, azonban nem teljes egészében és ezáltal a végterméket oly mértékben szennyezte, hogy eltávolítása bonyolult és költséges eljárásokat igényelt. Megállapítottuk, hogy megfelelő etanolmennyiséget tartalmazó diklóretán a végterméket oldja, míg az ammóniumklorid kvantitative kicsapódik az elegyből. Találmányunk további lépésekónt, a végtermékről terner elegy formájában ledesztilláljuk a butiro'riitrilnek azt a mennyiségét, amely az I reakció leállítása következtében nem konvertált. Az a tény, hogy a butironitnil etanollal és diklóretánnal terner elegy formájában kvantitative lehajtható, új felismerés. A terner elegy formájában távozó butironitril veszteség nélkül felhasználható a félfolyamatossá tett reakció következő fázisában, amelynek, során a butironitrilt ismét 60%-os konverzióig vetjük alá alkoholizisnek. Előnyösen úgy járunk 10 el, hogy a terner elegyet csupán kiegészítjük a benne levő alkoholnak megfelelő butironitrillel és sósavval, tehát az első fázisban nem konvertált butironitrilt nem, is kell sem külön kipreparálnunk, sem tisztítanunk, mielőtt a 15 második fázisban újra reakcióba vinnők. 20 25 30 35 40 45 50 92 _ QkfcChH -4- 5 " • — • ^ p t« \a í« A félfolyamatos eljárás sémája a következő: butironitril • dupl. -< + -< dupl. < terner ' + 1 elegy ' + nuccs >. li, dupl. HCl NH, _moso NH/.C1 butiramidin Eljárásunk segítségével tehát rendkívül gazdaságos módon, különleges készülékek és éteres oldószer nélkül k:b. 96%-os kitermeléssel nyerjük a végterméket. A reakcióidő 3 1/2 hétről fél napra csökkent. Eljárásunk további részleteit a példában ismertetjük. 60 Példa: 26,21 g butironitril, 16,5 diklóretán és 90,7 g terner elegy (tartalma: 10,9 g butironitril, 25,4 g etanol és 54,4 g diklóretán) keverékébe 0—5 65 C° hőmérsékleten száraz sósavgázt vezetünk, 2