151517. lajstromszámú szabadalom • Flotációs reagens ipari ásványok flotálására
>^v 151517 rogénekként, ill. ezek származékaként felhasználhatjuk a kőolaj kénsavas finomítása során nyert kőolaj szulfonátokat, ill. ezek alkáli-, vagy ammóniumsóját, továbbá a kátrányolajok vákuumos lepárlása során 200 C° forrpont felett 5 kapott antracén olajokból, ill. krizénolajból szulfonálással előállított monodi- és triszull'onált termék alkáli- vagy ammóniumsóját. A találmány szerinti flotációs reagens növényi olaj sav, ill. telítetlen növényolaj komponensére 10 az jellemző, hogy 80 feletti jódszámmal rendelkezik. Ha a találmány szerinti gyűjtőreagenssel semleges közegben, maximálisan 400 g/l zagysűrűség mellett, a flotálandó ásvány, mint pl. barit, fluorit, uránércek súlyára számítva maxi- 15 malisán 0,4% flotációs reagenst alkalmazunk . ' vizes emulzióban, akkor igen jó fémkihozatalt és szelektivitást érünk el ércek és ipari ásványok flotálása során. A találmány egyik foganatosítási módja sze- 20 rint lehetővé válik a homok vasoxid tartalmának csökkentése a találmány szerinti flotáló szer felhasználásával semleges közegben. A flotációs reagens előállításához szükséges egyik nyersanyag a szenek száraz lepárlása 25 (kokszolása) során képződő kátrány olaj ok vákuum desztillálásánál kapott, 200 C° forrpont felett desztilláló, párlat. Ez a párlat főtömegében antracént, fenantrént, krizént, fluorént, karbazolt és a'krídint tartalmaz, dermedéspontja 30 pedig 30—40 C° alatt van. A fenti kátrányolajkeveré'ícet, annak súlyára számítva 20—50 súly %, 10% feletti S03 -at tartalmazó oleummal 0—160 C° között, esetleg kénsavval és kataátor jelenlétében 160 C° felett legalább 30 35 ércig szulfonáljuk, a szulfonált nyersterméket pedig 6—7,5 pH-értékig szódával vagy ammóniával semlegesítjük. A flotációs reagens másik alapanyaga a nafténes, aromás jellegű ásványolajok kénsavas finomításánál, a savgyanta 40 leeresztése után történő lúgos semlegesítés során képződő nyers szulfoszappan. Ez a nyers szulfoszappan mintegy 50% ásványolajat és legalább 30—40% szulfoiszappant tartalmaz. A mono-, dí- vagy triszulfosavas kátrányolaj alkáli- 45 vagy ammóniumsójához és/vagy a nyers szulfoszappanhoz 100 feletti savszámú és 80 feletti jódszámú linol- és linoléntartalmú vegyes növényi olaj savat (elain, elaidin) keverünk. Ezek a telítetlen növényi olajsavak az étolaj és szap- 50 pangyártás melléktermékei és az étolaj lúgos semlegesítése után keletkező szappancsapadék kénsavas, ill. autoklávos bontása után nyerhetők. A flotációs reagens összetételét úgy állítjuk be, hogy 1 :4 arányban keverjük a növényi 55 olaj savas komponenst és az aromás szulíoszármazékokat, míg az elegy viszkozitását víztartalmával szabályozzuk és állítjuk be célszerűen 10—40 súly% víztartalomra. A flotációs reagens egyik főalkotórészét képező kátrányolajok eddig 60 főként tüzelésre voltak felhasználhatók. A nyers szulfoszappant pedig az ismert eljárások során további feldolgozási műveletek (polimerizácíó és kondenzáció) után lehetett savas közegben mint flotálószert alkalmazni. Az olajsavas kom- 65 ponenssel pedig drágább elainjelleí*£ flotálószer komponenseket lehet pótolni, tejVát a találmány szerinti flotációs reagens elállítása ipari melléktermékekből valósítható/ me ct. A. flotációs reagensei legtöbbfajta oxidos, karbonátos és szilifegtos érc vagy ásvány dúsítása ^ megoldható. Alkalmazás-területe ennek megfelelően Szélesebb, mint az ismert flotációs szereké, ame llett, hogy gazdaságosabban állítható elő. A. találmány szerinti flotációs reagenst eredményesen alkalmaztuk fluorit, barit, scheelit, vasércek és urántartalmú ércek flotációs dúsítágára, különösen előnyösen alkalmazható pl- a; mosott kvarchomok vas- és egyéb nehézíérnoxid- vagy szilikátszennyezéseínek eltávolítására. Ilyen alkalmazás során különös előnyt jelent, hogy míg az ismert flotálószerek csak savas közegben fejtik ki hatásukat, addig a találmány szerinti flotációs reagens felhasználásával a flotációs művelet semleges, ill. közel semleges közegben kivitelezhető. Az így nyert tisztított homok, fehér finom üveg gyártására alkalmas, rendkívül alacsony vasoxid tartalma folytán. Ugyancsak előnyösen használható fel a flotációs reagens az apatit és földpát, vas- és néhézfémoxid tartalmú kísérő ásványainak, valamint csillámtartalmának flotációs eltávolítására, ugyancsak semleges vagy közel semleges közegben. A találmány szerinti flotációs reagens egyes alkotórészei külön-külön nem rendelkeznek azzal a műszaki többlethatással, melyet a flotációs reagens alkotórészeinek keveréke az ismert flotálószerekkel szemben mutat. A flotációs szerrel és egyes komponenseivel külön-külön elvégzett összehasonlító kísérletek eredményeit üveghomok vasszennyezést csökkentő flotálása során semleges közegben, az alábbi táblázattal szemléltetjük: Flotáló reagens A flotálássat . nemesített •P-"- üveghomok Fe= O s tartalma 7 0,25 Szulfonált krizén olaj 7 Szulfonált antracén olaj 7 0,21 Ásványolaj bázisú nyers szulfoszappan 7,5 0,22 Asványolajbázisú nyers szulfoszappan 3 0,05 Szulfonált antracénoiaj 3 0.05 Növénybázísú olajsav 8 0,26 Találmány szerinti flotációs gyűjtőreagensek a) Telítetlen olajsav-szulfonált kátrányolajkeverék 1 : 4 arányú keveréke 7,0—8,0 0,042 b) telítetlen olajsav-ásványolajbázísű nyers szulfoszappan 1 :4 arányú keveréke 7,5 0,05% c) ásványolaj olajbázisú nyers szulfoszappan + szulfonált krizén -ftelítetlen olajsav 1:3:1 íirányú keveréke 7,0 0,05% !
