151517. lajstromszámú szabadalom • Flotációs reagens ipari ásványok flotálására

151517 Ugyancsak megvizsgáltuk a találmány sze­rinti flotációs reagens egyes komponenseinek gyűjtőhatását a pH-érték függvényében üveg­homok vasszennyezést csökkentő flotálása során, melynek eredményeit az 1—3. ábrán szemléltet- 5 jük. Az 1. ábrán a szulfonált alifás-, aliciklusos-és aromás telített vagy telítetlen szénhidrogének alkáli-, ill. ammóniumsóinak gyűjtőhatását a pH függvényében ábrázoljuk. Az 1. ábrából lát- 10 ható, hogy 3 pH értéknél az üveghomok minő­sége a minőségi előírásnak megfelelő, tehát vas­oxid tartalma mintegy 0,05% Fe20 3 érték és ennek megfelelően a kiúsztatott meddő súlya 7—8 súly%. A pH-értéket növelve a nemesített 15 homok Fe2 0 3 tartalma rohamosan növekszik, 7 pH értéken kb. 0,26%, ugyanakkor a kiúsztatott meddő súlya rohamosan csökken (2—3%). Sem­leges pH értéken az üveghomok vasoxid tar­talma tehát 0,25%, ennek folytán flotálás nem 20 megy végbe. A 2. ábrán az olajsavak gyűjtőhatásának a pH függését ábrázoljuk. A 2. ábrából az látható, hogy 3 pH értéken gyakorlatilag flotálás nem történik, 7 körüli pH értéken pedig a flotá- 25 landó anyag változatlan összetételben minden­fajta szelektáló hatás nélkül kiúszik, ezzel szem­ben 9 pH értéken, tehát lúgos közegben, a ne­mesített homok vasoxid tartalma ugyan csök­ken (0,08%), azonban a flotált termék minősége 30 az előírásnak nem felel meg. Az előbbi ábrák alapján tehát világosan lát­ható, hogy a két komponens külön-külön sem­leges közegben nem alkalmas flotálás kivitele­zésére. 35 A 3. ábrán az olajsavval módosított alifás-, aliciklusos- és aromás, telített vagy telítetlen szénhidrogének szulfonált származékainak, ill. ezek sóinak gyűjtőhatását semleges közegben az olajsav tartalom függvényében ábrázoljuk. 40 A 3. ábra azt szemlélteti, hogy a találmány sze­rinti flotációs reagens mintegy 12—18 súly%, olajsavtartalommal oly mértékben képes flotá­lásra, hogy a nemesített homok vasoxid tartal­ma 0,05% érték' alá csökken, tehát a flotálás 45 semleges közegben igen eredményesen végez­hető el. A találmány szerinti flotációs reagens előállí­tása pl. a következő módon történik: 400 kg kokszolás során képződött, vákuumban 50 200 C°-nál magasabb forrpontú krizénolajat keverős duplíkátorban 160 kg 13% SO3 tar­talmú oleummal 60—90 percen keresztül 160 Cp ­on szulfonálunk. A szulfonálás lezajlása után 350 kg vízben 150 kg ammóniákszódát oldunk 55 fel és ezt fokozatosan a szulfonált reakcióelegy­hez adagoljuk. A semlegesítés erős hőfejlődés közben megy végbe. "Semlegesítés után a reak­cióelegybe 150—200 kg 170 savszámú és 130 jód­számú szappancsapadék-zsírsavat keverünk be. 60 A közepes viszkozitással rendelkező késztermék súlya mintegy 1100 kg, víztartalma pedig 20—-30%. A flotációs reagens előállítására el­járhatunk olymódon is, hogy a nafténes, aromás • jellegű ásványolajak kénsavas finomításánál, a g5 savgyanta leeresztése utáni lúgos semlegesítés­kor kapott 550—580 kg szulfoszappanhoz 145 kg 170 savszámú és 130 jódszámú szappancsa­padékszírsavat keverünk be. Végül a flotációs reagens előállítását úgy is végezhetjük, hogy az ásványolaj szulfonátot, kátrányolajszulfonátot és telítetlen olajsavakat tartalmazó szappan csapadékzsírsavat 1:3:1 arányban összekeverjük- Az így kapott flotációs reagenssel végzett flotációs feldolgozást az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa: A flotáláshoz 2 literes Denver rendszerű alsó levegő befúvatásos mechanikus flotáló cellát al­kalmazunk. Kvarchomok flotálásánál nyers­anyagként fehérvárcsurgói 0,3—0,5% Fe20 3 -tar­talmú kvarchomokból indulunk ki. Ezt a ho­mokot feldolgozás előtt 100—600 mikron finom­ságra osztályozzuk és 1000 g/l zagysűrűség mellett, 6,5—7,5 pH értéken a zagyot kondicio­náljuk olymódon, hogy 10%-os vizes emulzió formájában 1 kg flotálandó érchez 2,5 g talál­mány szerinti flotációs reagenst adagolunk hozzá. 10 perc kondicionálás után a zagyot fel­hígítjuk 230 g/l sűrűségre és azt flotáló cellára adagoljuk, miközben a keverő motor és a levegő befúvatását is megindítjuk. A kinyert termék Fe2 0 3 -tartalma 0,05%, a meddő súlyvesztesége mindössze 5—10%. 2. példa: Az 1. példa szerinti készülékben bari tot flo­tálunk, a kiindulási anyagként használt ásvány BaS04 tartalma 18%, az ásvány beőrlése és a szokásos kondicionálási művelet elvégzése után a zagyot 200 g/l sűrűségre hígítjuk fel és 2 g/kg flotációs reagenst adunk hozzá. A flotálás során alkalmazott pH-érték 7—8. A fiotáció eredményeképpen legalább 85% fémkihozatal­lal, 40%, BaS04 tartalmú koncentrátumot nye­rünk, a meddő barit-tartalma mindössze 4%. 3. példa: Az 1. példa szerinti készülékben pátkaszüz­vári, 4,5%, CaF2 -t tartalmazó fluorit ércet 7—8 pH érték mellett flotálunk. A szokásos előké^ szítő műveletek elvégzése után 250 g/l zagysü­rűség mellett 1,75 g/kg flotációs reagenst ada­golunk. A flotálás eredményeképpen 14—15% CaF2 tartalmú nyers koncentrátumot kapunk 95% fémkihozatallal, míg a meddő mindössze 0,2% CaF2 -t tartalmaz. Szabadalmi igénypontok: 1. Flotációs reagens ipari ásványok semleges vagy közel semleges közegben, célszerűen 6,5— 7,5 pH-érték között való flotálására, azzal jelle­mezve, hogy a flotációs reagens 1 : 2,5—5, cél­szerűen 1 : 4 arányban vegyes növényi olajsa­vakból, illetve telítetlen növényi olajokból, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom