151505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piezoelektromos rezgőelemek vastagságmérettől függő frekvenciájának, illetve vastagságméretének az optikai csiszolás során való mérésére és berendezés ezen eljárás lefolytatására

1 5 gálő áramköri elrendezést —, a Fig, 2 pedig a mérendő kristály(ok)nak a mérőáramkörbe való ('váltakozó) beiktatására szolgáló hálózat szer­kezeti megoldását mutatja be. A Fig. 1 alapulvételével a találmány szerinti, eljárás piezoelektromos rezgőelemck vastagság­méretétől függő frekvenciájának mérésiére a következőkben írható körül: A Gjei frekvenciamodulált jelgenerátor frek­venciája a Gmod frekvenciamoduláló segédge­nerátor frekvenciája szerint — az annak jel­szintje által meghatározott frekvenciatartomá­nyon belül —• periodikusan változik. Az e két elemiből álló generátoréi-rendezés jelét a Q érintkezőpár közé helyezendő mérendő kristá­lyon és a D demoduláló-elrendezésen át az O katódsugároszcilloszkóp egyik lemezpárjára ve­zetjük, amelyre a Gmérö mérőgenerátornak ugyancsak a D demoduláló-elrendezés bemene­tére adott, frékvenciamarkerül szolgáló feszült­ségjele is jut; a Gmod frekvenciamoduláló se­gédgenerátor feszültség jele ezenkívül — köz­vetlenül — az O kaitódsugároszcilloszkóp másik lemezpárjára jut. Ebben az. áramköri elrendezésben a G;e ; jel­generátor frekvenciamodulált feszültségi ele, amelynek frekvenciái át .a mérendő kristály megközelítő frekvenciatartományának a köze­pére állítjuk be, az O katódsugároszcilloszkóp képcsővének ernyőjén olyan rezonancia-jelleg­görbét eredményez, amely jelleggörbe jellemző (csúcsos) szakaszának közepét a képcső ernyő­jére húzott függőleges vonalra, helyezzük ugyanúgy, mint a Gm érő mérőgenerátor frek­venciájára jellemző mark er-jel közepét. E két jelleggörbe jellegzetes középvonalait — célsze­rűen váltakozva — az ernyőre rajzolt függő­legesre helyezve megállapítást tehetünk a pie­zoelektromos rezgőelem frekvenciái ának a mé­rőgenerátor frekvenciái ával való egyezősége, illetve a rezgőelem frekvenciájának még vál­toztatandó volta tekintetében. A még síktárcsán helyetfoglaló és optikai csiszolás alatt álló kristályoknak a Fig. 1 sze­rinti áramköri elrendezésbe való beiktatására a Fig. 2 szerint bemutatott szerkezeti elrende­zés szolgál. A Q érintkezőpár egyikére a csiszolás alatt álló és mérendő K kvarckristályi(aka)t rögzítve hordozó, elektromosan vezető anyagú vagy ily bevonatú S síktárcsa csatlakozik, míg a másik érintkező hajlékony kábel közvetítésével az -— alkalmasan kúposán kiképzett — elektromosan vezetőanyagú, mozgatható T tapogató-érintke­zővel áll vezetői összeköttetésben; így a T ta­pogató a S síktárcsára illesztett K kristályok bármelyikére ráhelyezhető ós ezáltal a mérendő kristály(ok) a mérőáramkörbe beiktathaitó(!k). Így lehetővé válik, hogy a kristályoknak a megengedett tűrést megközelítő frekvenciaér­téke — a mérések szerint szükségesnek mutat­kozó számban megismételt és kívánt mértékű további optikai csiszolás útján — a síktárcsá­ról való levétel nélkül — beállítható legyen, A találmány szerinti eljárás és berendezés »1505 6 nemcsak a piezoelektromos rezgőelern vastag­ságmérettől függő frekvenciája, hanem a kris­tálylapka vastagságmérete mérésére is felhasz­nálható. 5 Ezt az teszi lehetővé, hogy egyébként nem vastagságrezgőkként, használt, de a vastagsági irányban, piezoelektromosán aktív kristályok i:-; hajlandók vastagsági irányban rezegni: tel iát a hossz-, nyiró-, hajlító- stb. módiban rezgő 10 kristályok is vastagságrezgőkként is rezgésbe hozhatók. Egy pl. hossz-rezgő kristálynak vas­tagságrezgő módban mért frekvenciája termé­szetesen nagyságrendileg eltér a hossz-rezgési frekvenciájától, azonban az egy és ugyanazon 15 kristalylapnak ez a kettős rezgési készsége arra ad módot, hogy a találmány szerinti mérési eljárást és, 'berendezést rendeltetésszerűen nem vastagságrezgő kristályok i(kristálylapkák) vas­tagságméretének mérésénél is alkalmazzuk. Ez-20 által a pl. hossz-rezgő kristály vastagságmére­tét vastagságrezgőként észlelt frekvenciája el­lenőrzésével mérjük és így tehetünk megálla­pítást az optikai csiszolás folytatásának szük­séges volta tekintetében. A vastagságméret 25 ilyen jellegű és pontosságú mérésének különö­sen a milliméternél kisebb vastagságméretű hosszrezgő kristályok lapjai párhuzamosságának ellenőrzése során van jelentősége. A találmány szerinti eljárás és berendezés 30 alkalmazásának előnyei az alábbiakban foglal­hatók össze: A síktárcsára illesztett piezoelektromos kvarc­kristályok vastagságmérete már eleve 1—2 nagyságrenddel nagyobb pontossággal határoz-35 ható meg, mint mechanikai mérőeszközök al­kalmazása esetén. A kvarckristályok mechanikai végméretre csiszolása össze van kötve a frekvenciára való csiszolással, ami mellőzhetővé teszi az egyedi 40 megmunkálást igénylő és bizonyos kockázatok­kal járó ún. leppolást; az ennek során eddig esetleg minőségileg leromló, rezgésképtelenné váló vagy eltörő kristálymennyiséggel számba­vehető természetes kvarckristály-importanyag 45 ment veszendőbe. Az optikai síktárcsán végezhető csiszolás biz­tosítja a piezoelektromos rezgőelem lapjainak párhuzamosságát és csökkenti a kristálylapok frekvenciájának egymásközötti „szórását"; ezzel 50 lehetővé válik a, kristályoknak csak savazással való frekvencia-előbeállítása, ami a kristályok öregbedése (időbeli stabilitás), rezgőképessége (Reff, Q) tekintetében jelentős minőségjavulást eredményez, ezenfelül a nagypontosságú hő-55 foktényezőjű kristályok gyártása számára ked­vező gyártási technológiát biztosít. Szabadalmi igénypontok; 60 1. Eljárás piezoelektromos rezgőelemek vas­tagságmér et tői függő frekvenciájának, illetve vastagságméretének az, optikai csiszolás során való mérésére, — azzal jellemezve, hogy a sík-65 tárcsára illesztett kristály frekvenciái ának, Til.

Next

/
Oldalképek
Tartalom