151499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkil-alumíniumhalogenidek előállítására

151499 5 6 hidridet (alumíniumtartalom 29,2%; előállítva az 1. példa szerint kapott monohidrid vákuum alatt, vékony réteggel dolgozó molekuláris desztillálókészülékben történő desztillációja útján) 10,33 NI klórral reagáltatunk (a szerves fém vegyületben jelenlevő alumínium mennyiségére számítva ez 5%-os feleslegnek felel meg). A reakció során 8,9 NI gáz fejlődik, amely lényegileg hidrogénből áll, csekély mennyiségű etán kísértében. Nagyvákuumban történő desztilláció útján 103 g terméket kapunk, amely lényegileg dietilalumínium-monokloridból áll; talált alumíniumtartalom 20,9%, talált klórtartalom 27,82%. A 2-etilhexilalkohollal történő elbontás során fejlődött gáz főként etánból áll, 2,2 rhól% hidrogén és csekély mennyiségű bután kíséretében. Az eredetileg jelen volt szerves kötésű alumíniumra számított termelési hányad 91%. 4. példa: Az 1. példában leírthoz hasonló reakciókörülmények között, az ott megadott reagáló anyagok alkalmazásával, 84 g dietilalumíniummonohidrid 145 ml vízmentes heptánnal készített oldatát 10;5 NI klórgázzal hozzuk reakcióba. A reakció befejezte után az elegyet 100 C° hőmérsékletre hevítjük, hogy az oldatba oldva jelenlevő reagáló gázokat teljes'en eltávolítsuk^Összesen 10,5 NI gázt kapunk, amely lényegileg hidrogénből áll, csekély mennyiségű etán kíséretében. A heptánt ezután nagyvákuumban történő ledesztillálás útján eltávolítjuk, amikor is 100,2 g terméket kapunk, amely az elemzési adatok szerint nyilván dietilalumínium-monokloridból áll; talált alumíniumtartalom 21,2%, talált klórtartalom 28,4%. A 2-etilhexilalkohollal történő elbontás útján fejlődő gáz csupán 1 mól% hidrogént tartalmaz, főtömege etán, nyomokban jelenlevő butánnal. Az eredetileg jelen volt szerves kötésű alumíniumra számított hozam 89%. 5. példa: Egy lapátos keverővel, manométerrel, a gázok és reagáló anyagok bevezetésére, valamint a képződött termék elvezetésére szolgáló csapokkal, hőmérő-hüvellyel és olaj keringtetésére alkalmas köpennyel felszerelt 3 literes autoklávba 369 g alumíniumdietü-monohidridet viszünk be az 1. példában leírthoz hasonló reakciókörülmények között. Az autoklávot erélyesen hűtjük, hogy hőmérséklete 50—60 C° körül legyen, miközben nyomás alatt 170 g klórgázt vezetünk be. A nyomás az autoklávban a gézfejlődés következtében 10 atm-ra emelkedik; a gázokat kiengedjük és újból klórt vezetünk be 15 atm maximális nyomás eléréséig. Az autoklávot ezután újból megnyitjuk; a két reakciőszakaszban keletkezett gáz lényegileg hidrogénből áll, kismennyiségű etán kíséretében. , Az autoklávból kivett és nagyvákuumban desztillált termékből 480 g tiszta folyadékot kapunk. Ennek elemzési adatai: talált alumíniumtartalom 20,9%, talált klórtartalom 32,55%. Az elbontás során fejlődő gáz főként etánból áll, csekély mennyiségű bután és nyomokban jelenlevő hidrogén kíséretében. A termék túlnyomórészt dietilalumíniummonoklorid, csekély mennyiségű monoetilalumínium-dikloríd kíséretében. Az eredetileg jelen volt szerves kötésű alumíniumra számított termelési hányad 92%. 6. példa: Hidrogénből, alumíniumból és etilénből (az alumínium és a hidrogén feleslegben való alkalmazásával) autoklávban, 100 C° hőmérsékleten és 200 atm nyomás alatt előállított, majd ezt követően nagyvákuumban való desztilláció útján kinyert, tehát lényegileg a 3. példában leírt eljárásmód szerint kapott termék 57 gját bevisszük egy keverővel, hőmérővel, gazométerhez kötött visszafolyató hűtővel és csepegtető-tölcsérrel felszerelt 500 ml-es lombikba. E termék alumíniumtartalma 29,35%; 2-etilhexilalkohollal történő elbontás útján olyan gázt fejleszt, amely a gázkromatográfiai elemzés adatai szerint 33% hidrogént tartalmaz, míg a gáz fennmaradó része etán, csekély mennyiségű bután kíséretében. A kapott termék tehát dietilalumínium-monohidrid. Az e terméket tartalmazó reaktor-lombikba, megfelelő hűtés mellett 52,5 g brómot (g-atomban megfelel a monohidridben jelenlevő szerves alumíniumvegyületnek, kb. 5% felesleggel) csepegtetünk be. A lombikot ezután 90 percig 60 C° hőmérsékleten tartjuk. A reakció során kb. 7 NI gáz fejlődik, amely lényegileg hidrogénből áll, kevés etán kíséretében. Nagyvákuumban történő desztilláció útján. 102 g terméket kapunk, amely az alábbi elemzési adatokat mutatja: Al 15,6%, Br 48,2%. 2-etil-hexüalkohoilal történő elbontás útján 253,1 Nml/g gáz fejlődik, amely a gázkromatográfiai elemzés adatai szerint 92,5% etánból, valamint kis mennyiségű hidrogénből és butánból áll. A kapott termék tehát lényegileg dietilalumíniummonobromid (számított alumíniumtartalom 16,36%, számított brómtartalom 48,43%). 7. példa: A _ 60,5 g dietilalumínium-monohidridet, amely a 6. példában leírt termékkel egyező tulajdonságokat mutat, a 6. példában leírt, de csepegtető-tölcsér helyett egy erre alkalmas jód-adagoló berendezéssel felszerelt készülékbe viszünk. A 6. példában leírthoz hasonló- eljárással lassan hozzáadunk 88 g jódot. A reakció során kb. 7 NI gáz fejlődik, amely lényegileg hidrogénből áll. 10 15 20 25 30 35 40 4ó 50 55 60 3