151456. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymolekulájú lineáris szénhidrogénkopolimérek előállítására

3 151456 4 részben transz-1,4, részben pedig. 3,4 szerkeze­tűek. Az ilyen kopoliméreket butadién 1,3-penta­diénnel, alkilalumíniuimihalogenidekből és vaná­diumvegyületekből készített katalizátorok se­gítségével történő kopolirnerizálása útján állít­hatjuk elő, amint ezt az -alábbiak során köze­lebbről ismertetni fogjuk. Azt tapasztaltuk, hogy az. említett katalizá­torokkal dolgozva, a polimerizáció során jelen­levő monomerek mennyiségi arányától függően, bármilyen összetételű kopolimér előállítható; e kopolimérek tulajdonságai v — amint fentebb már említettük — pentadién-tartalmuk válto­tatásával szabályozhatók. Míg a tiszta transz-1,4 polibutadién nagy­mértékben kristályos termék, amelynek olva­dáspontja 145 C° körül van, addig a jelen ta­lálmány szerinti eljárással előállításra kerülő kopoliimérek ikristályossági foka és olvadás­pontja a kopolimér pentadiién-tartalmának nö­velésével fokozatosan csökken, míg végül szoba­hőmérsékleten is amorf kopoliméreket kapunk. A kis !(20 mól% alatti) pentadién-egygóg tar­talmú termékek szdbahőmérsékleten kristályo­sak, olvadáspontjuk 145 C alatt van. Az ilyen termékeknek a lánctengelyre merőleges irány­ban meghatározott rács-állandója nagyabb, mint a szobahőmérsékleten stabil transz-1,4 polibutadién módosulaté. A pentadién-egységeket közepes mennyiségi arányban i(kb. 20—40 mól%-ban) tartalmazó termékek szobahőrnérsékleten amorfak vagy alig kristályosak. Ezek általában olyan vulkani­zált termékeket adnak, amelyek nyújtatlan ál­lapotban amorfak, nyújtás útján azonban, kris­tályosíthatok. Az ilyen vulkanizált termékek, szilárdság­fokozó töltőanyagok alkalmazása, nélkül, a. híd­kötés-kópződés fokától függően az alábbi nagy­ságrendű mechanikai értékeket mutatják: sza­kadási nyúlás- 1000-—1200%, szakítószilárdság 200 kg/cm2 körül; e termékek tehát a termé­szetes gumihoz hasonló mechanikai tulajdonsán gokkal rendelkeznek, tulajdonságaik egészében véve jobbak, mint az eddig ismert cisz-1,4 poli­butadién. tulajdonságai. A röntgenspektrumok világosan mutatják, hogy az ilyen vulkanizált termékek nyújtás út­ján kristályosíthatok. Az ilyen vulkanizált termakék meglepő jel­lemvonása, hogy» a szobahőmérsékleten történő nyújtás hatására fellépő kristályosságuk olyan jellegű, amilyen a 70 C° feletti hőmérsékleten stabil transz-1,4 polibutadién módosulatra jel­lemző. E termékek szobahőmérsékleten meghatáro­zott visszapattanó rugalmassága 75% körül van; így e termékek e szempontiból is az eddig ismert legjobb elasztomerekhez hasonlíthatók. Az olyan termékek, amelyek pentadién-egy­ségeket nagyobb i(kfa. 40 mól% feletti) mennyi­ségi arányiban tartalmaznak, amorfak és még a vulkanizálás után történő nyújtás útján sem kristályosíthatok, ezért, e termékek gyakorlati szempontból kevésbé érdekesek. A találmány szerinti eljárással előállított ko­polimérek infravörös vizsgálata során azt talál-5 tuk, hogy valamennyi ilyen kopolimér — amint fentebb már említettük — transz-1,4 szerkezetű butadién-Megységieket tartalmaz, míg a penta­dién-egységek resztben transz-1,4 szerkezetűek, részben pedig 3,4 szerkezetűek. 10 Meglepő módon azt találtuk, hogy a transz-1,4 szerkezetű pentadién-egységek a. butadién-egy­ségekkel együttes kristályok képzésére képesek. Feltehetően ez a jelenség az oka annak, hogy e kopoliniérek olvadáspontja feltűnő módon 35 alacsonyabb a transz-1,4 szerkezetű butadién homopoliimérnél, bár a pentadién-egységeket közepes mennyiségi arányban tartalmazó vulka­nizált termékek nyújtás segítségével kristályo­síthatok. 20 A találmány szerinti kopolimérek szerkezeti felépülését infravörös vizsgalattal, az alább le­írt módszerrel határoztuk meg. A pentadién-egységek meghatározása a 7,25 + + 7,30 mikronnál fellépő í()a metil-csoportoknak 25 tulajdonítható) sáv alapján, a butadién-egysé­geké pedig a 7,38 mikronnál fellépő sáv alap-Ián történt. — A metilcsopartoknak tulajdonítható sáv 7,25 + + 7,30 mikronnál tulajdonképpen két, szorosan 30 egymás mellett, 7,26 és 7,29 mikronnál levő sávból áll, mint ezt nagy felbontóképességű kalciumfluorid optika segítségével ki lehet mu­tatni. A közönséges felbontással, történő vizsgálat 35 során, tehát nátriumklorid-optika alkalmazásá­val, e két sáv egynek tűnik és az egyik csupán határsávnak tűnik a másik sáv széle mentén. Analitikai meghatározások céljából az optikai sűrűséget egy közbenső ponton határoztuk meg 40 a legnagyobb abszorpció és a. határsáv között; a mérés egy kb. 7,27 mikronnál levő ponton történt. Ezt a mérést abból a célból végeztük egy ilyen közbenső ponton, hogy ezzel mini­málisra csökkentsük azt a ' hibalehetőséget, 45 amely a 7^26 mikronnál, ill. 7,29 mikronnál látható két sáv intenzitás arányának változá­saiból' eredhet. 'A 7,38 mikronnál látható sáv esetében az optikai sűrűséget a legnagyobb abszorpció 50" pontján mértük: A méréseket egy, a 7,10 mik­ronnál és 7,45 mikronnál fellépő transzmisszió csúcsértékek között húzott .alapegyenesre vonat­koztattuk. A kopolimérben jelenlevő butadien­es pentadién-egységek mennyiségét az alábbi 55 rendszer megoldása alapján határoztuk meg: D7 , 27 = 0,354 X ló-3 SP ß + 20,6 X 1.0~3 SP P D7 ,38 = 7,09 X ló"3 SP B +3,99 XIO-3 SPp ahol D7,38 és Ü7,27 az optikai sűrűség-értékek 60 7,38, ill. 7,27 mikronnál, PB és Pp a butadien­es pentadién-egységek súly szerinti mennyisége (mgJban kifejezve, 10 ml oldatban), S pedig a cella vastagsága cm-ben. Az elemzést széntetrakloridos oldatban vé-65 geztük. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom