151450. lajstromszámú szabadalom • Nemesítési eljárás a termesztett csiperkegomba termésmennyiségének növelésére

o MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG OBSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. VI. 12. (MA—1256) Közzététel v

napja: 1964. I. 25. Megjelent: 1965. VI. 01. 151450 Szabadalmi osztály: 45 f 5—6 Nemzetközi osztály: A 01 h^ */0

sf Decimái osztályozás: Feltalálók: , Dr. Bohus Gábor mikológus, 30%* Heltay Imre h. igazgató, 30%, Koronczyné Wonnesch Ildikó fóagronómus, 20%, Uzonyiné Látkóczy Adél kísérleti laboratórium vezető, 20% Tulajdonos: Természettudományi Múzeum Növénytára, Budapest Nemesítési eljárás a termesztett csiperkegomba termésmennyiségének növelésére A világ gombatermelése évente 150 millió kg, A termelés mértéke egyre fokozódik, a gomba mindinkább népszerű élelmicikké válik. Magyarország a világ gombatermelésében a tizedik helyen áll, jelenlegi másfél millió kg^-os gomba tefmélésével. A termesztés alapanyaga eléggé egyöntetű világszerte: szalmás lótrágya, melyet N és P tartalmú műtrágyákkal dúsítva 12—18 napra komposztálnak. A komposztba helyezik a laboratóriumokban, steril eljárásokkal készített csiperkegomba-szaporítóanyagot, az úgynevezett gombacsírát, mely a komposzt tápanyagainak felhasználásával termésnek indul. • A mesterséges termesztés meghonosodásától egészen a jelen időkig csak egy fajt: a kétspórás csiperkegombát (Agaricus bisporus-t) sikerült termeszteni. A terméseredmények fokozása céljából állandóan törekedtek ugyan újabb és újabb változatok előállítására az egész világon. Az egyedül lehetséges nemesítési mód e téren a mutációnemesítés volt. A módszer a termesztés folyamán, a, populációban véletlenül megjelenő mutációkon alapszik. Ezek nem gyakoriak, de előfordulnak. A populációból kiemelt „mutagen" egyedet a szokásos mikológiái labortechnikával dolgozták fel szaporítóanyaggá. A mutáció-nemesítés eredményeként ma mát: minden laboratóriumnak van néhány többé-kevésbé megbízható változata, melyek azonban 10 15 20 25 30 mind egy s Ugyanazon eredeti kétspórás csiperke származékai tulajdonképpen, s így a kiindulási anyag javítását jelenthetik csupán. A világszerte alkalmazott gyakorlattal szemben kidolgoztunk és Magyarországon bevezettünk egy új eljárást. Ennek lényege: a természetben vadon-termőként előforduló kétspórás csiperkék bevonása a mesterséges termesztésbe. Az eljárás kialakításához taxonómiai (rendszertani) vizsgálatok vezettek. Megállapítást nyert, hogy a termesztett és a vadon előforduló kétspórás csiperkegomba egyazon fajhoz tartoznak. A természetben élő Csiperkegombára ható környezeti.feltételek azonban igen gazdag alakkört hoztak létre, (ellentétben a fentebb említett egyforma mesterséges termesztési körülményekkel) s így a fajon belüli nagy változékonyság több új rendszertani egység elkülönítését tette szükségessé. A fajon belül három varietas különíthető el: varietas bisporus, varietas avellanéa és a varietas albidus. Az eddigi vizsgálatok szerint a var. albidus mutatja a legnagyobb változékonyságot, á termesztett fajták. zöme ennek alakkörébe tartozik és itt vált szükségessé további rendszertani kategóriák elkülönítése: forma depressus, f. conicopus és f. langei. Eljárásunk gyakorlati kiviteli módja a következő: A megfelelő vegetációs periódusban begyűjt-