151444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biciklusos aminoketonok vagy sóik előállítására

-MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORS2ÁGOS «, ACsÄUMÄ«Nt¥I HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Megjelent: 1965. VI. 01. 151444 Bejelentés napja: 1<962. XI. 22. (LA—520) Finnországi elsőbbsége: 1961. XI. 23. Közzététel napja: 19&4. I. 25. ,>iÖzabadaIiiMi osztály: 12 q 1—13 Nemzetközi osztály: <C<07 c4 Decimái osztályozás: Feltaláló: Dr. Krieger Hans vegyész, Oulu, Finnország Tulajdonos: Lääke Oy cég, Turku 17, Finnország Eljárás biciklusos aminoketonok vagy sóik előállítására l A találmány-szerinti eljárás az (1) általános képlet szerinti biciklusos aminoketonok előállí­tására vonatkozik. Az (1)-képletben. RÍ és R2 alkil-, cíkloalkil-, aril-, arälkil-csoportot jelentenek, vagy N^nel, 45 adott esetben pedig egy további heteroatommál együtt heterociklusos gyűrűt képeznek, mint pl. pirrolidin-, piperidin-, morfolin- vagy pipe­razin-gyűrűt, mely heteroatomot tartalmazó gyűrű rövidszénláncú alkil-csoportokkal helyet- Ifl tesítve lehet, míg X—CH2—, ill. —CH2—CH 2 ­csoportot jelent. Ismeretes az, hogy cikloalifás ketonok for­maldehiddel és szekunder aminnal valamely aminoketonná alakíthatók át, amelyek között 15 gyógyászatilag hatásos vegyületek találhatók. (347.829 sz. svájci szabadalom.) Azt találtuk, hogyha a fenti reakciótípust biciklo[2.2.1]hep­tánon-(2) és biciklo[2.2.2]oktánon vegyületekre alkalmazzuk, akkor értékes gyógyászati hatás- 20 sal rendelkező termékeket kapunk. Az új típusú aminoketonok előállítását úgy végezzük, hogy a biciklo[2.2.1]heptanon-(2), ül. bieiklo[2.2.2]oktanon kiindulási vegyületeket szekunder aminokkal, ill. ezek sóival és "for-'.25 fnaldehiddel vizes oldatban visszafolyós hűtő alatt forraljuk. - A nem reagált • kiindulási anyagként használt ketont a reakcióelegyből vagy oldószerrel való kirázással, vágy vízgőzzel való desztilláció útján távolíthatjuk él. A nyert 30 aminoketonokat a reakcióelegyből vagy köz­vetlen sósavas sóik alakjában, vagy meglúgosí­tás után szabad aminoketonként különíthetjük el. Az új biciklusos aminoketonok állandó ve­gyületeknek tekinthetők, amelyek nagyvákuum­ban bomlás nélkül desztillálnák. A szabad ami­noketonok vízben kevéssé vagy egyáltalában nem oldódnak, sóik azonban, pl. sósavas sójuk vagy metobromidjuk jól oldódik vízben. Az új -aminoketonok viszonylag kevéssé toxi­kus vegyületek (pl. a 3-dimetilaminometil- és 3-piperidino-metil-biciklo[2.2.1]heptanon-(2) DLjD értéke Albino-Swiss-Webster egerekre kb. 800 mg/kg) analgetikus hatásuk pedig állat­kísérletek során az acetilszalicüsavval egyenér­tékűnek bizonyult. A találmány szerinti eljárással kapott amino­ketonok egyéb vegyületek előállításánál köz­benső vegyületként, más alkalmas gyógyszerek­kel elkeverve pedig gyógyszerként használhatók fel. A biciklo[2.2.1]heptán-származékok ismert módon kétféle alakban, éspedig endo- vagy exo-izomérék alakjában fordulnak elő (lásd 2. képlet). Azt találtuk, hogy a CHaNR^ csoport az (1) képletben exo-helyzetben van, míg pl. a 3-dimetilaminometil-biciklo[2.2.1]heptanon-(2) esetébén, a karbonil csoport Huang-Minlon módszerével való. eltávolítása után, az exo-3-151444

Next

/
Oldalképek
Tartalom