151421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a sör fehérjestabilitásának emelésére

151421 3 4 lek rendszeres vizsgálatakor kiderült, hogy a sörben levő, zavarosodást okozó fehérjék adszorpciója szempontjából csak pontosan meghatározott termékek jöhetnek számításba.- Ezek az un. tágpórusú szilikagélek. A tágpőrusú szilikagélek magukban véve ismeretesek, eddig azonban más célra használták őket. A találmány szerinti tágpórusú kovagélek ömlesztett súlya legfeljebb 0,5 kg/l, felülete nitrogénabszorpciós módszerrel meghatározva 200—400 ma

/g, pórustérfogata a pórusok folyadékfelvevő képessége alapján meghatározva 0,6—1,2 ml/g, az ezekből kiszámított pórusátmérője 60—150 A. A találmány szerinti tágpórusú kovagélek ezenkívül finoman őrölt, messzemenően dehidratált és ennek következtében tárolható termékek (xerogelek), amelyeknek térfogata vízfelvétel esetén nem változik, tehát nem duzzadnak, vízleadáskor nem zsugorodnak, és a kapilláris víz felvétele és leadása reverzibilisen megy végbe. Azt találtuk, hogy az ilyen tágpórusú kovagélekben a vízben oldható anyagok mennyiségét igen gondos mosással egész egy százalék alá sikerült leszorítani, úgy hogy a tisztasági rendelkezés szerint is semmi ellenvetés nem hozható fel az ilyen kovagél fajtáknak a sörfehérje stabilizálására való felhasználása ellen. Tehát a találmány szerinti eljárás kivitelezésének szükséges feltétele a tágpórusú kovagélek gondos kimosása. Az ilyen tágpórusú kovasav gélek előállítása ismert.. Tágpórusú termékekhez juthatunk isimért módon az alkáli-szilikátból és savakból keletkező kovasav kocsonyán keresztül. Éppen úgy kiindulhatunk kovasav csapadékból is, amely pl. a kovasavnak ásványi savakkal végzett kicsapásakor leválik, ha megfelélő körültekintéssel járunk el (vö. pl. DBP 867 543), vagy ha a kovasavat az alkáli-szilikátból szénsavval csapjuk ki. A továbbiakban reagáltatjuk a nátriumfémszilikátot 40%-os kénsawal vagy pedig feltárhatunk más szilikátokat savakkal. Ezenkívül számos további eljárás ismeretes (vö. Gmelin: Szervetlen kémiai kézikönyv, 15B kötet, Verlag Chemie 1959). A kispórusú jelleggel szemben a tágpórusú jelleg kialakításához egyéb tényezők mellett nyilvánvalóan igen lényeges, hogy kovasav kocsonyából vagy a kovasav csapadékból a víz eltávolításánál a zsugorodás befejezése előtt a pH 7 felett legyen. A találmány szempontjából lényegtelen, hogy milyen eljárással állítjuk elő a tágpórusú kovagélt, csak az a fontos, hogy elérjük a definíció szerint megadott tágpórusú tulajdonságot. i Az ilyen tágpórusú kovagélek a sörben levő fehérjék stabilitása szempontjából lényeges előJ ayökkel rendelkeznék, az ismert bentonithoz képest. Ezek különösen jó és szelektív adszorpciós hatást mutatnak a sörben levő nagymolekulájú fehérjékkel szemben, amiből az a további előny adódik, hogy a kovagél -a sörből mindig szűréssel, adott esetben önmagában ismert szűrési segédeszköznek (vö. DP 758 041) pl. kovaföld, vagy cellulóz párhuzatíjos alkalmazásával .'ismét eltávolítható. A tágpórusú kovagél adszorpciós hatása olyan jó, hogy például 100 g/hl mennyiség alkalmazása esetén már néhány perces behatás elégendő a zavarodást képező fehérjék messzemenő adszorbeálásához. Természetesen még egy kissé növekszik a hatás hosszabb, kezelési idő alkalmazása esetén. Ekkor azonban egyáltalában nem lép fel a kovagélnek a tűrhetőséget megnehezítő zsugorodása, úgy hogy a kovagél üledék sörveszteség nélkül még akkor is maradéktalanul leszűrhető, ha a kovagél igen hosszú behatási idő alkalmazásakor jött létre. A további technikai tökéletesítés tehát onnan adódik, hogy a kovagéles féhérjestabilizálás további munka és további tárolási idő igénybevétele nélkül a szűréssel egy munkamenetbe végrehajtható, továbbá, hogy közben sörveszteség nem lép fel. Az adszorpciós hatás azáltal javítható igen lényegesen, hogy a tetszés szerinti úton előállított kovagélt a tágpórusú szerkezet rögzítése' után önmagában ismert módon utólagos savas kezelésnek vetjük alá; Bár a savas kezeléshez elvileg bármely erős sav alkalmas, mégis különösen előnyösen alkalmazható a sósav vagy salétromsav, mivel ezek utolsó nyomai a kimosás után a kovagél szárításával eltávolíthatók. A sav hatása a koncentráció növelése esetén emeK kedik. Az utólagos savas kezelés mind hidegen, mind pedig melegen elvégezhető. Tekintettel a németországi törvényes rendelkezésekre (söradó és élelmiszertörvény), a kész termékek ne tartalmazzanak felesleges savat, az 5%-os desztillált vizes szuszpenzió pH-ja legalább 5 és legfeljebb 7 legyen. Az utólagos savas kezelés egyik.előnye abban áll, hogy az így kapott végtermék sokkal könynyebben és olyan tökéletesen kimosható, hogy a kovagélben lényegesebb mennyiségű vízben oldható anyagok nem maradnak. Az utólagos savas kezelésnek másik előnye, hogy jelentékeny mértékben javulnak az adszorpciós tulajdonságok, különös tekintettel a szelektivitásra. Az adszorpciós hatás mennyiségi értelemben is javul, ez a javulás azonban nem jön olyan súllyal tekintetbe, mint a szelektivitás javulása. Tehát láthatólag, mindenekelőtt a tágpórusú jelleg határozza meg az egységnyi súlyú kovagél által a sörben megkötött nitrogén mennyiségét. Az utólagos savas kezelésnek viszont az a hatása, hogy az adszorpciós anyag hatását különösen aktívvá teszi, úgyhogy sajátos módon megköti a fehérje zavarodást előidéző fehérjéket és meghagyja a sörben a megkívánt többi fehérjéket. Azok az összehasonlító vizsgálatok, amelyeket a találmányban javasolt tágpórusú dehidratált kovagélekkel és a fentebb említett régi eljárásokkal előállított kovasav-hidrátokkal, vagy pedig a hidrát jelleg megtartása mellett szárított, szemcsézett kovasavanhidridekkel végeztünk, egyértelmű eredményeket adtak. A. konzum-sörben a hideg zavarosodás azonos raktározási idő után az eljárás szerinti kezelés után több mint négyszer olyan erős volt, mint azo-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2