151420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás proteolitikus enzimek előállítására

19 151420 20 ben rontja az ilyen anyagokkal történő kezelés hatását. Az I proteáz, valamint az I, II és III proteázok kombinációi igen hasznosaknak bizonyultak a különféle fajta sebek gyógykezelése terén is. Ezek az enzimek gyors ütemben megemésztik az elhalt szöveteket, anélkül, hogy az élő szövetekben bármilyen kárt okoznának és egyéb nem. kívánatos mellékhatásuk sincsen. Az olyan anyagok, mint a sztreptokináz, sztreptoornázzal (Varidáse), tripszinnel és más proteolitikus enzimekkel már kerültek alkalmazásra ilyen célokra. A Varidáse hatása a plazminogén jelenlététől függ, amely plazminná való átalakulás révén aktiválódik; így tehát e készítmény csak igen korlátozott területen használható. A tripszin és a plazmin hatását a szérum nagymértékben gátolja; hatásuk egyébként is csekély. Ahhoz, hogy ezekkel az anyagokkal valamilyen hatást érjünk el, rövid időközökben nagyobb mennyiségű friss enzim beadása szükséges. A tripszin emellett oldatban — még kálciumsókkal történő stabilizálás esetén is — igen kevéssé állandó. Mindezek a körülmények igen megnehezítik a tripszin vizes oldatainak sebek kezelésére történő alkalmazását. Az I proteáz, valamint az I, II és III proteáz kombinációi oldatban és kenőcsökben egyaránt igen stabilak. Ezeknek az anyagoknak az oldatai szobahőmérsékleten több napon át eltarthatok az aktivitás bármilyen csökkenése nélkül. Poralakban, valamint puffer-rendszert tartalmazó kenőcsökben (amelyek a kenőcs pH-értékét a testnedvekkel érintkezve is a maximális aktivitást biztosító szinten tartják) ezek a szerek rendkívül hosszú ideig stabilak. A proteázok a megalvadt vért, az izzadmányokat és a nekrotizált szöveteket igen gyorsan elbontják. A natív szövetekkel szemben azonban inaktívak, ami igen fontos előfeltétele annak, hogy e szerek a sebkezelés terén jól használhatók legyenek. / A proteázok igen jó hatást mutatnak a genynyesedéssel és nekrozissal járó folyamatok, mint pl. ulcis cruris varicosum, diabetikus és arterioszklerotikus gangrénák, decubitus, tályog és empyema gyógykezelése terén is. Nagymértékben fertőzött sebek gyógykezelése esetén a proteázokkal való kezelést célszerű helyileg alkalmazott antibiotikumokkal kombinálni. A proteázok különféle antibiotikumokkal, mint természetes és félszintétikus penicillinekkel, tetraciklm-'antibiotikumokkal, tirotricinnel, kanamicinnel, bacitracinnal, polimixinnel, trichomicinnel, xantocillinnel és ezek sóival jól kombinálhatók, anélkül, hogy proteolitikus, aktivitásuk csökkenne. Az ilyen kombinált terápia a gyakorlatban igen jó eredményeket mutatott. . Amint ezt korábban már más proteolitikus 5 enzimek esetében is kimutatták, az I, II és III proteáz is jellegzetes gyulladásgátló hatást mutatnak, aminek a kedvező hatása az ilyen szerekkel való kezedés minden esetében megmutatkozik. 10 A jelen találmány értelmében előállításra kerülő új proteázok tehát az alábbi tulajdonságokkal jellemezhetők: l Mindhárom proteáz közös tulajdonságai: 15 A proteázok fehérje-jellegű vegyületek; öszszetételük egységes, amit elektroforézis útján is kimutattunk, acetát, foszfát, veronál és foszfát-borát tompító-oldatok alkalmazásával. 20 A proteázok vízben és tompitó-oldatokban könnyen oldódnak. Oldataikból csersav hozzáadása útján lecsaphatok. Száraz por alakjában stabilak és proteoliti-25 kus aktivitásukat szobahőmérsékleten egy évet meghaladó ideig is megtartják. Ibolyántúli abszorpciós színképük azt mutatja, hogy fő abszorpció-sávjaik a fehérjékre és az aromás savakra jellemző tartományban 30 fordulnak elő. Infravörös színképük megfelel a fehérjék és az egyéb proteolitikus enzimek színképének.. Proteolitikus hatásuk van; a zselatint és a hemoglobint emészteni képesek. 35 A lizin-etiiésztert nem hidrolizálják számottevő mértékben. 60 C° hőmérsékleten. 2 percnél rövidebb idő alatt teljesen inaktíválódnak; 50 S°-on kezdeti aktivitásuk 50%-ot meghaladó részét veszítik 40 el 20 percen belül, míg 40 C°-on aktivitásuk csak igen lassan csökken. A bárium-, kalcium- és magnézium-ionok a proteázok aktivitását egyáltalán nem, vagy csak igen csekély mértékben csökkentik. Csupán a 45 nehézfém-ionok, mint a réz-, nikkel-, kadmium-és vas-ionok mutatnak ki koncentrációban gátló hatást a proteázokkal szemben. A.-, szója-inhibitor, az £-amino-kapronsav, a káliumcianid és a jódecetsav egyáltalán nem, 50 vagy csak jelentéktelen mértékben mutatnak a proteázokkal szemben aktivitás-gátló hatást. A fentieken kívül az I, II és III proteázok számos olyan tulajdonságot is mutatnak, amelyek megkülönböztetik egymástól ezeket a pro-55 teázokat. Ezeket a tulajdonságokat az alábbi IV. táblázatban foglaltuk össze. IV. táblázat Tulajdonság: I proteáz II proteáz III proteáz ' • 1. Az aktivitás pH-optimuma kazein zselatin 8,2 (7,6—9,5) 9,0—9,5 6,8 (6,3—6,8) 6,3 4,5 10