151410. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés szervomotorokhoz

151410 8 ha tehát a 14 indító kapcsolót zárjuk i(l'. ábra lent), a 24 elektromágnes áramot kap, behúz és egy foggal elfordítja a 25 fogaskereket, amely a 6 hengerrel vagy ütköződobbal együtt fordul el. Az elfordulás a leírt kiviteli példá­" nál olyan arányú, hogy az 1. ábrán az ütköző­dob látható, oldala a nyíl irányában mozog, miáltal az 5' ütköző a tapintót annak oldalfe­lülete révén az ugyancsak berajzolt nyíl irá­nyában elmozdítja. 'Ennek hatása következtében a tapintó a 9 közbenső darabhoz képest elmozdul, miáltal a 20 kapcsoló a 15 szögemeltyűk és a 22 csatló­rúd közvetítésével, a 26 rugó ellenében, e rugó összenyomása közben zár és a 19 elektromág­nes gerjed. Ez az elektromágnes a 9 közbenső darabnak és vele együtt a tapintónak jobb­irányú elmozdulását okozza, miáltal a 28 görgő felemelkedve a 29 kapcsolót nyitja. Így a 24 elektromágnes legerjed és a 10 kilincs visszatér az 1. ábra szerinti helyzetébe. . A 6 dob elfordulása folytán a 30 ütköző el­távozik a 16 szögemelő vége mellől és így ez a szögemelő rugáhatás alatt elfordulva a 13 al­ternatív kapcsolót átkapcsolja. A tapintó és 9 közbenső darab eltolódása még azt is eredményezi, hogy a 11 karok el­fordulnak, a 7 görgő síkja a 17 gördülőorsó hossztengelyéhez képest ferde helyzetet vesz fel és így a gördülőorsó tengelyirányban eltolódik, a hidraulikus folyadék pedig az 1 dugattyút megindítja. Ezáltal a duigattyú és a vele kapcsolt 3 ágya­zótömb szintén jobbirányban megindul. Ekkor valamennyi egymással kapcsolt rész, tehát a dugattyú, az ágyazótömlb, a 9 közbensődaráb és a 4 tapintó jobbra mozognak, miközben a tapintó az 5' ütközőhöz súrlódva annak men­tén mozog. Mikor a tapintó sarka elérte az 5' ütközőiémez végét, a 26 rugó kitágulva elfor­dítja a 15 szögemelőket és ezzel a tapintó a be­rajzolt nyíl irányával ellenkező irányban el­mozdulva az 5' ütköző mellé csúszik. A tapintónak ez az elmozdulása azt eredmé­nyezi, hogy a 20 kapcsoló kiikapcsol és így a 19 elektromágnes áramtalanná válik és a 21 rugó hatására a 4 tapintó az 5' ütközőhöz szorul. Mivel azonban a 11 kar még nem fordult visz­sza, a dugattyú és a vele kapcsolt részek jobb­irányú mozgása további tart, de a jobbratoló­dás folyamán a 4 tapintó és a 9 közbenső darab ihelybenállnak. Ez azt jelenti, hogy a 9 és a 3 részek között relatív elmozdulás jön létre, mi­által a 11 kar elfordul és a görgő, semleges helyzete felé közeledik. Azáltal tehát, hogy ,a 4 tapintó végfelülete az 5' ütköző mellé csú­szott, a szerkezet megáll, de nem hirtelen, ha­nem fokozatos lassulással. Ennek ellenére a megállás helye tapasztalat szerint tized, sőt század milliméter pontossággal szabályozható. Az így előállott helyzetet a 2. ábra mutatja. Amikor a részek a nullhelyzetet megint fel­veszik, a mélyedésbe süllyedt 28 görgő a 29 kapcsolót ismét zárja és ezáltal |(la 13 kapcsoló említett átkapcsolása folytán) a 24a elektro­mágnes az áram hatása alá kerül. Ennek foly­tán a 6a dob elfordul és a leírt folyamatok, a másik (az ábrán lent látható) sezrkezetnél meg­ismétlődnek. 5 A 6a dob elfordulása még azt is eredmé­nyezi, hogy a 16a szögemelő a 30a ütközők ha­tására a 13a alternatív kapcsolót átkapcsolja, amikor tehát a folyamatok lejátszódtak, a kö­vetkező áramimpúlzus megint a 24 elektro-10 mágnesbe jut. A fentiek szerint a ,30 és 30a ütközők felraj­zolt elhelyezésiénél, amikor a 6, ill. a 6a dob minden második hornyaiban van egy-egy .üt­köző, a közbenső hornyok" pedig üresek, a két 15 gépegység felváltva működik. iNincsen akadálya azonban annak, hogy az ütközők áthelyezésé­vel másképp programozzunk. Ha pl. két egy­más után következő horonyban van 30 ütköző, vagy két egymás után következő ilyen horony 20 üres, akkor az ilető gépegység kétszer egymás után működik, miközben a másik gépegység nyugalomban van. A 30 ütközők helyzetétől és így a 13 l(ill. 13a) alternatív kapcsoló helyzeté­től függ ugyanis az, hogy a munkaszakasz vé-25 gén az áraminipulzus megint ugyanazon gép­egység 24 !(ill. 24a) elektromágnesét gerjeszti, vagy a másik gépegység ilyen elektromágnesét működteti. Ka kettőnél több egységet kapcso­lunk össze, akkor is könnyen lehet a kívánt 30 működési sorrendet a 30 ütközők áthelyezésével elérni, de ha csak, egy gépegység van, akkor a 30 ütközőkre nincs szükség. •""*' A programozásinál természetesen az 5 üt­közőknek is igen fontos szerepük van, mert 35 ezek helyzete szabja meg azt, hogy a 6 dobnak a 24 elektromágnessel létesített elfordulása mi­lyen hatással van a 4 tapintóra. Így pl. ha a fentiekben már leírt 5 és 5' ütköző után a do­bon oly 5" ütköző következik, amely a. rajz sze-40 rint az 5' ütközőtől halra van, akkor a 6 dob­nak a 2. ábra szerinti helyzet után következő elfordulása, következtében a 21 rugó a 4 tapin­tót 'balra húzza mindaddig, amíg az fél nem fekszik az 5" ütközőn 1(3. ábra). Ezáltal a 7 45 görgő 11 karja az előbbi ferdeséggel ellenkező irányban fordul el és így az 1 dugattyú, vala­mint a vele kapcsolt részek az előbbi iránnyal ellenkező irányban indulnak el. Ekkor tehát a mozgás nem a 19 mágnes, hanem, a 21 rugó 50 hatására jon létre. A fentiekben leírt kiviteli példánál a 4 ta­pintó bét szabadságfoka két egymást keresztező égyenesvonalú í(vagy gyengén ívelt) mozgás volt. A 4. ábra szerinti kivitelnél a tapintó két 55 szabadságfoka egy eltolódásból i(egyehesvonalú mozgásból) és egy elfordulásból áll, minek meg­felelően a tapintó nem lemezalakú, hanem zász­lóalakú. A zászló 4' lemeze érintkezik az 5 üt­közőkkel, 4" csapja pedig olyképp van ágyazva, 60, hogy elfordulást és tengelyirányú eltolódást is megenged. A működés elvben ugyanaz, mint az 1—3. ábra szerint, csak a mozgások iránya és jellege más. Ha feltételezzük, hogy a 4. ábra szerinti helyzet a semleges vagy kiinduló álla-65 pot í(úgy ahogyan ezt az 1. ábrával kapcsola-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom