151407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidroxibenzaldehidek előállítására

If '•".'•• 5 --monobutü-éterak, a 'rézáréin és a. hidrokinon hasonló éberei, mondklórfenolok, 2,3-, 2,4-, 2,3-, 3,4- vagy 3,<5~diklórfenol, 2,4,5-trimetilfenol, 2,3,5-triklórfenol, 2,3-dimetoxifenol vagy 3,5-di­metoxifenol alkalmazhatók. A • reakciót vala­mely, a víz azeotropos eltávolítására alkalmas oldószer, rnint benzol, toluol vagy xilol jelenlé­tében folytathatjuk le, amikoris a keletkező vizet azeotroposan folyamatosan eltávolíthatjuk, Ha az említett metaborátokat gázalakú for­maldehiddel reagáltatjuk, 'közönséges hőmér­sékleten, tehát 20—^30 C° körül dolgozhatunk, alkalmazhatunk azonban ennél magasabb hő­mérsékletet is. Forimaldehid^polimérek alkalma­zása esetén ezeket mindenkor hevíteni kell a polimer depolimerizálása és- a formaldehid fel­szabadítása céljából, minthogy a formaldehid csupán monomer alakban reagál. Minthogy a reakció exotarm jellegű, előnyös, formaüdehid­" polimer alkalmazásával dolgozni és ezt kis adagokban beadagolni a reakcióelegybe. A kondenzációs reakciót vízmentes közegben folytatjuk .' le. Alkalmazhatjuk egyszerűen ugyanazt az oldószert is, amelyben a metabarát előállítása történt. Ilyen körülményék között a metafoorátot az észterezés után nem kell el­különíteni a reafccióelegyből, hanem közvetle­nül ebben a közegben reagáltathatjuk formal­dehiddel. Az így kapott vegyületet azután va­lamely alkálifémhidroxid vizes oldatával ke­zeljük, majd a 1(H) képletű vegyület (amelynek szerkezete a kiindulóainyaiglként felhasznált (IV) képletű fenoltól függ) alkálisóját és a megfe­lelő alkáJiborátot tartalmazó vizes oldat alak­jában nyerjük ki a terméket. Ebből az oldatból azután valamely erős ásványi sav, pl. kénsav hozzáadása és extrafcció útján szabadíthatjuk feli a csatolt rajz szerinti <(V) képletű vegyüle­tet, amely bénzol,gyűrűjében egy vagy több fentemlített helyettesítőt is tartalmazhat; ha azonban ezt az <V) képletű vegyületet kívánjuk a megfelelő '(I) képletű vegyületté oxidálni, ak­kor e oélra a fentemlített vizes alkalikus oldat közvetlenül is felhasználható. / így tehát az ilyen termékek, mint a szalicil­aldehid, közvetlenül a megfelelő fenolból ki­indulva, a képződött közbenső termékeik elkü­lönítése nélkül állíthatók elő a találmány sze­rinti eljárással. . A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik, megjegyzendő azonban, hogy a talál­mány köre nincsen ezekre a példákra korlá­tozva. 1. példa: a) Egy 500 ml-es kémcsőbe, amely egy ál­landó hőmérsékletű víz keringtetésére alkalmas külső köpennyel van ellátva és rázóasztalra van fölszerelve, beviszünk '1,24 g palládiumos aktív­szenet t(10% Pd), majd hozzáadunk 200 ml n­káliumhidroxid-oldatot, amelyben 12,4 g 2-hid­roxi-Jbenzilairóholt és 6,2 g kristályos bórsavat oldottunk. A kémcsövet egy oxigént tartalmazó 14Ö7 6 gáztartállyal kötjük össze és a levegő kiöblítése után a készülékben a légköri nyomással, lénye­gileg megegyező állandó oxigénnyomást tartunk fenn. A reaikcióelegyet keverés közben 25 C° 5 hőmérsékleten tartjuik az oxigénfelvétel befeje­ződéséig, ami kb. 11 órát vesz igénybe. Ekkor a műveletet megszakítjuk és a katali­zátort elkülönítjük. A szalicilaldehidet nátrium­só alakjában, nátriumborát mellett tartalmazó 10 szüredéket 1 pH-értékre savanyítjuk 50%-os kénsaiv hozzáadása,útján. A felszabadított alde­hidet vízgőzzel ledesztilláljuk, a víztől dekan­tálással elkülönítjük, majd a vizes réteget di­etiléterrel extranáljuk és az éteres oldatot egye-15 sítjük a dekantált szerves fázissal. Vízmentes nátriumszulfáton történő szárítás' után az oldó­szert vákuumban elpárologtatjuk; ily módon 10,25 g terméket kapunk, 98,1% szalicilaldehid­tartalommal, ami a felhasznált alkohol mennyi-20 ségére számítva 83,5%-os termelési hányadnak . felel meg. b) Ha a fenti eljárást bórsav alkalmazása nélkül megismételjük, a termelési hányad a kapott szalicilaldéhid mennyisége tekintetében 25 lényegileg megegyezik a fentivel, a reakció azonban 45 óra hosszat tart. c.) Ha a fenti módon járunk el, de oxigén helyett levegőt alkalmazunk, egyebekben a fent leírt körülmények között, bórsav jelenlétében 30 dolgozva, 74%-os szalicilaldéhid-hozamot érünk el. d) Az a) pontban leírt módon járunk el, pal­ládiumkatalizátor helyett azonban 2,4 g 5%-os platinakoromtetaMzátort használunk, az oxigén-35 felvétel 8 óra elteltével megáll, az így felvett oxigén csupán 43,'5%-a annak a mennyiségn sk, amely elméletileg szükséges a 2-Mdroxi-bénzil­alkohol szalicilaldéhiddé történő átalakítására. A termékeknek &• fent leírt módon történő el-40 küJönítése után 1,08 g szalicilaldehidet kapunk, ami a felhasznált alkohol mennyiségére számít­va 12,5%-os termielési hányadnak felel meg. 2. példa: 45 13,6 g 2-hidroximetil-4-metil-fenolt az 1. a. példában leírt reafctiókörülimények között oxi­dálva, 11,2 g 2-hidroxi-5-metil-benzaldehidet kapunk; op. 54 C°, hozam: 83,55% (a felhasz-50 nált alkoholra számítva). 3. példa: 13,6 g 24ndroximetil-6-metilf'enolt az 1. a. 55 példában leírt reakciókörülmények között oxi­dálva, 12,8 g 2-hidroxi-3-meti'lJ benzaIdehidet kapunk; megszilárdulási pont 12 C°, hozam 96,5%. 60 4. példa: 16,8 g 2-hidroxim'etil-6-etoxi-fenolt az 1. a. példában leírt reakciókörülmények között oxi­dálva, 14,1 g 2-h:ídroxi-3-'e'toxi^benzaldehidet 65 kapunk; op. 65 C°, hozam.: 85%. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom